|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 78 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-78 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz ÜE (Ügyvezető Elnökség) 1993. február 20.A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT). – Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre. – A testület tagjai: a Brassóban megválasztott 21 tagú tanács (→ 1993.01.22), a 39 képviselő és szenátor, az RMDSz megyei és területi vezetői, valamint a platformok, a csatlakozott pártok és a társszervezetek képviselői. Az SzKT Állandó Bizottságának (ÁB) elnökévé Csiha Tamást választották, az RMDSz üv. elnöke Takács Csaba lett (aki, emiatt, a későbbiekben lemondott képviselői mandátumáról). Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is (→ 1993.03.04); a tanácskozás idején létrehozták a 63 tagú Független Frakciót (FF). Az alelnökök megválasztásakor a MISzSz kivonult a teremből, az ülés félbeszakadt, a döntést elnapolták. – Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.03.27)A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) korábban kivált két pártocska [PNL-AT (Aripa Tînără) + PNL-CD] egyesülésével létrehozták a Liberális Pártot (Partidul Liberal = PL). Elnöke Vintilă Brătianu. A CD-n belül, de önálló parlamenti frakcióban kívánják folytatni a politizálást. [MH, febr. 23.; Ştefănescu: 290.] (→ 1993.03.02) Emil Constantinescu, a CD nevében, Washingtonban a legnagyobb kedvezmény megadását szorgalmazta. [Szabadság, febr. 20.] 1993. március 10.Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27) Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. április 21.Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.] Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02) 1993. április 28.Az RMDSz ÜE állásfoglalásban rögzítette, hogy a kormány rendelete (→ 1993.03.25) diszkriminatív intézkedés volt. A prefektus olyan intézmények fölött is rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a m. lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSz dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez. Nem értenek egyet azzal, hogy a helyi tanácsosok lemondással fenyegetőztek (→ 1993.04.06). [Szabadság, ápr. 30.] – Markó Béla, az alkotmányra hivatkozva, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. [Táj., ápr. 28.] (→ 1993.04.30)A CMN ülésén megjelent N. Văcăroiu is. Az RMDSz képviselői több javaslatot tettek a kisebbségi tanács hatáskörére vonatkozóan. V. Hrebenciuc elfogadta a javaslatokat és ígérte, hogy azokat a kormány elé terjeszti. [RMSz, máj. 1.] Kolozsvár alpolgármesterét, Liviu Medreát megyei alprefektusnak nevezték ki. [Szabadság, ápr. 29.] A FUEV, a KENF (Közép-Európai Népcsoportok Fóruma) és az MVSz ígéretet tett arra, hogy együttes erővel elkészítik a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. (MH, ápr. 28.) 1993. május 11.Patrubány Miklós és Szőcs Géza [noha a költő megígérte, hogy visszavonul a politikai élettől (→ 1992.03.24; 1993.06.04)] az RMDSz képviseletében, Varsóban részt vett az EDU ülésén, ahol a szövetség csatlakozási kérelmét bírálták el (→ 1992.03.17; 1993.09.01). [PH, máj. 11.]Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén az illetékes alelnökök bemutatták a kulturális, oktatásügyi és önkormányzati memorandum tervezetét, és a hetvenéves kisebbségi létet ismertető Fehér Könyv tervezetével foglalkoztak. [RMSz, máj. 14.] Marian Munteanu, volt diákvezér (→ 1990.05.01) a Vasgárdát kívánta újjáéleszteni, amikor legionárius eszméket hirdetett a Romániáért Mozgalom gyűlésén. [RMSz, máj. 11.] 1993. május 25.Az ÜE ülésén Takács Csaba beszámolt az RMDSz-küldöttség Flensburgban tett látogatásáról (máj. 16–23.), ahol a FUEV kongresszusán az RMDSz-t fölvették a teljes jogú tagok közé. [HN, máj. 28.; RMSz, jún. 5.]A kolozsvári bíróság csak most válaszolt az RMDSz perbe hívási kísérletére (→ 1993.01.11). A főügyész szerint Gh. Funar cselekedete (új tábla elhelyezése a Mátyás-szobor talapzatán) nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. [RMSz, máj. 25.] 