|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 161 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 161-161 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz SzKT 1991. július 6.Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]1993. február 20.A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT). – Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre. – A testület tagjai: a Brassóban megválasztott 21 tagú tanács (→ 1993.01.22), a 39 képviselő és szenátor, az RMDSz megyei és területi vezetői, valamint a platformok, a csatlakozott pártok és a társszervezetek képviselői. Az SzKT Állandó Bizottságának (ÁB) elnökévé Csiha Tamást választották, az RMDSz üv. elnöke Takács Csaba lett (aki, emiatt, a későbbiekben lemondott képviselői mandátumáról). Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is (→ 1993.03.04); a tanácskozás idején létrehozták a 63 tagú Független Frakciót (FF). Az alelnökök megválasztásakor a MISzSz kivonult a teremből, az ülés félbeszakadt, a döntést elnapolták. – Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.03.27)A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) korábban kivált két pártocska [PNL-AT (Aripa Tînără) + PNL-CD] egyesülésével létrehozták a Liberális Pártot (Partidul Liberal = PL). Elnöke Vintilă Brătianu. A CD-n belül, de önálló parlamenti frakcióban kívánják folytatni a politizálást. [MH, febr. 23.; Ştefănescu: 290.] (→ 1993.03.02) Emil Constantinescu, a CD nevében, Washingtonban a legnagyobb kedvezmény megadását szorgalmazta. [Szabadság, febr. 20.] 1993. március 4.Az SzKT alakításakor (→ 1993.02.20) bejegyzett platformokról, frakciókról számolt be az EN. Az eddig ismertté vált tömörülések (SzK, EMK, IP; ]920430) mellé besorolt a keresztény-nemzeti Bethlen Gábor Kör (BGK; alapítója Borbély Imre) és a nemzeti-konzervatív Széchenyi Kör (Méder Zsolt). [EN, márc. 4.]1993. március 10.Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27) Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. március 27.Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10) 1993. április 2.A kormány nyilatkozatban ítélte el a székely megyék tiltakozó akcióit (→ 1993.04.01) és kifejtette, hogy a prefektusok kinevezése a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. [Népszabadság, ápr. 2.]Az SzKT 55 tagja írta alá a Tőkés Lászlót támogató nyilatkozatot. Érvelésükben rámutattak arra, hogy ro. hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése, Tőkés kijelentése (→ 1993.02.27) is erre utalt. [OrEx, ápr. 2.] – Tőkés László, az RMDSz Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. [RMSz, ápr. 7.] 1993. május 22.Marosvásárhelyen befejezte kétnapos ülését az SzKT. Az érdemi munka alig haladt, a 9 napirendi pontból csak egy került terítékre. A vita a házszabály-tervezet körül volt. Megalakult a Kereszténydemokrata frakció (tagjai: Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor, Hosszú Zoltán, Nagy Benedek). [Népújság, máj. 25.]1993. június 20.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok. Döntés született arról, hogy ha a CMN-ben aug. 31-ig nem oldják meg az RMDSz kéréseit, akkor a szövetség visszavonja a képviselőit. (→ 1993.08.18, 1993.08.31) – Állásfoglalásban tiltakoztak a politikai bosszúnak minősülő Cseresznyés-per ítélete (→ 1993.06.07) ellen. [Népújság, jún. 22.]Az RMDSz szakbizottságai: 1. okt., ifjúság, tudomány (Zrínyi Imre); 2. gazdaság, költségvetés (Birtalan Ákos); 3. politikai kapcsolatok (Fekete Zsolt); 4. közösségfejlesztés, falu- és szocpol. (Sántha Pál Vilmos); 5. közigazgatás, önkormányzat (Dézsi Zoltán); 6. művelődés, műemlékvédelem, egyház (Muzsnay Árpád); 7. emberjog, jogsérelem (Hosszú Zoltán); 8. program (Tokay György). [RMSz, jún. 24.] Bálint Lajos érsek a kat. egyházat ért igazságtalan döntésekről számolt be. A komm. idején 182 elemi, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak; a plébániákról 1950-től kezdődően elkobozták az anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, hogy eltüntessék a magyarság erdélyi múltjának nyomait; elvették az értékes könyveket és kéziratokat őrző Batthyaneumot is. [Új Ember, jún. 20.] 1993. július 9.Liviu Maior a rádióban kijelentette: nem támogatja a BTE visszaállítását.Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSz. Muzsnay Árpád megyei elnök szerint a tagság egy része azért fordult el az RMDSz-től, mert sokan a Szövetséget a Tulipán kft.-vel azonosították, amely Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SzKT-ülések negatív visszhangja. [RMSz, júl. 9.] Toró T. Tibor elmondta: a múlt év végén elkezdték a temesvári magyarok összeszámlálását, de munkájuk nehezen halad: nincsenek önkénteseik és az emberek általában bizalmatlanok. [RMSz, júl. 9.] 