Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-20 | 21-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. március 1.

Az SzKT marosvásárhelyi ülésén (febr. 27-28.) Markó Béla tájékoztatta a testületet a koalíció pillanatnyi helyzetéről és a m.–m. csúcsról, a MÁÉRT megalakításáról. A kettős állampolgárság ügyéről elmondta: többszöri felvetéseire sem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSz kérné, akkor a m. kormány megadná azt. Tőkés László véleménye: amit nem kérünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Katona Ádám a kérdés szőnyeg alá söprésével vádolta az RMDSz vezetőségét. – Kijelölték a SzET által javasolt átvilágító bizottság tagjait: Szabó Árpád unitárius püspök; Csávossy György, a SzET elnöke; Antal Attila. – Az SzKT ugyanakkor elfogadta a szociális főosztály létrehozásra tett javaslatot. Az SzKT állásfoglalásban világított rá: a CNA túllépte jogkörét (→ 1999.02.24), amikor alkotmányos jogokat kíván korlátozni. [RMSz, márc. 1.]

Csávossy György szerint újra kell gondolni a SzET szerepét: vagy egyesíteni kell az SzKT-val vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSz-en belüli döntéshozatalban. [Szabadság, márc. 1.]

1999. március 2.

Viorel Cataramă a PNL-ből átment a „mérsékelten nacionalista” PNR-be, Virgil Măgureanu pártjába, ahol megkapta az elnöki széket. [Népújság, márc. 2.]

1999. március 3.

A képviselőház oktatási szakbizottsága elutasította a kolozsvári m. egyetem alapítása ügyében beadott két törvénytervezetet. A szavazás során a koalíciós partnerek egy része is a tervezet ellen szavazott. [BN, márc. 4.]

Ro. és Moldova egyesülése csak a két nép akaratán múlik, de Ro. nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne Moldova lakói számára – mondta Ion Diaconescu (PNTCD). [Szabadság, márc. 3.]

1999. március 4.

Az RT kongresszusi előkészületeiről beszélt Toró T. Tibor: kezdeményezni fogják az RMDSz alapszabályzatának módosítását, hogy így nagyobb hatáskört kaphasson az ÜE; a Szövetség föl kéne adja a bukaresti politizálást és Kolozsvárt tegye döntéshozói centrummá. Jelenleg egy „álegység” nevében a pluralizmus visszaszorításának vagyunk tanúi – mondta Toró. [Szabadság, márc. 4.] (→ 1999.03.06)

1999. március 5.

Pénzbüntetésre ítélte a KREK-et a pénzügyőrség, mert a belső pénzügyvitelt két nyelven vezetik. A KREK nyilatkozatban tiltakozott a határozat ellen, hivatkozva a vallásügyi törvényre, amely lehetővé teszi, hogy az egyházak a hívek nyelvét használhassák működésük rendjében. [Szabadság, márc. 5.]

1999. március 6.

Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]

A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.]

Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.]

Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.]

1999. március 8.

A CNA intézkedése (→ 1999.02.24) ellen Márton Árpád képviselő és Eckstein-Kovács Péter is fellépett. [RMSz, márc. 8.; Szabadság, márc. 8.] (→ 1999.03.16)

1999. március 9.

A szenátus elfogadta a helyi közigazgatás megszervezésére és a helyi autonómia általános rendszerére vonatkozó törvénytervezet 43. szakaszát, amely előírásokat tartalmaz a helyi tanácsülések nyelvhasználatára vonatkozóan is; amennyiben a helyi tanácsosok egyharmada valamely kisebbség tagjaiból áll, akkor ezek – kérésre – használhatják az anyanyelvüket. A polgármestereknek hivatásos fordítót kell alkalmazniuk. [Szabadság, márc. 10.]

1999. március 10.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén elmondták, hogy a Szövetség vezetése egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok (→ 1999.02.15, 1999.02.23) tiltakozásával és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak az Alsócsernátoni Fórum szónokaival szemben, ellenkező esetben az RMDSz a hazai és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben. [Szabadság, márc. 10.]

Kelemen Kálmán (RMKdP) elmondta, hogy a pol. pártok törvényének módosítását megtámadják a bíróságon. (A pártot újból be kell jegyeztetni, de nincs esélye megkapni a párt státust, mert túl sok megyéből kell tagokat gyűjtenie ahhoz, hogy bejegyezhessék.) [RMSz, márc. 10.] (→ 1999.06.05)

1999. március 12.