1993. június 6.Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa (→ 1993.06.02) Kolozsvárott találkozott az RMDSz küldöttségével. Az ÜE átadott egy 80 oldalas dokumentációt, amely a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetés leírását tartalmazza. [RMSz, jún. 9., jún. 10.] – Iliescu szerint a kisebbségek panaszait gazdasági okokra [!] lehet visszavezetni. [MH, jún. 10.]1993. június 10.Király Károly figyelmeztetett: a PUNR meg akarja szerezni a hatalmat Ro.-ban. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia Felix Bank (fő menedzsere I. C. Drăgan, volt legionárius vezető), amely egyre-másra vásárolja föl a székely megyékben az eladó birtokokat. [PH, jún. 10.]Fülöp-Fischer Ildikó elmondta: az RMDSz ÜE oktatási alelnökének szerepe: a Bolyai Társaság, az RMPSz, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. [Szabadság, jún. 10.] 1993. június 17.Kormányzási paktumot kötött a 6 legjelentősebb ellenzéki párt (köztük: PNTCD, RMDSz, PAC, PL). A koalíció 47%-kal rendelkezik a parlamentben a kormánypárt 34%-ához képest. [MH, jún. 19.]Kolozsvári ülésén az RMDSz ÜE a kultusztörvény tervezetét bírálta. [RMSz, jún. 22.] Alakulóban az RMDSz szocdem-újbaloldali platformja (a későbbi SzÚT). A kezdeményezők: Lakatos István (szocdem veterán), Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, Pálfalvi Attila, Csucsuja István, Ferencz Imre, Péter György, Zsoldos Árpád. [RMSz, jún. 17.] (→ 1993.04.24, 1993.07.01, 1993.12.31) 1993. július 6.Az RMDSz ÜE kolozsvári gyűlésén a Tulipán kft. gazdasági hatékonyságát tárgyalták meg. – A CMN számára a politikai főosztály készít ismertetőt és a jogorvoslást igénylő kérdéseket foglalja jegyzékbe. [RMSz, júl. 9.]A PL magába olvasztotta a PAC-ból kivált liberális frakciót, ezzel 9 képviselőt és 3 szenátort nyert, a parlamentben a 3. legerősebb tömörülés lett. Az RMDSz liberális szárnyával is egyezkedtek, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a PL-hez. [MH, júl. 6.] (→ 1993.06.29) 1993. augusztus 31.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy visszahívják az RMDSz képviselőit a CMN-ből (→ 1993.06.20, 1993.09.22). – Tőkés László, Borbély László és Frunda György jelenlétében tisztázták a Neptun-ügy részleteit; az ÜE figyelembe veszi az elhangzottakat az SzKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. – Az ÜE felháborodását fejezte ki a Hargita megyei alprefektus kinevezése ellen (→ 1993.08.20). [Népújság, szept. 3.]Külügyi konzultációra került sor a m.–ro. alapszerződés ügyében. Nem sikerült előrelépni a kolozsvári konzulátus és az aradi Szabadság-szobor ügyében. [MH, szept. 1.] 1993. október 3.Az RMDSz ÜE fogadta Kolozsvárott az MDF küldöttségét. Kerekasztal-beszélgetést folytattak helyi értelmiségiekkel, ahol a fő téma a m. egyetemi oktatás volt. Főiskolák alakultak a Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak; nincsenek megfelelően képzett szakemberek. [RMSz, okt. 7.]Mamaián befejeződött az 5 nappal korábban kezdődött konferenciasorozat: a keleti románság első konzultatív tanácskozása, melyet a Ro. Kulturális Alapítvány szervezett. 11 országból mintegy 40 küldött tárgyalt a h. t. ro. népesség helyzetéről. Megállapították, hogy a környező országokban élő románságot a teljes asszimiláció fenyegeti. [A Hét, 1994. okt. 14.] (→ 1993.10.09) 1993. november 23.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén elhatározták, hogy önkormányzati konferenciát rendeznek; az Oktatási Tanács átfogó tervet dolgoz ki a Mo.-n tanuló diákok javaslatai alapján. [RMSz, nov. 26.]Budapestre érkezett Petru Lucinschi, Moldova parlamenti elnöke. Úgy vélte: nincs realitása a Ro.-hoz történő csatlakozásnak. Tárgyalnak a Dnyeszter Menti és a Gagauz Köztársaság helyzetéről, elképzelhető, hogy konföderációs államalakulat jön létre. [MH, nov. 24.] 