Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. szeptember 1.

C. V. Tudor kiáltványa (→ 1998.08.21) visszhangtalan maradt, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, az emberi jogokat és a Btk. számos paragrafusát. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről? – tette föl a kérdést a cikkíró. [RMSz, szept. 1.]

Az RMDSz vezetősége fogadta Max van der Stoelt, az EBESz főbiztosát. A megbeszélések központi témája az anyanyelvű oktatás és az önálló m. egyetem volt. A vendég kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36. sz. sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. [RMSz, szept. 3.]

Tokay György hivatalában megtartotta első ülését a m. ny. állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság – a megbeszélésen csak az ülések metodológiáját pontosították. [RMSz, szept. 3.]

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, amelyben az RMDSz tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak; szerintük az építkezés „egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása”, az pedig ellentétes az 1201-es ajánláson alapuló alapszerződéssel. [Háromszék, szept. 1.]

Ro.-ban az ipari termelés nem éri az 1989-es esztendő 70%-át sem; Daniel Dăianu a halmozodó államadósság csökkentése érdekében drasztikus intézkedéseket tervez: kevesebb pénzt kap a tanügy, egészségügy. [SzFÚ, szept. 1.]

1998. szeptember 2.

A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]

A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.]

Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.]

Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12)

1998. szeptember 3.

Markó Béla szerint a képviselőházi szavazás (→ 1998.09.02) előrevetíti a plénumban várható szavazás eredményét; a koalíció ismét megszegte az egyezséget. [Szabadság, szept. 3.]

Traian Băsescu, aki tudomást szerzett arról, hogy az útügyi hivatal alkalmazottai leszerelték Körösfőnél és Sárvásárnál a kétnyelvű helynévtáblákat, utasítást adott, hogy azonnal szereljék vissza azokat. [RMSz, szept. 3.]

1998. szeptember 4.

A koalíciós pártok elnökei az elnöki palotában folytattak megbeszélést. A kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékonyságának biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla nem fogadta el a nyilatkozatot, mert megoldatlan maradt a m. egyetem kérdése. [Háromszék, szept. 7.]

Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla bejelentette: az oktatási kormányrendelet módosítása miatt az RMDSz érvénytelennek tartja tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői felül nem vizsgálják a reformmal és kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megállapodásokat. A szövetség parlamenti csoportjai csak az RMDSz programnak megfelelő döntéseket támogatnak. [Szabadság, szept. 4.]

Kónya-Hamar Sándor elmondta: noha a koalíció 1997. dec. 7-én aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSz az önálló m. egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásától, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció pol. akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSz kolozsvári választmánya korábban megfogalmazott (→ 1998.05.09, 1998.05.30). [Szabadság, szept. 4.]

Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSz szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat; „mindent az RMDSz legitim struktúráiban akarunk megvalósítani”. [BN, szept. 4.]

1998. szeptember 5.

A kormány elfogadta a költségvetési kiigazításnak nevezett pótköltségvetést. Az egészségügy büdzséjét 127 milliárd, az oktatási tárcáét 1047 milliárd, a védelmi költségeket 250 milliárd lejjel csökkentették. [RMSz, szept. 7.]

Az egyházkerületi választásokról tartottak sajtótájékoztatót a KREK-ben. [BN, szept. 5.] (→ 1998.10.22)

Kozsokár Gábor alkotmánybíró helyett Németh Csaba került a Kovászna megyei szenátori székbe. [BN, szept. 5.; BL, szept. 11.]

1998. szeptember 6.

Az SzKT kolozsvári ülésén Markó Béla ismertette az egyetem alapítása körüli feszült helyzetet. Mivel két nappal korábban nem született kedvező döntés az egyetemről, az RMDSz nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek (→ 1998.09.04). A képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, és a koalíciós partnerek által javasolt német–m. egyetem sem felel meg az RMDSz elképzeléseinek. Újabb egyeztetés előtt állnak, amit el kell fogadni, de sajnos kevés az esély a továbblépésre. Az SzKT határozata kimondja: az RMDSz szept. 30-án kilép a kormányból, ha addig a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, eredeti formájában. [RMSz, szept. 7.] (→ 1998.10.03)

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

1998. szeptember 9.

Paul Philippi (RNDF) véleménye szerint a magyaroknak el kellene fogadniuk a vegyes nemzetiségű egyetemeken megvalósítandó anyanyelvű tagozatokat. [RMSz, szept. 11.]

1998. szeptember 10.

Szabó Tibor, a HTMH új elnöke szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a h. t. magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, ugyanakkor többet kell juttatni nekik azokból az előnyökből, amelyek abból származnak, hogy Mo. rövidesen az EU tagja lesz. [RMSz, szept. 11.]

Max van der Stoel nyilatkozatban szögezte le: „Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. 1998. márc. 3-i levelemben azt ajánlottam Ro. kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást.” [RMSz, szept. 14.]

1998. szeptember 11.

A h. t. m. felsőfokú oktatás támogatására Apáczai Csere János Közalapítvány létrehozását javasolja a M. Oktatási Minisztérium. Mindaddig, amíg nem sikerül önálló egyetemeket létrehozni, az a jó megoldás, ha a h. t. pedagógusműhelyeknek és szövetségeknek nyújt támogatást a m. állam. [RMSz, szept. 14.; Szabadság, szept. 15.]

Két évi inaktivitás után ismét ülésezett az RMKdP Kolozs megyei szervezete és megválasztotta az új vezetőséget. A megyei elnök Tőkés Elek lett, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. [Szabadság, szept. 11.]

1998. szeptember 12.

Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]

A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.]

