Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMKT (Romániai Magyar Közgazdász Társaság)

1991. november 8.

Antall József Budapesten fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSz-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarságot szülőföldjén ért támadás. Az RMDSz küldöttsége egyetért a m. kormány külpolitikájával, hogy nem törekszik Ro. nemzetközi elszigetelésére. E látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSz és a m. politikai vezetők között. Látogatását befejezve, a küldöttség nemzetközi sajtóértekezletet tartott. [RMSz, nov. 12., nov. 13.]

Takács Csaba, a meghallgató bizottság tagjaként a Har–Kov-jelentésről nyilatkozott. A bizottság két tagja (Takács és Csiha Tamás) nem írta alá a jelentést. [RMSz, nov. 8.]

A szórvány égető kérdéseiről tárgyaltak a szórványmegyék képviselői Kolozsvárott. Több támogatást és figyelmet kértek. [RMSz, nov. 8.]

Szárhegyen tartotta tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amelyen újraválasztották Kerekes Jenő elnököt.

1993. november 15.

Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.08.27) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24–26.] – Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.] (→ 1993.11.17, 1993.12.20, 1994.01.04, 1994.02.01)

Illyefalván befejeződött az RMKT tisztújító vándorgyűlése. Vida Gyula rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották Kerekes Jenő elnököt, az alelnökök: Feyné Vincze Mária, Szécsi Kálmán, Kelemen Emese, Szőke Erzsébet. [Szabadság, nov. 16.]

1994. március 9.

Kerekes Jenő, az RMKT elnöke vonta meg a társaság 1993-as mérlegét. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem segítségével szervezett posztgraduális menedzserképző tanfolyamon 24 erdélyi fiatal vett részt; kéthetes bankár-továbbképző tanfolyamot is szerveztek. Hasznos volt az Illyefalván 1993. nov. 10-12. között rendezett 2. Közgazdász Vándorgyűlés is. [RMSz, márc. 9.]

1994. október 22.

Budapesten befejeződött az MVSz közgyűlése. 27 országból 236 küldött érkezett. Horn Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a h. t. magyarokat, s a híresztelésekkel ellentétben a Duna Televíziót sem akarják megszüntetni. Tőkés László határokon átívelő nemzetpolitikát sürgetett. – Tabajdi Csaba államtitkár szerint az utódállamok m. közösségeinek támogatottsága nem függhet a pártok színétől; a szomszéd országokkal való kapcsolatok normalizálása azt jelenti, hogy nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött; a m. költségvetés 0,62%-át fordítják a határon túliak támogatására és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. [MN, okt. 26.]

Az RMKT Hargitafürdőn tartotta a 3. közgazdász vándorgyűlést. Az ülésszak témája a magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. [RMSz, okt. 27.]

1997. szeptember 28.

Székelyudvarhelyen, az RMKT 6. közgazdász vándorgyűlésének témája: A ro. gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra. A tisztújítás során újraválasztották Kerekes Jenőt (eln.); az alelnökök: Colţea Tibor, Kelemen Emőke, Somai József, Szécsi Kálmán. [Szabadság, szept. 30.]

Ismeretlen személyek ledöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helynévtábláját, amelyen előzőleg a lefestették a m. nevet. Tódor Albert a város polgármestere úgy döntött, hogy a táblákat lefestve hagyják, „hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni”. [Szabadság, okt. 1.]

1998. január 24.

Kolozsváron székházat avatott az RMKT. [Szabadság, jan. 26.]

1998. október 7.

Vélemények az SzKT (→ 1998.10.03) döntéséről: Markó Béla: figyelmeztető jel, hogy 37 személy ellenezte a kormányban maradást. Toró T. Tibor: határozott fellépést várt az SzKT-tól, nem azt, hogy újabb határidőket szabjon. Szilágyi Zsolt szerint védekező pozícióból nehéz lesz eredményt elérni. Varga Attila szerint még van esély a megoldásra. [Népújság, okt. 7.]

Az SzKT (→ 1998.10.03) előtt a kolozsvári MKT határozatot hozott arról, hogy nem fogadják el a PSE-t és kérik a kilépést a kormányból. Csak Buchwald Péter alprefektus szavazott ellene, mondván: érzelmileg megérti, de politikusként nem tudja elfogadni a határozatot; úgy kell dönteni, hogy a m. közösségnek abból a legkevesebb kára származzon. [Szabadság, okt. 7.]

Markó Béla – azt követően, hogy Marga azt közölte m. kollégájával, Pokorni Zoltánnal: Ro.-ban soha nem lesz m. ny. egyetem, a PSE is csak akkor jöhet létre, ha azon ro. oktatási ny. is lesz – továbbra is ragaszkodik Marga lemondásához. [Szabadság, okt. 7.]

Félixfürdőn tartotta 7. vándorgyűlését az RMKT. [Szabadság, okt. 8.]

