Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. május 1.

A SRI jelentésének egyik alfejezetének címe: „Alkotmányellenes mozgalmak, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot”. Az elemzés a Vasgárda, a Mihály Arkangyal Légiója mellett az EMK-val is foglalkozik, mondván: autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik. [Szabadság, máj. 1.]

Vállalkozók tömegétől kísérve Bukarestbe látogatott Klaus Kinkel német külügymin. A találkozón Adrian Severin kijelentette, hogy Ro. bocsánatot kér a szász és sváb lakosság második világháború végén történt Szovjetunióba való deportálásáért, a német kisebbség bărăgani kitelepítéséért és a Ceauşescu által folytatott gyakorlatért, amelynek során az ország ezrével „adta el” a németeket. Kinkel üdvözölte a ro. fél gesztusát. [RMSz, máj. 3.]

1997. május 2.

Constantinescu elnök találkozott a romániai egyházak püspökeivel. Az elnöki palotában történt fogadás nem oldotta fel az ellentéteket. Az államfő állást foglalt az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett, de meglátása szerint ennek fokozatosan kell történnie; szavaiból kitűnt, hogy nem fogják az egyházak minden kérését teljesíteni. [Szabadság, máj. 5.] – Jakubinyi György érsek elmondta, hogy a megbeszélésen az elnök kifejtette: a m. egyházak vagyonának visszaadása sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem az 1918-tól elkobzott javak egy része is érintve van. Csiha Kálmán elmondta: az egyházak külön hangsúlyozták a felekezeti iskolák kérdését is. [Sajtóf., máj. 5.]

1997. május 3.

Kijevben az ukrán és ro. külügyminiszter aláírta a két ország közötti alapszerződés végleges szövegét. Gennagyij Udovenko, ukrán külügymin. elmondta: az alapszerződés értelmében a két fél sérthetetlennek ismeri el a jelenlegi határokat és tartózkodni fog a jövőbeni határmódosítási törekvésektől. A Kígyó-sziget körüli, kőolajban gazdag tengerfenék kiaknázásáról a felek két éven belül fognak megegyezni. [Szabadság, máj. 5.]

Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester valamint az RMDSz szenátorai és képviselői kihallgatást kértek a belügyminisztertől, hogy elérjék az új csendőrkaszárnya építésének leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSz helyi szervezete felhívással fordult a m. lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. [RMSz, máj. 3.]

1997. május 5.

Az ukrán–ro. alapszerződés kérdésében Iliescu elnök merev álláspontja miatt nem sikerült korábban megegyezni. Egyrészt a korábban Ro.-hoz tartozó területek kérdését nem sikerült lezárni, másrészt az Ukrajnában élő ro. kisebbség helyzete jelentett gondot. Végül az isztambuli csúcsértekezleten (→ 1997.04.28), a két elnök találkozóján született meg a döntés a szerződés aláírásáról. [MH, máj. 5.]

1997. május 6.

Befejeződött az RMDSz küldöttségének háromnapos felvidéki látogatása. Az EPM meghívására Komáromba érkezett erdélyiek az MKP képviselőivel és szlovák ellenzéki pártok politikusaival találkoztak és – 3 városban – lakossági fórumon vettek részt. [RMSz, máj. 6.]

Kónya-Hamar Sándor, az SRI-jelentés (→ 1997.04.30) vitájának RMDSz-ellenes aspektusaira hívta föl a figyelmet. Pl. Neculai Popa (PDSR) képviselő a vitán elmondta: soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSz lesz olyan arcátlan, hogy a ro. parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Az ellenzék meg akarja ingatni koalíciós elhatározásában a parasztpártot, s az úgymond megújult PUNR-vel akarja lecserélni az RMDSz-t. Kónya képviselő szerint az RMDSz politikájának helyességét az ukrajnai románok által összeállított követeléscsomag is igazolja. A beadványt a ro. és az ukrán kormánynak is eljuttatták, mely a köv. főbb követeléseket tartalmazza: tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek egyenlőségének elvét a többségi nemzettel szemben, adják meg a nemzeti-kulturális autonómiát, a románlakta területeken a ro.-t is ismerjék el hivatalos nyelvnek, használhassák szabadon nemzeti jelképeiket, térjenek vissza a települések hagyományos ro. nevére, adják vissza az 1946 után elkobzott ingatlanokat, költségvetésből támogassák a nemzeti kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, védelmezzék a románok történeti és etnográfiai életterét, a ro. fiatalok szolgálati idejüket a szülőföldön tölthessék le. [Szabadság, máj. 6.]

