Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-20 | 21-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: VET (Világszövetség Erdélyi Társasága)

1995. április 23.

Befejeződött az MVSz választmányának tanácskozása. Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet választották meg a nyugati régió elnökének; az intéző biz. új vezetője Borbély Imre lett. Patrubány Miklós a Világszövetség Erdélyi Társasága (VET) nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció közötti eltávolodásra hívta föl a figyelmet. Tőkés Lászlót az MVSz érdemrendjével tüntették ki. [EN, ápr. 26.]

1995. december 11.

Gh. Funar a PDSR-vel kötött koalíció felmondásával fenyegetőzött, felelőssé téve a vezető kormánypártot azért, hogy elvetette a Btk. módosítását, ennek köszönhetően a magyarok kitűzhetik a zászlójukat és elénekelhetik a himnuszukat. [MN, dec. 11.]

A VET elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben emlékeztettek a hét, ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és Katona Ádám ezzel (is) kapcsolatos éhségsztrájkjára. Az Államelnöki Hivatal válaszlevélben közölte, hogy a zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt áll, semmilyen pol. nyomást nem lehet figyelembe venni. [Szabadság, dec. 13.]

1996. július 16.

A VET Védnöki Testülete képviseletében öt m. püspök [Csiha Kálmán, Tőkés László (ref.); Mózes Árpád (evang.); Erdő János (unitárius); Tempfli József (kat.)] és Czirják Árpád érseki helynök nyilatkozatban ítélte el Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság főszerkesztőjét, aki „sértő minősítésekkel hamis képet alakított ki” az MVSz-ről. A nyilatkozatot az érintett „ökumenikus exkommunikálásnak” nevezte és hangsúlyozta: azért bírált, hogy jobbá tegye az MVSz-t. [Szabadság, júl. 16.] (→ 1996.07.24, 1996.08.14, 1996.11.21)

1996. október 3.

A képviselőház elfogadta a ro.–m. alapszerződést (→ 1996.09.16). Az RMDSz testületileg tartózkodott, a PRM és a PUNR képviselői szavazáskor kivonultak a teremből. [Szabadság, okt. 4.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján Szabó Károly és Hosszú Zoltán azért bírálta a kormányt, mert megvonták a szövetségtől az állami szubvenciót. Ha nem tartják be a törvényt, az RMDSz be fogja perelni a kormányt. [Táj., okt. 4.] (→ 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28)

Az RMDSz a törvényben előírt határidőre letette a szenátusi és képviselői jelölt-listákat. [Táj., okt. 4.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését a VET. Megválasztották az MVSz tisztújító közgyűlésére küldendő 58 delegátust. [RMSz, okt. 7.]

1996. október 27.

Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]

1997. február 15.

A Kolozs megyei képviselők tanácsa az önálló BTE mellett foglalt állást. Tiltakoztak azon kísérletek ellen, amelyek igyekeznek megfosztani Kolozsvárt a romániai magyarság szellemi életében gyakorolt vezető szerepétől. [Táj., febr. 17.]

A Bihar megyei RMDSz területi elnökévé Varga Gábort választották. [Táj., febr. 20.]

Évi beszámoló gyűlését tartotta a VET csíkszéki szervezete. Búzás László a szervezet tevékenységének legjelentősebb mozzanataként említette a VET nagycsaládos programjába való bekapcsolódást; a szükséges pénzalapot tagdíjakból és adományokból kívánják fedezni. [HN, febr. 15.]

1997. március 22.

A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]

Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.]

Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.]

Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.]

1997. április 11.

A VET nyilatkozata leszögezte: a m. egyetem létesítése elsősorban pol. akarat függvénye. A létesítendő egyetemnek minden szakon képzési joggal kell rendelkeznie, még a műszaki tudományokban is. [Szabadság, ápr. 11.]