1993. december 7.Az RMDSz részt vett a CMN jogi bizottságának egyeztető vitáján, ahol bemutatták a kisebbségi törvény tervezetét. Elfogadták a személyi autonómiára vonatkozó RMDSz-javaslatokat, de a másik két autonómia-formáról úgy vélekedtek, hogy azt ellenzi a társadalom. [RMSz, dec. 11.]Az RMDSz ÜE határozata szerint az RMDSz helyi önkormányzati tanácsosainak és polgármestereinek napirendre kell tűzniük a kétnyelvű feliratok kérdését és határozatot kell hozniuk az ügyben. Pozitív döntés esetén el kell helyezni a kétnyelvű feliratokat. [MH, dec. 7.] Kézdivásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az AESz. A korábbi elnököt (Zsigmond Győző) Tulit Ilona váltotta föl. A vezetőség tagjai: Ördögh-Gyárfás Lajos (főtitkár); Antal Sándor, Komoróczy György, Mészely József. Tb. eln.: Péntek János. [RMSz, dec. 7.] 1994. január 21.A Kovászna megyei RMDSz ÜE állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a megyében ún. belső listák alapján jelölték ki az Állami Vagyonalap megbízottait, nem vették figyelembe a megye nemzetiségi összetételét. [RMSz, jan. 21.]1994. március 22.Az RMDSz ÜE soros ülésén elmondták: a kétnyelvű helységnév-táblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatokat 18 esetben támadta meg az illetékes prefektus. Ezekben az esetekben az RMDSz jogsegélyt biztosít; ugyanakkor felhívta a külföldi politikai megfigyelők figyelmét az esetre. [RMSz, márc. 26.]Az RMKgP és az EMGE azonos célokért küzd, de nincs közöttük jó viszony; a vezetőség úgy ítéli meg, hogy az egyesület szakemberei át akarják menteni a termelőszövetkezeti rendszert. Gyengék a gazdakörök, kft.-ket kellene alakítani – mondta Mihály József, a párt elnöke. [ÚM, márc. 22.] 1994. június 7.Az oktatási törvény vitáján kivételesen elfogadtak egy RMDSz-es javaslatot is: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. A módosítás: kivételesen mégis, ha a vallási vagy etnikai alapokon létrehozott intézmény a szülők vagy a tanulók szabad választása nyomán jött létre. [RMSz, jún. 9.]Az ET parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén ismertették a König–Jansson-jelentést (→ 1994.05.19). A politikai bizottság elfogadta a jelentést és hivatalos dokumentumnak tartja a ro. kormánypárt képviselői által benyújtott ellenjelentést, emlékiratot (→ 1994.05.16). A két raportőr 6 hónap múlva újabb látogatást tesz az országban. [RMSz, jún. 9.] (→ 1994.07.28) Az RMDSz ÜE elemezte a tanügyi törvény vitáját. Fölvetették a polgári engedetlenség alkalmazását arra az esetre, ha a dolgok nem a kellő irányba haladnak. [RMSz, jún. 11.] 1994. június 17.Az RMDSz ÜE elemezte a törvényhozás menetét: sem a tanügyi, sem az államosított ingatlanok restitúciós törvényének tervezete nem halad a kívánt irányban. [RMSz, jún. 17.]Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Ro.-ba érkezett, hogy vizsgálja az ország ET-ajánlásainak teljesítését. [MH, jún. 17.] 1994. július 5.Az RMDSz ÜE gyűlésén az újonnan létesített ifj. főoszt. vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki; fölmentették Fülöp-Fischer Ildikót az okt. főoszt. vezetőjét. [Táj., júl. 6.]1994. augusztus 9.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén véglegesítették a kisebbségi oktatás törvénytervezetét és dokumentumcsomagot állítottak össze Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa számára. [RMSz, aug. 11.]Tőkés László hosszú elemzésben tárta föl a „megbékélési politika” buktatóit. A ro. fél által hirdetett megbékélés ellenére a magyarellenes akciók nem csökkentek. [RMSz, aug. 9–13.] (→ 1994.08.31) Fey László ellenzi az RMDSz stratégiaváltás-programját (→ 1994.07.10). „A ro. tömegekkel való kapcsolat szükségessége nem tudatosodott a vezetőinkben” – írta. A többi kisebbséggel is kapcsolatokat kell kiépíteni, ahogy ezt Király Károly is javasolta 1990-ben, de ez megbukott egyes RMDSz-vezetők ellenállása miatt. [RMSz, aug. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