Három képviselő közös sajtótájékoztatót tartott. A téma: a személygépkocsival külföldre utazók által kivitt benzin 250%-os adója. Szilágyi Zsolt rámutatott: az 1994-ben hozott (és 1997 márc.-ban módosított) kormányhatározat több okból diszkriminatív: csak a déli és nyugati határátkelőkön alkalmazzák; minden magánszemélyt benzincsempésznek tekintenek és akként kezelik őket. Ráadásul az intézkedés rontja az ország megítélését, ezért a határozatot hatályon kívül kell helyezni. [Táj., máj. 6.] (→ 1997.05.09)

Garda Dezső, napirend előtti felszólalásaiban az erdőkben uralkodó áldatlan állapotokról szólt: a lopások és az engedély nélküli vágások a reprivatizációs törvényt ellenző volt kormánypárti tisztviselők védelme alatt történt. [Táj., máj. 6.; máj. 27.]

1997. május 7.

Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]

Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.]

Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.]

Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.]

1997. május 8.

Victor Ciorbea Brüsszelben kijelentette: Virgil Măgureanu lemondásával véget ért a szovjet befolyás korszaka Ro.-ban. [Szabadság, máj. 8.]

1997. május 9.

Eckstein-Kovács Péter a városháza előtt tartott fogadóórát, így tiltakozott amiatt, hogy szenátori iroda nélkül maradt. [Táj., máj. 9.]

A benzinilleték (→ 1997.05.06) ügyében a m. külügymin. is közbenjárt, ennek köszönhetően csak azok fizetnek, akik egy évben négynél többször utaznak külföldre. [Szabadság, máj. 9.]

Kormányforrások szerint a volt király rövidesen visszakapja két kastélyát: a soborsinit és a bukarestit. [MH, máj. 9.]

Ungváron tartotta soros évi közgyűlését a kárpátaljai magyarok egyetlen orsz. szervezete, az UMDSz (1992-ben alakult; a szövetségből 1995-ben kilépett a KMKSz; 1996-ban két új tömörülést vettek föl: MÉKK és KMSzF). Vass Tibor, az UMDSz üv. elnöke sürgette az ukrán kormányt, hogy részesítse támogatásban a nemzetiségi szervezeteket, amelyek eddig egy garast sem kaptak. [Népszava, máj. 10.]

1997. május 10.

Alsócsernátonban újabb fórumot (→ 1996.05.04) szervezett a Civil Társadalomért Csoport [a változó neveken szereplő csoport nem jogi személy! – K. P.]. A résztvevők nem értenek egyet azokkal, akik kétségbe vonják a BTE létjogosultságát. – A fórumon Király Károly tartott vitaindítót az autonómiaformákról. – Krizbai Imre, lelkipásztor (az egyik szervező) kijelentette: „területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt, amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSz nem mer beszélni”. Az Adevărul szerint a tiszteletes felszólította az RMDSz-t, hogy követelje az autonómiát, s „ha nem érik el parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal”. [Sajtóf., máj. 14.; az állásfoglalás teljes szövegét lásd: Szabadság, jún. 12.]

A BBTE ősztől gazdasági menedzsment szakot indít Sepsiszentgyörgyön. [Szabadság, máj. 10.] – A hároméves képzést biztosító főiskola alapításáról a kormány 294/1997. sz. határozata döntött; a kinevezett igazgató: Domokos Ernő közgazdász. [Háromszék, júl. 11.]

1997. május 11.

A Világbank elnöke kétnapos bukaresti látogatásán a kormányfővel tárgyalt, s újabb hiteleket nyújtott az országnak: mezőgazdasági struktúraváltoztatásra 250 mill. $; szociális kölcsön 50 mill. $; ipari szerkezetváltási hitel 180 mill. $. [Szabadság, máj. 12.] – James Wolfensohn a sajtótájékoztatón elmondta: Ro. az elmúlt 5 hónapban óriási haladást ért el a reformok útján, a bizalom jeléül az országnak nyújtott hitelt 100 mill. $-ral megemelik. Ro. jelenlegi adóssága kb. 7 milliárd $, a GDP 25%-ának felel meg. [Szabadság, máj. 14.]