1999. szeptember 18.

A m. főkonzulátus kolozsvári épületére 16-án este táblát helyeztek el „Itt található a m. kémfészek” felirattal. A durva provokáció hátterében Gh. Funar állt. Takács Csaba telefonon hívta föl a belügyminisztert és jelezte a diplomáciai konfliktus lehetőségét. Buchwald Péter alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte föl az intézkedésre. Reggelre eltűnt a tábla. [RMSz, szept. 18.]

A marosvásárhelyi SzKT-n elhalasztották a belső választás megtartását: azokat 2000-ben kell majd megtartani, a helyhatósági választások előtt. A területi szervezetek saját hatáskörben döntenek a nyílt vagy elektoros választás mellett. – Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.]

A 105. sz. kormányrendelet kiegészíti és módosítja a háborús kárpótlás korábbi (118/1990. sz.) törvényét. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik a 2. vh. idején etnikai vagy faji okokból üldöztek vagy deportáltak. Kerekes Károly emlékezetetett arra, hogy 1944. aug. 23. után ezrével hurcolták a magyar embereket különféle internáló táborokba (pl. Földvárra); minél több személyes vallomásra és dokumentumra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt m. emberek kárpótlásának ügyét. [Szabadság, szept. 18.]

Szatmárnémetiben mintegy 200 résztvevővel tartották meg az RMKT vándorgyűlését. [SzFÚ, szept. 20.]

A 2800 lélekszámú róm. kat. közösség számára igazi ünnep volt Kaplony új templomának fölszentelése. Az alapkőletétel 1997 májusában volt, az elkészült épületet Reizer Pál püspök szentelte föl. A helyiek bíznak abban, hogy a gyarapodó Kaplony nem jut a környékbeli m. falvak sorsára, ahol megcsappant az életkedv, nagy az el- és az ellenkező irányú bevándorlás. [RMSz, szept. 19.]

1999. november 6.

Temesvárott emléktáblát avattak Klapka György honvédtábornok szülőházán. [RMSz, nov. 6.] (→ 1999.11.11)

Kolozsvárott tartotta küldöttgyűlését az EMT [Szabadság, nov. 8.] és tisztújító közgyűlését az RMKT. A tényleges tisztújítás elmaradt, sikerült meggyőzni Kerekes Jenőt, hogy még egy évre vállalja el az elnöki teendőket. [RMSz, nov. 16.]

1999. november 10.

A kormány meghátrált, engedett a brassói autógyár tüntető munkásainak. A kormány engedélyezte, hogy a gyár, állami tartozásai fejében, autókat szállítson a védelmi és a belügyi tárcának. [BN, nov. 10.]

Másfél hónapos huzavona nyomán mégis Vasile Sălcudean lett az új Kolozs megyei prefektus (→ 1999.10.29). [Szabadság, nov. 10.]

Az EMT, a KMDSz és az RMKT megalapította az Erdélyi M. Civil Szervezetekért Alapítványt (ErMaCiSzA), melynek célja nonprofit szervezetek közösségének felkarolása, hatékonyságának és eredményességének növelése. [BN, nov. 10.]

Németh Zsolt elmondta: az erdélyi felsőoktatás támogatására elkülönített 2 milliárd Ft-ot az egyházi hátterű, alapítványi egyetem létrehozására fordítják, 2000-ben. [Szabadság, nov. 10.]

Tabajdi Csaba (MSzP) a MÁÉRT ülésére előkészített dokumentumokkal, a résztvevők szelektív megválasztásával kapcsolatos észrevételeit sorolta. Szerinte az is probléma, hogy a Fideszhez közálálló tb. elnökök (Duray Miklós, Tőkés László) játsszák a főszerepet, s megfigyelhető egy Markó kontra Tőkés megosztási törekvés is. [RMSz, nov. 12.]

2000. szeptember 18.

A komm. rezsim által jogtalanul elkobzott ingatlanok tulajdonosainak érdekvédelmi szövetsége a nemzetközi szervezetekhez kíván fordulni, amennyiben a ro. parlament jelenlegi formájában fogadja el az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezetét. A szövetség szerint előbb egy kormányrendeletet kellene hozni, amely megtiltaná az elkobzott ingatlanok elidegenítését; szeretnék, ha uniós szakemberek ellenőriznék a visszaadási folyamatokat. [Krónika, szept. 18.]

A kolozsvári szenátorlistára Eckstein-Kovács Péter került föl elsőnek, a képviselőjelölteknél a sorrend: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly, Mátis Jenő, Szedilek Lenke. [RMSz, szept. 18.]