Ismét Laurenţiu Ulici-ot választották a Ro. Írószöv. elnökének, akit tíztagú igazgatótanács segít, ennek egyik tagja Gálfalvi Zsolt (R. M. Pen Club eln.); az üv. titkár Balogh József. [Szabadság, ápr. 11.]

1997. május 16.

Szatmárnémetiben szobrot állítottak Dsida Jenőnek (Andrássy Kurta János alkotása). [RMSz, máj. 16.]

Segesvári Miklóst képtelen vádakkal illette a helyi ro. napilap. A Hunyad megyei alprefektus, hogy elejét vegye az RMDSz eljáratásának jobbnak látta, ha az ügy tisztázásáig megválik tisztségétől. A lemondást Takács Csaba elfogadta. [Szabadság, máj. 16.] (→ 1997.05.20)

A VET Hargitafürdőn tartotta elnökségi ülését, ahol Tőkés László azt indítványozta, hogy a VET szorgalmazza figyelőszolgálat létrehozását, azt követően, hogy az Európa Tanács egy évre felfüggesztette Románia monitorizálását. [ÚM, máj. 21.]

1998. március 21.

Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]

A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.]

Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI]

1998. április 10.

Patrubány Miklós VET-elnök szerint az MVSz (→ 1995.04.05) nem tesz mást, mint figyelmezteti az államot a h. t. m. közösségek iránti felelősségre. [Szabadság, ápr. 10.]

1998. május 4.

Patrubány Miklós, a VET elnöke közleményt adott ki a kettős állampolgárságról, melyet az egész m. nemzetet érintő kérdésnek tart. Az ET Parlamenti Közgyűlése múlt év szeptemberében kidolgozta a 166/1997. sz. Európai Egyezményt az Állampolgárságról, amelyet Mo. is aláírt. Az egyezmény kitér arra az esetre is, amikor egész közösségek kerülnek új államok fennhatósága alá. [RMSz, máj. 4.]

Befejeződtek a koalíciós egyeztetések az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozóan. A kormányban 55 államtitkár lesz, a korábbi 70 helyett, ebből 10-et az RMDSz tölthet be. [Táj., máj. 5.] (→ 1998.05.14)

Bemutatták a 100.000 lejes bankjegyet. [EN, máj. 5.]

A Varadinum keretében megalakították a Bihari Sajtóklubot. [Szabadság, máj. 6.]

1998. június 12.

Fülöp G. Dénes bejelentette, hogy lemond a VET keretében vállalt tisztségéről (miként azt korábban Kató Béla, Vetési László és Böjte Csaba is megtették), tiltakozásul a Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ui. Dobos Lászlónak ítélték oda, de Patrubány Miklós tiltakozott emiatt. Fülöp G. Dénes szerint a kitüntetéshez nem szükséges a VET beleegyezése. [RMSz, jún. 12.]

1998. július 18.

Dobos László a VET elnökségének írt levelében tisztázta az MVSz-szel kapcsolatos véleményét. Az 1996-os tisztújítás óta (→ 1996.10.27) egyre mélyül a válság a világszövetségen belül. Dobos idézte Duray véleményét is, aki azt mondta: „politikailag, taktikailag és stratégiailag hibásnak tartom, hogy az MVSz-be tömörül az RMDSz ellenzéke.” [RMSz, júl. 18.]

Mintegy ezer résztvevője van az idei BoNyA továbbképző tanfolyamainak. [BN, júl. 18.]

1998. augusztus 7.

Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren, a költő születésnapján rendezett ünnepség keretében a VET felhívással fordult a világ minden felelős politikai tényezőjéért, hogy fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy véget érjen a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése. [BN, aug. 10.]

Andrei Marga elmondta: hiány van pedagógusokban, az országnak legalább 2000 tanítóra lenne szüksége. A hazai fiatalok 7,6%-a részesül felsőfokú képzésben, az EU-ban ez a szám 18–26%. Marga elutasította Takács Csaba véleményét, miszerint a ro. egyetem azt jelentené, hogy a magyarok a románok alárendeltjei. Nincs szó alárendeltségről, fejtette ki. Az igaz, hogy a többség dönt, de diszkriminatív döntések – szerinte – eddig nem születtek. [Szabadság, aug. 8.]