1997. május 12.

Az Adevărul magyarellenes húrokat pengetett a csereháti ügy kapcsán. A cikk értesülése szerint a kormány főtitkára a kabinet tagjainak tudta nélkül lopott be a múlt héten egy rendeletet a reformra várakozó törvénycsomagba, mely az előző kormány rendeletét hivatott érvényteleníteni. A lap úgy tudja, hogy Szász Jenő ígéretet tett arra, hogy egyetemet telepít az apácák által birtokolt árvaházba. [Sajtóf., máj. 12.] (→ 1997.05.20)

1997. május 14.

Fogyatkoznak az erdélyi m. műemlékek, egy részüket 1989 után tűntették el ismeretlen tettesek: Zsilyvajdejvulkány: Hunyadi János emlék (buzogány; 1896-ban állították; 1994-ben tűnt el); Zajkány: Hunyadi János emlék (1896/1995); Piski: Bem obeliszk (1899/?); Alkenyér (a Kinizsi-emlékről a m. feliratot leverték); Herkulesfürdő (emléktábla; 1896/1993); Buziásfürdő (Deák Ferenc pihenőpad; 1896/?). [RMSz, máj. 14.]

1997. május 15.

Gh. Funar feltételeket kívánt szabni az országba és a városba látogató Göncz Árpád m. elnök látogatásának, de – a kormányoldali tanácsosok kivonulása nyomán – sikerült megtorpedózni a polgármester akcióját. [Táj., máj. 15.]

Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom c. cikkében a magyarlétai iskolások esetét írta le: egyetlen elemit végzett m. gyermeket sem akarnak a szülei a szomszédos Tordaszentlászló ált. iskolájába küldeni, még akkor sem, ha mikrobuszt küldenek utánuk. [Szabadság, máj. 15.]

1997. május 16.

Szatmárnémetiben szobrot állítottak Dsida Jenőnek (Andrássy Kurta János alkotása). [RMSz, máj. 16.]

Segesvári Miklóst képtelen vádakkal illette a helyi ro. napilap. A Hunyad megyei alprefektus, hogy elejét vegye az RMDSz eljáratásának jobbnak látta, ha az ügy tisztázásáig megválik tisztségétől. A lemondást Takács Csaba elfogadta. [Szabadság, máj. 16.] (→ 1997.05.20)

A VET Hargitafürdőn tartotta elnökségi ülését, ahol Tőkés László azt indítványozta, hogy a VET szorgalmazza figyelőszolgálat létrehozását, azt követően, hogy az Európa Tanács egy évre felfüggesztette Románia monitorizálását. [ÚM, máj. 21.]

1997. május 17.

Annak ellenére, hogy már többször bejelentették a ráfizetéses nagyvállalatok bezárását, az még nem történt meg. A kijelölt nagyvállalatok bezárásával mintegy 200 ezer dolgozó kerülne az utcákra, ezért a munkások útelzárással, sztrájkkal tiltakoztak, a kormány meghátrált; a bezárásokat átütemezték. A februári mélypont után a dollár 7100 lej körül stabilizálódott. [HVG, máj. 5.]

A liberális párt kongresszusán újraválasztották elnöknek Mircea Ionescu Quintust, első alelnöknek pedig Valeriu Stoica igazságügyminisztert. [RMSz, máj. 19.]

1997. május 18.

A kormány jóváhagyta a 84/1995. sz. tanügyi törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvénytervezetet, mely tartalmazza a romániai oktatás általános reformját szolgáló szabályozásokat és a kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezések eltörlését. A tervezet szerint megszűnik a kisebbségek nyelvén történő szakmai oktatásra vonatkozó tiltás, lehetővé válik az anyanyelven való egyetemi felvételizés, m. nyelven lehet oktatni Ro. történelmét és földrajzát, az egyházi iskolák világi oktatást is folytathatnak és ehhez részben állami támogatásra is számíthatnak. [Táj., máj. 19.]

Gyergyószentmiklóson szobrot állítottak Kossuth Lajosnak (Miholcsa József alkotása). [RMSz, máj. 21.]

1997. május 19.

Késedelem nélkül elindult a hangulatkeltés: az Adevărul – a tanügyi törvény módosítása kapcsán – elítélte a kormány engedékenységét. [Szabadság, máj. 20.]

Constantinescu elnök Costin Georgescut (PNL) javasolta a SRI igazgatói tisztségébe.

