Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMEEÁÉ (Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete)

1991. augusztus 30.

A RMEEÁÉ és az RMDSz Orsz. Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon. Megegyeztek a helyhatósági választásokon történő együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSz vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. – Az értekezlet résztvevői kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. [RMSz, szept. 5.] (→ 1992.05.26)

1992. január 17.

Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]

András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia.

1992. június 11.

Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]

Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17)

Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.]

1993. március 5.

A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]

Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.]

1994. április 9.

Az RMDSz Feljegyzésének 6. sz. melléklete (→ 1994.04.07) az egyházi törvénytervezettel foglalkozik. Az 1990 decemberében elkészült tervezet tárgyalását az RMEEÁÉ képviselői többször sürgették (→ 1993.04.27, 1993.05.19, 1993.08.26, 1993.09.28), eredménytelenül. Az ET 8. sz. ajánlása felszólítja a ro. kormányt a teljes körű egyházi restitúcióra. [RMSz, ápr. 9.]

Kolozsvárott megalakult a m. könyvkiadók és könyvkereskedők orsz. szövetsége, a Romániai M. Könyves Céh (RMKC). Az elnökség: Király István, H. Szabó Gyula, Bencze Tibor, Dávid Gyula, Tonk István. [RMSz, ápr. 13.] – Ugyanott létrehozták a Romániai M. Lapkiadók Egyesületét (RMLE) is. Az elnökség: Králik Loránd, Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán, Torma Sándor. [RMSz, ápr. 14.]

1994. április 16.

Nagyváradon a RMEEÁÉ ülésén döntöttek arról, hogy létrehozzák a Felekezetközi Iskolaalapítványt. (→ 1994.04.02) [RMSz, ápr. 19.]

A ro. állam mulasztását bírálta Fr. König; Ro.-nak ápr. 15-ig kellett volna ratifikálnia az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. [MH, ápr. 16.]

Szőcs Géza olyan sodrásban van, amiből nem tud kilépni, nem tudja megtenni, hogy a felvállalt ügyeket, folyamatokat magukra hagyja, azért nem tér vissza az irodalomhoz. [EN, máj. 4.]

1995. június 23.

Az RMEEÁÉ rendkívüli tanácskozása tiltakozó levelet küldött Iliescu elnöknek, az ET vezetőségének, valamint az EU cannes-i csúcstalálkozója résztvevőinek, amelyben a tanügyi törvénytervezet hiányosságai ellen emeltek szót. A tervezet sérti az egyházak jogait és a híveket is sújtja, ui. a tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. [MH, jún. 27.]

A határilleték („kapupénz”) fizetését az alkotmánybíróság korábban elutasította (→ 1995.05.18), de most ismét zöld utat kapott az intézkedés, mert egy évre szavazták meg és az összeget a kisjövedelmű családok megsegítésére kívánják fordítani. [MH, jún. 23.] (→ 1995.07.31)

1995. október 12.

Az RMEEÁÉ rendkívüli ülésén megfogalmazott állásfoglalás felhívta az IPU és az ET figyelmét a kisebbségeket sújtó, az egyházi autonómiát semmisnek tekintő okt. törvényre. Az egyházi vezetők kifejtették: az anyanyelven való tanulás jogát a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. – Kitértek az egyházi vagyon restitúciójára is. [Táj., okt. 13.]

A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 3. kiadása. (→ 1996.11.06)

1996. augusztus 27.

Gabriel Andreescu felszólította az RMDSz vezetőit: ne gördítsenek akadályt az alapszerződés útjába, mely „értékes lépés mind Ro., mind Mo. számára és nemzetközi tekintélyünk növekedéséhez vezet”. [Szabadság, aug. 27.]

Budapesten az ellenzék összegyűjtötte a szükséges számú aláírást a rendkívüli Országgyűlés összehívásához (→ 1996.09.03); az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írhatja alá a szerződést. Emellett arra kérték a kormányt, hogy folytasson további tárgyalásokat és vegye figyelembe a romániai m. szervezetek véleményét. [Népszabadság, aug. 27.]

Kolozsvárott ülésezett az RMEEÁÉ. A m. egyházak vezetői megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. Az állásfoglalás leszögezte: „az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását”. [RMSz, aug. 30.]

1996. szeptember 17.

Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]

Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25)

A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.]

Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.]

1996. december 9.

Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]

Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.]

A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.]

Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10)

Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.]

1997. április 8.

Az RMEEÁÉ állásfoglalást adott ki a BTE ügyében: az egyházak szükségesnek tartják, hogy az önálló m. egyetem újraindításával orvosolják a négy évtizeddel előtti jogfosztást. [Szabadság, ápr. 8.] (→ 1997.04.10)

A BBTE szenátus közleményben ismertette a sajtóval, hogy a ro.–m.–német akadémiai igazgatóbizottság jóváhagyta az egyetem multikulturális szerkezetére vonatkozó dokumentumait. [Szabadság, ápr. 8.]