Mo., Csehország és Lengyelország a NATO teljes jogú tagjaivá váltak. [Szabadság, márc. 13.]

Magyar oktatási nyelvű tanítóképző főiskola – a BBTE kihelyezett tagozata – indul ősztől Szatmárnémetiben. [BL, márc. 12.]

Markó Béla a vele készült interjúban visszautasította azt a vádat, hogy feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. – „Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog.” Ennek ellenére „stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás.” [RMSz, márc. 12.]

1999. március 14.

Zilahon a Wesselényi-szobornál kezdődött meg a Március 15-ére emlékező erdélyi ünnepségsorozat. [Szabadság, márc. 15.]

1999. március 15.

A bukaresti táblabíróság törvény- és alkotmányellenesnek minősítette a PSE létrehozását kimondó kormányhatározatot. [Szabadság, márc. 16.]

Március 15. központi ünnepe Marosvásárhelyen zajlott, Szőcs Ferenc nagykövet részvételével. Az ünnepségen felolvasták Emil Constantinescu levelét is. [RMSz, márc. 17.]

Radu Vasile ünnepi üzenete megállapította: „A korabeli románoknak és magyaroknak nem sikerült ésszerűen dönteniük és cselekedniük, a szenvedély pedig, amely gyakran felülkerekedett a józan észen, sok meg nem értéshez, ellenérzéshez és ellenségeskedéshez vezetett. De eljött az ideje annak, hogy bölcsebbek legyünk, megértsük, hogy közös a sorsunk.” [RMSz, márc. 15.]

1999. március 16.

Módosította korábbi döntését a CNA (→ 1999.02.24), nem kell románra fordítani (feliratozással vagy tolmácsolással) a nem ro. ny. helyszíni közvetítéseket, csak akkor, ha megismétlik azokat. A felvételről sugárzott adásokat korábban is feliratozni vagy szinkronizálni kellett. [RMSz, márc. 16.]

A Szentszék sajtóosztálya hivatalosan is megerősítette, hogy megegyezés született a pápa látogatásáról. A látogatás időpontja: máj. 7-9. Az 1054-es egyházszakadás után római pápa még nem tette a lábát többségében ortodoxok által lakott földre. Érkezés után a Szentatya a kat. püspökökkel találkozik, majd az államfőnél tesz látogatást. Másnap látogatást tesz a fővárosi kat. temetőben, utána a székesegyházban misézik, majd találkozik Teoctist pátriárkával. Május 9-én, vasárnap délelőtt a Szentatya ortodox misén asszisztál, délután pedig Teoctist vesz részt a pápa által celebrált misén. Este a pápa visszautazik Rómába. Látva Bukarest ellenkezését, a Szentszék lemondott arról, hogy elvi kérdést csináljon az erdélyi látogatásból. [RMSz, márc. 18.] (→ 1999.05.07)

1999. március 17.

„Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a PSE létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla” – nyilatkozta Kötő József. Radu Vasile úgy döntött, hogy a kormány ismét fellebbezni fog. [Szabadság, márc. 17.]

A M. Kat. Püspöki Konferencia közleményben kérte a hívek megértését a pápa látogatásával kapcsolatban. Bár a hívek azt kérték, hogy a pápa látogassa meg az erdélyi róm. kat. híveket és a sokat szenvedett gör. kat. egyházmegyét is, erre nem kerülhet sor. „A Szentatya közzétett programja szerint ez az utazás a Román Ortodox Egyházzal és annak Pátriárkájával való találkozás és nem a megszokott lelkipásztori látogatás (…). A Szentatya többször kifejezte, hogy a 2000. Jubileumi Év előkészítésében keresi a kapcsolatot a keresztény közösséggel, különösen az ortodox egyházakkal. A m. püspökök arra kérik a híveket, így tekintsenek a Szentatya látogatására.” [RMSz, márc. 19.]

A szenátus elfogadta a parlamenti mentelmi jog megvonását szabályozó eljárás egyszerűsítését: az eddigi kétharmad helyett a jövőben egyszerű többséggel is megvonható a mentelmi jog. [BN, márc. 17.]

1999. március 19.

Vladimir Chiş, az Erdélyiek Világszövetsége főtitkára nyilatkozott Ro. gazd. fejlesztésének távlatairól. Chiş szerint az országnak a svájci kantonális szervezési mintát kellene követnie. Szerinte túlpolitizálták Sabin Gherman cikkét; a világszövetség támogatja Gherman tevékenységét. [RMSz, márc. 19.]

1999. március 20.