1993. július 31.Markó Béla nyilatkozott az MTI tudósítójának: a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nem volt titkos, a résztvevő politikusok a megbeszélések végeztével nyilatkoztak a sajtónak. Magánszemélyként vettek részt a megbeszéléseken, nem volt mandátumuk az RMDSz részéről. Az ott elért egyetértés nem mindenben elfogadható az RMDSz számára. A tanácskozást a ro. propaganda arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse föl a m. kisebbség helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak, mind a kirakatintézménynek számító CMN-ben, mind az ET jelentéseiben. Az RMDSz nem asszisztálhat a kormány halogató politikájához és nem elégedhet meg félmegoldásokkal. [ÚM, júl. 31; RMSz, aug. 4.] ● [A „Neptun-üggyé” duzzadt vitának hatalmas irodalma támadt, nincs terünk minden véleményre és állásfoglalásra, csak a legfontosabbnak ítélt mozzanatokat emeljük ki (→ 1993.08.05, 20-1.3., 20-1.4., 20-1.8., 20-2.0., 20-2.1., 20-2.8., 20-2.9., 20-3.1., 1993.09.25). A párbeszéd-sorozat köv. állomása: Atlanta, ]950215.]A Bolyai Társaság külön keretszámokat kért a m. hallgatók számára, de ezzel nem elégedhet meg, továbbra is kitart a BTE újraindítása mellett. Szükség van a m. ny. oktatásra a közgazdasági, jogi, műszaki karokon is. [RMSz, júl. 31.] 1993. augusztus 7.Tőkés László: A Hatalom uszályában c. cikkével folytatódott a Neptun-ügy sajtópolémiája. A püspök követelte, hogy az SzKT tisztázza a „titkos kerekasztal-találkozó” ügyét. [RMSz, aug. 7.; Tokay Gy., Frunda Gy., Borbély L. válaszát (Lármafák égetése) lásd: RMSz, aug. 25.]Emil Constantinescu kifejtette, hogy a CD a fennálló krízishelyzetben is hajlandó lenne vállalni a kormányzás felelősségét. [MN, aug. 7.] A Cseresznyés Pálra kirótt anyagi kártérítés összegét (kb. 1,1 millió lej) közadakozásból gyűjtötték össze. Az ezen felül összegyűlt mintegy 4 millió lejt az elítéltek családjainak megsegítésére fordítják. [HN, aug. 7.] 1993. szeptember 26.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29)1993. október 14.Bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla bejelentette: az RMDSz a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SzKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Markó értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, miszerint Ro.-ban megoldották a kisebbségi kérdést. [TÚSz, okt. 16.]1993. november 15.Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.08.27) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24–26.] – Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.] (→ 1993.11.17, 1993.12.20, 1994.01.04, 1994.02.01)Illyefalván befejeződött az RMKT tisztújító vándorgyűlése. Vida Gyula rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották Kerekes Jenő elnököt, az alelnökök: Feyné Vincze Mária, Szécsi Kálmán, Kelemen Emese, Szőke Erzsébet. [Szabadság, nov. 16.] 1994. február 27.Csíkszeredában tartotta soros ülését az SzKT. A lemondott elnök (Csiha Tamás) helyett Dézsi Zoltánt választották meg. Tőkés László levélben figyelmeztette az SzKT-t, hogy Ro. nem teljesítette az ET-be való belépésekor vállalt kötelezettségeit (→ 1994.03.02), ezért az SzKT felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSz-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzzék napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet; a kormány juttassa vissza az elvett egyházi vagyont. [RMSz, márc. 1., márc. 2.]Moldovában a parlamenti választásokat a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt nyerte (43,18%; 56 hely a 104 tagú parlamentben), a szocialisták (tkp. a kommunista utódpárt) a 2. helyen végeztek. A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (→ 1991.08.27) bojkottálta a választásokat. – A moldovai vezetés lemondott a Ro.-val való egyesülésről. [MN, márc. 1.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.05) 1994. március 2.Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.] 1994. május 20.Az SzKT marosvásárhelyi ülésén az oktatásügyi főosztály vezetője beszámolt arról, hogy az oktatásügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalást juttattak el az ET-hez. – Az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi nyitókonferenciájára küldendő állásfoglalás kérte, hogy az RMDSz-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének; a rendező és vendéglátó Franciaországot arra kérték, hogy tegye lehetővé a szövetség részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. [RMSz, máj. 24.]1994. július 10.Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09)1994. július 15.Beiktatták Mo. új miniszterelnökét, Horn Gyula letette az esküt (→ 1994.05.29). [MN, júl. 16.]Az RMDSz Kolozs megyei szervezete tájékoztatója leszögezte: az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt; a kiadott engedély törvénytelen, mert nem tartalmazza a szükséges rajzokat, minisztériumi és régészeti engedélyeket. A kérdéses terület egy része a róm. kat. egyház tulajdona. [Szabadság, júl. 15.] Az SzKT nyilatkozata leszögezte: az ásatások végső célja a m. kultúra tanúbizonyságainak megsemmisítése. Kérik a főtér eredeti képének megőrzését, a konfliktus feloldását. [Szabadság, júl. 15.] Traian Chebeleu elfogadhatatlannak és destabilizálónak nevezte az RMDSz saját oktatási rendszert illető tervét (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 16.] 1994. szeptember 17.Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