1997. május 20.

A CMN plenáris ülésén mindegyik kisebbség 3–3 küldöttel képviseltette magát. Tokay György, kisebbségügyi min. jelenlétében megvitatták és elfogadták a tanács szervezési és működési szabályzatát valamint a testület költségvetését. Az ÜE javaslata alapján Kovács Csaba, Márton Árpád és Kötő József képviseli az RMDSz-t a tanácsban. [RMSz, máj. 22.]

Takács Csaba elmondta: a tanügyi törvény módosításának tervezet csak akkor lép életbe, ha a parlament mindkét háza elfogadja. A helyi közigazgatási törvény módosításakor az anyanyelv használatának kérdése keltett élénk vitát: a koalíciós partnerek végül a 20%-os határban állapodtak meg (az efölötti lélekszámú helységekben lesz kétnyelvű adminisztráció). Amennyiben a parlament nem fogadná el a módosítást „természetesen újraértékelnénk koalíciós együttműködésünket”. [Szabadság, máj. 20.]

A PDSR tiltakozik az okt. törvény módosítása ellen. Mindent megtesznek azért, hogy ne kövessenek el olyan „történelmi hibát, amelyek veszélyeztetik a ro. nép szellemi integritását”. [RMSz, máj. 21.]

Antal István székelyudvarhelyi képviselő cáfolta a sajtó és a N. Ionescu (PUNR) képviselő által felhozott vádakat. A csereháti kisegítő iskolával (→ 1997.04.18, 1997.05.12) kapcsolatosan tisztázta: a kormány rendelete nem változtat az adományozók eredeti célján, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot. Kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. [Táj., máj. 21.] (→ 1997.05.28)

A Hunyad megyei RMDSz kiválónak minősítette az alprefektus aktivitását és nem tartja indokoltnak Segesvári Miklós lemondását (→ 1997.05.16), annál is inkább, mert a periratok nem igazolják Segesvári bűnösségét. [Táj., máj. 20.]

1997. május 21.

Bartolomeo Anania ortodox érsek a kolozsvári főtéren szeretne görögkeleti katedrálist építeni, ezért kéréssel fordult a tanácshoz, hogy utaljanak ki egyháza számára telket a Szent Mihály-templom mellett. Romulus Zamfir (PAC) és Bucurné Horváth Ildikó (RMDSz) tanácsosok szakmai okokra (a főtér építészeti és régészeti védettségére) hivatkozva a kérés elleni szavazásra szólították föl a tanácsot. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1997.05.29)

A Transylvania Trust Alapítvány létrehozta az Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálatot (ideiglenes igazgatója Szabó Bálint). Felkérésre kiszállnak a helyszínre, – ingyenesen! – megállapítják a műemlék műszaki állapotát, a gyors beavatkozás szükségességét. [RMSz, máj. 21.]

1997. május 22.

Markó Béla elmondta: a módosított tanügyi törvény parlamenti jóváhagyására sürgősségi eljárást fog kérni a kormány, hogy az minél hamarabb érvénybe léphessen. [RMSz, máj. 22.]

Tőkés László elégedetlen a tanügyi törvény módosításaival. Nem elegendők a jobbítások és könnyítések, az RMDSz által benyújtott tervezetet kellett volna jóváhagyatni. A tb. elnök szerint az RMDSz saját programjával kerül ellentétbe, ha az önálló BTE helyett beéri a m. tagozattal. A mostani helyzet a „rossz emlékezetű politikai magatartást idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel (…) ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni”, mivel – úgymond – kisebb-nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül elértünk volna. – Az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla az RMDSz elleni súlyos támadásként értékelte Tőkés állásfoglalását. [Szabadság, máj. 22.]

Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány budapesti rendezvényén Tőkés László az erdélyi magyarság számára követelt kollektív jogokat, a magyar történelmi egyházak kisajátított javai után pedig teljes körű jóvátételt. A rendezvényen megalakult a Magyar Érdekvédelmi Szövetség, melynek célkitűzései között szerepel az utódállamokban jogsérelmet szenvedett magyarok jogigényeinek felmérése és annak képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon. [RMSz, máj. 26.]

Bukarestben ezrek tüntettek a ro.–ukrán alapszerződés ellen, amelyet a PRM, PUNR és más nacionalista szervezetek rendeztek. [Szabadság, máj. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998