Szász János figyelmeztetett: Petre Roman ellenzi az egyetem kettéválasztását, tehát a kormánykoalícióban nem egységes az álláspont; annak idején, 1959-ben pol. döntéssel egyesítették a két egyetemet, hasonló megoldás most is elképzelhető lenne. [RMSz, ápr. 8.]

1997. április 10.

Az MVSz támogatja az RMEEÁÉ állásfoglalását (→ 1997.04.08) és gyűjtést indít az egyetem támogatásáért. [Szabadság, ápr. 10.]

Claude Karnouh francia filozófus szerint azzal, hogy elutasítják a m. tagozatok autonómiáját, a románok kishitűségről tesznek tanúságot, ami azonosságukra vonatkozó bizonytalanságban fejeződik ki. Ez „rejlik minden identitásról folytatott vita középpontjában, lett légyen irodalmi, etnológiai, történeti vagy filozófiai vita, amely Maiorescutól Noicáig, Iorgától Cioranig a legjelentősebb ro. értelmiségiek művét táplálta.” [MN, ápr. 10.]

Szarka Árpád nyerte el a Bihar megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetői posztját. [Táj., ápr. 10.]

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett névadója születésnapjára. [RMSz, ápr. 16.]

1997. július 8.

A szenátus ratifikálta a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Az RMDSz támogató álláspontját Frunda György fejtette ki. [Táj., júl. 8.] (→ 1997.10.16)

A RMEEÁÉ kolozsvári üléséről kiadott állásfoglalás rámutatott arra, hogy a tanügyi törvény módosítása nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását, ez ellentmond az ET ajánlásának. Az ET 1115/1997. sz. határozatának ajánlása felkérte a ro. kormányt, hogy „módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/1991. és 112/1995. sz. törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak”. [RMSz, júl. 8.]

Ion Iliescu (PDSR) tárgyalásokat kezd a PUNR-vel és a PRM-vel egy parlamenti szövetség létrehozásáról. [ÚM, júl. 8.]

A madridi NATO-csatlakozási tárgyalásokra csak Mo., Lengyel- és Csehország kap meghívást. [Szabadság, júl. 9.]

1998. március 13.

Az RMEEÁÉ aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hívők és a közösségi jogkövetelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingó és ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. [BN, márc. 18.] (→ 1998.03.20)

Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. [Táj., márc. 13.]

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Kolozsváron az egykori minorita templom, amely görög katolikus lett, majd 1948 után az ortodox egyház tette rá a kezét, visszakerült a gör. kat. egyház tulajdonába. Az érvényes határozatot az ortodoxok nem akarták elfogadni, ezért a gör. kat. hívek, papjaik vezetésével visszafoglalták a templomot. [Szabadság, márc. 14.]

2000. október 25.

Kolozsvárott tanácskozik az RMEEÁÉ. Az egyházi vezetők az RMDSz csúcsvezetőségével a szövetség és az egyház kapcsolatáról tárgyalnak. [Szabadság, okt. 25.] – Az RMDSz vezetői ismertették a restitúciós törvény azon részét, amely az egyházi vagyonra vonatkozik. Az egyházi vezetők továbbra is támogatják azt, hogy az RMDSz erős képviseletet küldjön a parlamentbe. [Táj., okt. 26.]

A parlamentben befejezték az állami ingatlanok restitúciós törvényének vitáját. (→ 2000.10.11) A biz. végül úgy döntött, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben az állami költségvetésből működtetett szociális, kulturális és más intézmények találhatóak, vagy pol. pártok és diplomáciai testületek székházai, azokat nem szolgáltatják vissza természetben: ezekért az ingatlanokért a volt tulajdonosok kárpótlást igényelhetnek. Azokat az ingatlanokat, amelyekben szakszervezetek és civil szervezetek székelnek, természetben juttatják vissza a volt tulajdonosoknak. Az RMDSz szenátorai a szenátusi vitán nem szavaztak a törvény ellen, csupán tartózkodtak, mivel a törvénytervezet jelentősen érinti a m. közösséget is. [Szabadság, okt. 25.]

2001. február 23.