A m. egyetem kérdését azoknak a szerveknek kell megoldaniuk, amelyek illetékesek ebben a kérdésben, ezek a kormány és a parlament – mondotta Emil Constantinescu. Az elnök nem szorgalmazza, de nem is helyteleníti a m. egyetem létrehozását. [MTI]

1999. március 24.

A VET levelet intézett a pápához, amelyben azt kérték, hogy a pápa látogasson el Erdélybe is; amennyiben a pápa nem látogatna el Erdélybe, inkább maradjon el a tervezett pápai út. [RMSz, márc. 24.]

A NATO gépei megkezdték a légitámadásokat jugoszláviai célpontok (Újvidék, Zombor, Belgrád, Pristina) ellen. [Magyar Szó, márc. 25.]

Megjelent A romániai m. nemzeti kisebbség történelme és hagyományai c. tankönyv a 6. és 7. oszt. számára. Szerzői Vincze Zoltán és László László. [RMSz, márc. 24.]

1999. április 7.

Jugoszlávia felszólította a környező országokat, köztük Ro.-t is: követeljék a NATO-akciók azonnali leállítását. [Szabadság, ápr. 7.]

Constantinescu elnök a pártok és a szakszervezetek vezetőivel, a civil élet szereplőivel tárgyalt a kormány válságkezelő programjával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a magánosítás és a gazd. szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. [Szabadság, ápr. 8.]

Németh Zsolt elmondta: a kettős állampolgárság mögött alapvetően két dolog húzódik meg: a határátlépés kérdése és a magyarországi jogi helyzet. A határátlépésre több megoldás is kínálkozik, abban az esetben, ha Mo. tagja lesz az EU-nak. A legkézenfekvőbb az lenne, ha fennmaradna a vízummentesség; ez Szlovákia irányában megmarad, Ro. esetében ezt az eredményes határőrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Más lehetőség az 5 évre adandó, ún. nemzeti vízum lenne. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a h. t. m. bizonyos többletjogokhoz jussanak, elsősorban oktatási–művelődési szinten. A MÁÉRT jogi bizottságának feladata lesz, hogy kidolgozza a szükséges jogi hátteret. [RMSz, ápr. 7.]

Ro. esetében még nyitott az alternatíva, hogy az ország Nyugat vagy Kelet felé akar-e orientálódni – mondotta Markó Béla. [Utalás arra, hogy a ro. parlament nemzeti szárnya támadja a NATO szerbiai akcióját. Ne feledjük: Ro., Szerbia és Oroszország összetartó ereje: az ortodoxia, amelyen már a tervezett pápalátogatás is apró repedést hozhat létre. De ezt a VET sem látja! (→ 1999.03.24) – K. P.] – Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, annak felelnie kell arra a kérdésre is, hogy most hol tartanánk? Az RMDSz üzenete világos: a magyarságnak meg kell maradnia a szülőföldjén. [RMSz, ápr. 7.; ápr. 8.]

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

1999. június 19.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]

Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.]

Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29)

1999. június 25.

Patrubány Miklós a VET rendkívüli üléséről beszélt. Az ülést a jövőre esedékes 5. világkongresszus előkészítése okán tartják Kolozsvárott. Patrubány elmondta, hogy a m. média nem szentelt kellő figyelmet az ószandeci szentté avatásnak (→ 1999.06.19), amely tkp. az 1000 éves m. kereszténység pápai köszöntése volt. Furcsa módon a m. tévécsatornák nem közvetítették az eseményt, holott a lengyel tévé fölajánlotta az ingyenes közvetítést. [Szabadság, jún. 25.]


lapozás: 1-20 | 21-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998