Az Udvarhelyszéki RMDSz-szervezetben Verestóy Attila és Kolumbán Gábor versengett a szenátori helyért. A szavazatszámlálás után 185:184 volt az eredmény, úgy, hogy a Kolumbánra leadott egyik szavazatot érvénytelenítették. [Szabadság, szept. 18.] (→ 2000.09.27)

Az RMKT Közgazdász Vándorgyűlésén ismét Somai Józsefet választották meg elnöknek, a négy alelnök: Lázár Anna, Colţea Tibor, Szécsi Kálmán, Szőke Erzsébet. [HN, szept. 18.]

2000. november 7.

A Szatmár megyei bíróság helyt adott az RMDSz óvásának, mivel az RMSzdP több megyében is ugyanazt az összetételű jelöltlistát tette le. [SzFÚ, nov. 7.]

A képviselőház megvitatja az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló, egyeztetett törvénytervezetet. A törvény nem felel meg az RMDSz elvárásainak, de ennél jobbat nem lehetett kiharcolni – mondta Székely Ervin. Ennek alapján a volt tulajdonosok mintegy 80-90%-a részesülhet kárpótlásban. [Szabadság, nov. 7.]

Ion Iliescu kilátásba helyezte, hogy elnökké választása esetén elnöki kegyelemben részesíti Miron Cozma bányászvezért, a bányászjárások börtönbüntetésre ítélt vezetőjét. A sajtó szerint maga Iliescu hívta Bukarestbe a bányászokat a diákok ellen (→ 1990.06.13), majd Petre Roman megbuktatása érdekében (→ 1991.09.25) is. [Szabadság, nov. 7.] (→ 2001.02.14)

Somai József, az RMKT új elnöke beszélt a társaság munkájáról: 10 év alatt erős anyagi hátteret építettek ki: székházuk van, könyvtárral; negyedévi közlönyt (Közgazdász Fórum) adnak ki, sokan jelentkeznek továbbképzésre. [RMSz, nov. 7.]

2002. január 12.

Az OFT ülésén nevesítették azokat a civil szervezeteket, amelyeknek joguk van tagságot igazoló bizonylatot kiadni (amely a m. igazolvány megszerzéséhez szükséges); tk.: EMKE, RMKT, RMGE, RMPSz, MCsSz, EMT, MÚRE. [Szabadság, jan. 12.]

A városok vezetősége maga dönt a helyi adók mértékéről; Székelyudvarhelyen ezt kirívóan alacsony szinten állapították meg (5%), ezért nem jut pénz tk. a Tomcsa Sándor Színtársulat, az Udvarhelyi Táncműhely és a városi könyvtár fenntartására. [HN, jan. 12., jan. 15., jan. 17.; UH, jan. 14.] (→ 2002.02.20)

2003. október 1.

Adrian Năstase, az ET ülésszakán mondott beszédében kijelentette: a kedvezménytörvényről született megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Ro., mind Mo. számára. Bukarest támogatja a közigazgatási autonómiát, de ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. A kettős állampolgársággal az a gond, hogy egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. [Népújság, okt. 1.; Szabadság, okt. 1.] (→ 2003.10.08)

Az idén először párhuzamos ünnepségeken emlékeznek az aradi vértanúkról. A KREK és az EMNT (→ 2003.09.30) nem egyeztetett az RMDSz-szel. A helyszínek azonosak: vesztőhely, Tűzoltó tér, minorita templom. [Szabadság, okt. 1.] – Az Aradi Szabadság-szobor Egyesület érthetetlennek tartja Tőkés Lászlónak ezt az akcióját. [NyJ, okt. 2.]

Marosvásárhelyen, 18 szervezet képviselőinek részvételével, megtartotta első közgyűlését az ErMaCiSzA által alapított GCP (→ 2003.05.03). A GCP önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagja lehet a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő civil szervezet, nonprofit közösség; székházuk Kolozsvárott van; évenként cserélik a GCP működtetőjét. Az első évben az RMKT vezeti a civil parlamentet. A közgyűlésen 3 bizottság (1. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés; 2. gazdasági stratégia; 3. kis- és középvállalatok) megalakításáról született döntés. [Népújság, okt. 1.]

2004. július 19.

Az RMDSz konzultáció-sorozata keretében (→ 2004.03.26) a SzÚT vezetőjével, az OMDSz küldöttségével és az RMKT képviselőivel találkozott az RMDSz szövetségi elnöke. [Szabadság, júl. 19.]

Az RMDSz OT elfogadta a szövetség választási programjának alapelveit. Ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak kiszélesítése, a közösségi autonómiaformák jogi és intézményes feltételeinek megteremtése, a közigazgatás decentralizációja, a valós önkormányzat megvalósulása, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése, a m. közösség képviseletének biztosítása minden fontos központi, regionális és helyi intézményben, újabb anyanyelvű önálló oktatási, művelődési és sajtóintézmények létrehozása és működtetése. [RMSz, júl. 19.]

2004. október 9.

Kolozsvárott tartották az RMKT 13. vándorgyűlését. [Szabadság, okt. 11.]


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998