A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.]

1998. szeptember 14.

Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]

Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.]

Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.]

Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.]

Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.]

1998. szeptember 15.

Az egyetemi kormánybizottság ülésén Radu Vasile annak a véleményének adott hangot, hogy reményei szerint a parlament el fogja fogadni a sürgősségi kormányrendeletet. [RMSz, szept. 17.]

A szenátus elfogadta a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ro.–m. egyezmény ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Szabadság, szept. 16.]

Adrian Severin, akit a PD vezetőségéből is kiebrudaltak (alelnök volt, de Petre Roman javaslatára leváltották), szókimondásával tükröt tartott a ro. politikai elit elé. Hosszú cikket írt a Ziua (szept. 9.) számára, amelyben kimutatta, hogy Ro. gazdasági és politikai krízisben van. A honatyák 75%-a a kézi vezérlésű gazdaságot pártolja, s „az autarchia, az idegengyűlölet, a nacionalizmus és az Európa-ellenesség híve, mint a piacgazdaságé, a másság tiszteletéé, az euroatlanti csatlakozásé (…) Ro. megbízhatósága romhalmaz lett.” Ennek a pol. osztálynak ki kell cserélődnie, át kell alakulnia. [EN, szept. 15.]

Hámos László (HHRF), Orbán Viktor külügyi tanácsadója azt javasolta, hogy a „m.–m. csúcstalálkozó” alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. [MN, szept. 15.]

1998. szeptember 16.

A képviselőház kormánypárti tagjai a koalíciós pártvezetők utasítására beleegyeztek a sürgősségi kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalásába (ez a szakasz a m. ny. csoportok, kollégiumok, szakok létesítésének a szabadságára vonatkozik), de csak akkor térnek vissza rá, ha az összes többi szakaszt megtárgyalták. [Szabadság, szept. 16.] (→ 1998.09.29)

1998. szeptember 17.

Kolozsváron elhunyt Podhradszky László, volt parlamenti képviselő (szül. Kőszeg, 1920). [Szabadság, szept. 19.]

1998. szeptember 20.

A Batthyaneumot 1949-ben vette el az állam, de csak 1961-ben államosították – mondta el Jakubinyi György érsek –; a visszaadásról még semmilyen dokumentumot nem kaptak. A rendeletet aláíró Tokay György augusztusra ígérte, hogy megtárgyalják a visszaadás körülményeit, de még nem történt semmi. [Vasárnap, szept. 20.]

1998. szeptember 21.

Hatalmas vihart kavart Sabin Gherman, a kolozsvári tévé szerkesztőjének kiáltványa. A Torkig vagyok Romániával c. felhívásban a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette. Érvként megemlítette: Erdély kevesebbet kap a központi költségvetésből, mint a főváros. Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizációja csakis előnyökkel járhat. Gherman elutasította Tőkés László „etnikai aberrációit”. [RMSz, szept. 21.] (→ 1998.10.10)

1998. szeptember 22.

Az RMDSz kormánytisztviselői magyarázatot kértek Tőkés Lászlótól, aki egy interjúban így nyilatkozott: „A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket.” A nyílt levelet – amelyben a mondottak indoklását vagy a mondottak visszavonását kérték Tőkéstől –, 25 kormánytisztviselő, miniszter, képviselő, államtikár, (al)prefektus írta alá. [Népújság, szept. 22.] (→ 1998.09.30)

Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója elmondta: a Batthyaneum valószínűleg lekerül a visszaadandó közösségi javak listájáról, ui. a Fehér megyei képviselők megtámadták a restitúciós dokumentumot. [MH, szept. 22.]

1998. szeptember 23.

Gh. Funar utasítására kicserélték Baba Novac szobrának feliratát, a következőre: „Baba Novac, Mihai Viteazu kapitánya, akit szörnyű kínok között a magyarok kivégeztek 1601. február 5-én”. (Nota bene: Baba Novac albán származású martalóc volt, akit gyújtogatásért és fosztogatásért ítéltek halálra a város akkori vezetői.) [RMSz, szept. 26.]

Elnöki rendelettel leváltották Daniel Dăianut, helyette Decebal Traian Remeş lett a pénzügyminiszter. [RMSz, szept. 25.]

Szabó Tibor, a HTMH elnöke erdélyi körútja végén sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy a hivatalban két területet kívánnak hangsúlyosabban kezelni: a h. t. m. szervezetekkel történő folyamatos partneri együttműködést, másfelől a m. közigazgatáson belül a h. t. magyarság problémáinak hatékonyabb megjelenítését. [Szabadság, szept. 24.]

1998. szeptember 24.

Vasile Vetişanu (PNTCD) felszólította az RMDSz-t, hogy függessze föl Tőkés Lászlót tb. elnöki tisztségéből, a csernátoni fórumon tett kijelentéseiért. Markó Béla kijelentette: az RMDSz nem fogadja el a szövetség belső ügyeibe való beavatkozást. [Sajtóf., szept. 24.]

Răzvan Ungureanu külügyi államtitkár Budapesten tárgyalt m. kollégájával, Németh Zsolttal. Arról is beszélt, hogy m. és német ny. egyetem létrehozásának terve kerül rövidesen a parlament elé, a német tagozat Nagyszebenben, a m. pedig Marosvásárhelyen működne. [Népújság, szept. 26.] – A ro. politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu budapesti nyilatkozatát. Az ellenzéki Adrian Năstase (PDSR) a minimális intelligencia hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu gyakorlatilag a ro. oktatás ügyében alkudozott Németh Zsolttal, ami távlataiban Ro. föderalizálásával egyenértékű. [Sajtóf., szept. 28.]



lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998