„A Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa” – mondta Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön, körútja 2. állomásán. [Szabadság, febr. 23.] (→ 2001.03.06)

Gabriel Liiceanu javaslatára kizárták Gabriel Andreescut a GDS-ből. Andreescut Andrei Pleşuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. A politológus szerint ui. Pleşu és Mircea Dinescu alkalmatlan arra, hogy a CNSAS tagja legyen. Igaz ugyan, hogy mindketten párttagok voltak, de rendszerellenes magatartásuk miatt mindkettőt kizárták a pártból. Horia Patapievici – aki a GDS-nek és CNSAS-nak egyaránt tagja – elmondta: hiába háborognak egyesek, hogy a CNSAS ’tisztának’ találta Ion Iliescut és C. V. Tudort, az a helyzet, hogy az irattárban nincsenek ellenük szóló bizonyítékok. [Szabadság, febr. 23.]

A m. egyházak vezetői állandó tanácsának kolozsvári ülése sürgeti a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. A korábbi szövegtervezetet a kormányhivatalokban többször is átírták, így az már elfogadhatatlan a kezdeményezők számára, ezért 1999-ben azt kérték, hogy a módosított tervezetet vonják vissza a képviselőházból. Ismertették azt a minimumot, amelyet a leendő törvénynek tartalmaznia kell. [BN, febr. 23.] – A m. egyházak nem értenek egyet azzal, hogy államvallássá nyilvánítsák az ortodox vallást. Az ellen is tiltakoznak, hogy egy új egyház létrehozásához az ország lakosságának 0,5%-át kellene hívőként nyilvántartani, ezzel ui. veszélybe kerül az unitárius és az evangélikus egyház. [Szabadság, febr. 28.]

Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása mintegy 6 milliárd forintjába kerülne a m. államnak, ez az összeg az évi költségvetés egy ezreléke. A státustörvény nem az áttelepülést, hanem az otthonmaradást hivatott szolgálni. [HN, febr. 23.]

2002. április 26.

Jakubinyi György pozitívan értékelte a strasbourgi látogatást (→ 2002.04.25). Elsősorban az jelent eredményt, hogy a monitorizáló bizottság Bukarestbe látogat, hogy ellenőrizze a restitúciót. [Krónika, ápr. 26.] – Tőkés László elégedetlen a restitúció folyamatával: ígéretekkel, sürgősségi kormányrendeletekkel nem lehet semmit elérni: akkor beszélhetünk eredményről, ha de facto visszaadják azt az 50-60 épületet, amelyek égetően szükségesek a m. egyházak számára. 12 év kudarca vitte az egyházfőket Strasbourgba. [RMSz, ápr. 27.] – Az RMEEÁÉ közleményt adott ki a strasbourgi látogatásról. [SzFÚ, ápr. 27.] (→ 2002.05.08)

A demográfiai hullámvölgy miatt 4 elemi iskolát zárnak be Kolozs megyében; ősztől 45 tanítói állás szűnik meg. [Szabadság, ápr. 26.]

2002. május 7.

Az ErMaCiSzA Civil Fórumot szervezett Kolozsvárott, ahol közel 250 résztvevő az önépítkező intézményfejlesztésre összpontosított; egyházi, gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási és szociális szekciókban folyt a vita. Somai József elmondta: kb. 1450 m. civil szervezet nyert jogi személyiséget, felénél több a művelődési egyesület. [Szabadság, máj. 7.; RMSz, máj. 7.; Krónika, máj. 10.] (→ 2002.05.17)

Kónya-Hamar Sándor elmondta: a Kolozs megyei pártközi protokollumot 2 újabb kéréssel egészítik ki: hozzanak létre m. ny. osztályt a dési Andrei Mureşanu Líceumban és Kolozsvárott állítsanak szobrot Márton Áronnak (→ 2002.02.16). [Szabadság, máj. 7.]

Az RMEEÁÉ nyilatkozatban rögzítette: a kormány nem az egyházak által benyújtott törvénytervezetet, hanem egy másik változatot továbbított a parlamentnek; az egyházak kérik az eredeti elképzelés szerinti tervezet tárgyalását és a restitúció felgyorsítását. [Szabadság, máj. 9.]

2004. február 14.

Az RMDSz a teljes nyitottság jegyében indul a helyhatósági választásokon. A belső választások lehetőséget adnak arra, hogy a szövetségen belül minden platform, ideológia, nézet képviselői megmérkőzzenek egymással. Az RMDSz bízik abban, hogy erős érdekképviseletet hozhat létre. [Népújság, febr. 14.]

Az RMEEÁÉ ülésén az egyházak vezetői egyetértéssel fogadták Jakab Gábor és Vetési László jelölését a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumába. Az Erdélyi M. Tévét létrehozó alapítvány (→ 2004.01.29) bejegyzése folyamatban van, az alapítók: Markó Béla, Takács Csaba, Gálfalvi Zsolt (az Audiovizuális Tanács alelnöke), Gáspárik Attila (CNA), Csép Sándor (MÚRE). [Krónika, febr. 14.; Szabadság, febr. 14.] (→ 2004.02.16)



lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998