Szovátán tartotta ülését az RMPSz, ahol megválasztották az autóbalesetben elhunyt Bíró István utódát, az új főtitkár Burus Siklódi Botond lett. A közgyűlésen véglegesítették a BoNyA nyári programját. [RMSz, márc. 22.]

1999. március 21.

A Romániai Kat. Püspökkari Konferencia arra kéri a híveket, hogy ha a pápa nem utazik Erdélybe, akkor vegyenek részt a bukaresti együttléteken. [Vasárnap, márc. 21.]

Marton József, a BBTE kat. teol. karának dékánja elmondta: 1996 óta létezik a teol. kar, összesen 100 növendékük van. Az új tanévre 60 ingyenes helyet hagyott jóvá a szaktárca. A diákok történelem vagy idegen nyelv mellékszakot választhatnak. [Vasárnap, márc. 21.; a hitoktatásról lásd még: Szabadság, máj. 12.]

1999. március 22.

A bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a PSE létrehozását előirányzó kormányhatározatot. Először a PUNR fordult a bírósághoz, másodszor a PDSR, harmadszor a PRM. [Szabadság, márc. 22.]

Martonyi János elmondta: a kettős állampolgárság kérdése igen összetett, nehéz eldönteni, hogy milyen kritériumok alapján lehessen azt megadni. Személyes véleménye szerint „ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat, elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárság egyedi odaítéléséről ne lehetne szó.” Kétségtelen követelmény, hogy „biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Erre megoldást jelenthet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély.” [Szabadság, márc. 22.]

A m. kormány azt szorgalmazza, hogy az EU tiltólistáján szereplők közül legalább Ro. ellenében töröljék el a vízumkötelességet. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a m. hatóságok az utódállamok polgárai számára csak Mo. területére érvényes ún. nemzeti vízumot állítsanak ki. Markó Béla szerint az optimális megoldás az lenne, ha Ro. lekerülne a vízumkötelesek listájáról. [Szabadság, márc. 22.]

Szilágyi Aladár bejelentette, hogy lemond a KREK főgondnoki tisztségéről, de eltekint a nyilvános indoklástól. [BN, márc. 22.]

1999. március 23.

Az Országgyűlés megtárgyalta és ellenszavazat nélkül jóváhagyta a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megalakításáról szóló határozattervezetet (→ 1999.02.20). Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit; évente legalább egy alkalommal számoljon be a h. t. magyarokra vonatkozó pol. feladatok végrehajtásáról, beleértve a MÁÉRT ajánlásainak a végrehajtását is. A legfontosabb célkitűzések közül a h. t. magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvű oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. – A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan konzultálnak a magyar–magyar csúcstalálkozóról kimaradt szervezetek képviselőivel (→ 1999.02.17), de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. [Szabadság, márc. 23.] – Az országgyűlés ülésén meghívottként résztvevő h. t. m. szervezetek képviselői ismét találkoztak a m. kormány képviselőivel, akik nyilatkozatban üdvözölték a MÁÉRT megalakítását. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a m. kormány számára. Tőkés László elmondta: az egyik megoldandó kérdés: olyan különleges jogi státust kell biztosítani a h. t. m. részére, amely lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. [RMSz, márc. 25.]

Valeriu Stoica kezdeményezésére a szenátus megvonta C. V. Tudor mentelmi jogát. [BN, márc. 24.]

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség egyre-másra ingatlanokat kap ajándékba a kormánytól. Az RMDSz vezetői szerint ezeket a döntéseket a helyi kormányzatnak kell megvétóznia. [EN, márc. 23.]

A szenátusban – minimális többséggel – törölték a helyi közigazgatási törvény azon szakaszát, amely lehetővé tette volna, hogy (20% kisebbségi arány esetén) a kisebbségek nyelvén is közzétennék a helyi tanácsok döntéseit. [Szabadság, márc. 24.]

1999. március 24.

A VET levelet intézett a pápához, amelyben azt kérték, hogy a pápa látogasson el Erdélybe is; amennyiben a pápa nem látogatna el Erdélybe, inkább maradjon el a tervezett pápai út. [RMSz, márc. 24.]

A NATO gépei megkezdték a légitámadásokat jugoszláviai célpontok (Újvidék, Zombor, Belgrád, Pristina) ellen. [Magyar Szó, márc. 25.]

Megjelent A romániai m. nemzeti kisebbség történelme és hagyományai c. tankönyv a 6. és 7. oszt. számára. Szerzői Vincze Zoltán és László László. [RMSz, márc. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998