Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-20 | 21-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. szeptember 2.

A PDSR – hivatkozva Gh. Funar provokatív viselkedésére (→ 1996.08.28) – úgy döntött, hogy felbontja a PUNR-vel kötött koalíciós szerződést. [Szabadság, szept. 3.]

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSz szenátusi és képviselőházi csoportja. A szenátusi frakció vezetősége: Verestóy Attila (eln.), Szabó Károly (aleln.), Buchwald Péter (titkár); az ÁB titkárának Kozsokár Gábort javasolták. Képviselőházi frakció: Vida Gyula (eln.); Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt (aleln.); Fekete Zsolt (titkár); az ÁB titkárának Kónya-Hamar Sándort javasolták. [RMSz, szept. 5.]

1996. szeptember 3.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a ro. fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást (→ 1996.08.27). [RMSz, szept. 5.] (→ 1996.09.05)

N. Văcăroiu javaslatára Iliescu elnök leváltotta a kormány 3 PUNR-s miniszterét: Valeriu Tabără (mezőgazd.), I. G. Chiusbaian (igazságügy), Ovidiu Muntean (távközlés), a helyükbe kinevezett miniszterek (Alexandru Lăpuşan, Ion Predescu, ill. Virgil Popescu) letették az esküt. [Szabadság, szept. 4.]

Az MDF tiltakozott a HTMH és a NEKH tervezett összevonása ellen (→ 1996.08.17). [RMSz, szept. 3.] (→ 1996.09.23, 1996.10.14)

1996. szeptember 4.

Pápán Markó Béla megnyitotta az újabb m.–m. találkozót, ahol az ellenzéki pártok képviselői a h. t. m. szervezetek vezetőivel tanácskoztak. A résztvevők között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül c. állásfoglalását, amelyben a tb. eln. kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Orbán Viktor emlékeztetett: a korábbi találkozó (→ 1996.07.05) nyilatkozata leszögezte, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a h. t. kisebbségek identitás-megőrzési feltételének, tehát az alapszerződés aláírása szerződésszegést jelent. A kiadott közlemény szerint szakértői munkacsoportokat hoznak létre, az autonómiakoncepciók egyeztetése érdekében. [RMSz, szept. 6.]

1996. szeptember 5.

A Bocskai Szövetség nagygyűlést hirdetett az alapszerződés aláírása ellen. A budapesti Kossuth téren mintegy húszezer résztvevő hallgatta az ellenzéki szónokokat. Csurka István bejelentette, hogy a MIÉP (az MVSz-szel összhangban) aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy amennyiben a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. [Szabadság, szept. 7.] ● [Az Országgyűlés hozzáállását látva (→ 1996.09.03), vajmi kevés esélye lehet az akciónak…]

Dudás Károly véleménye: az alapszerződések semmit sem oldanak meg – ez az, amit „az alapszerződést mindenáron megkötni kívánó m. kormány” nem akar megérteni. „Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a m. kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté.” [SzHN, szept. 5.]

1996. szeptember 6.

A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10)

1996. szeptember 7.

Székelyudvarhely önkormányzata igyekszik megakadályozni, hogy a Cserehát városrészen épülő szociális otthon egy gör. kat. apácarend kezébe kerüljön, noha az adományozó svájci segélyszervezet és a bukaresti kivitelező cég ezen mesterkedik. [ÚM, szept. 7.] (→ 1996.10.01)

A Szilágy megyei Zsobokon fölavatták a külföldi ref. egyházak segítségével épült Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ épületegyüttesét. [Szabadság, szept. 11.]

II. János Pál, magyarországi látogatásának 2. napján, Győrben celebrált szentmisét mintegy 150 ezer ember előtt. [HN, szept. 10.]

1996. szeptember 9.

Incze Tibor, Fehér megyei szenátor interpellált a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ügyében: az épület állaga leromlott, a tatarozáshoz szükséges összegnek csupán a negyede van meg. [Táj., szept. 12.]

1996. szeptember 10.

Frunda György az alapszerződésről és az SzKT állásfoglalásáról (→ 1996.09.06): „A fejünk felett döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSz úgy értékeli: az alapszerződés nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. (…) Miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, minthogy azt tudomásul vegyük (…), ill. parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait.” [Szabadság, szept. 11.]

Nyilvánosságra hozták az Alkotmánybíróság döntését, miszerint Iliescu az 1996-os elnökválasztáson is indulhat. A törvények értelmében ui. csak kétszer lehet valaki elnök, de az 1990–92-es időszakot nem kell figyelembe venni, mert az alkotmányt csak azután fogadták el. Az ellenzék felháborodottan fogadta a döntést. [Szabadság, szept. 10.]

1996. szeptember 11.

Az MTI nyilvánosságra hozta Tőkés László tb. eln. Horn Gyulához címzett levelét, amelyet az alapszerződés ügyében írt: „A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori ro. hatalom a m. nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani.” [MN, szept. 13.]

1996. szeptember 12.

Az előző tanévhez viszonyítva a m. óvodák száma csökkent ugyan, de megfelel a magyarság arányának, az ált. iskolások száma növekedett, a szakmai iskolák és a gimnáziumok tanulóinak száma csökkent. [RMSz, szept. 11., szept. 12.]

1996. szeptember 13.

Liviu Maior okt. min. újabb ígéretet tett Béres Andrásnak, az RMDSz okt. alelnökének, a kolozsvári konzervatórium (GDZF) m. tagozatának újraindítására. Béres ismét fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. [RMSz, szept. 16.]

Fölmentették tisztségéből Nagy Sándort, Hargita megye alprefektusát, aki egyúttal kilépett pártjából, a PSM-ből is. [HN, szept. 13.] (→ 1993.08.20, 1996.09.25)

1996. szeptember 16.

A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)

Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.]

A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.]

Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.]

1996. szeptember 17.

Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]

Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25)

A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.]

Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.]

1996. szeptember 18.

A ro. kormány elfogadta az alapszerződés ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Népszabadság, szept. 19.]

Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Szent Erzsébet Öregotthont, melyben 66 kétágyas szoba, orvosi rendelő, konyha, mosoda, klub és könyvtár is van. [RMSz, szept. 24.]

Kerekes Károly levélben kérte az új főügyész, Nicolae Cochinescu segítségét. Kerekes korábbi közbenjárása nyomán – a Legfelsőbb Törvényszék 1996. febr. 12-i döntése alapján – az 118/1990. sz. törvény hatását kiterjesztették a volt m. hadifoglyokra is. Az új értelmezés szerint a korábbi hibás döntéseket meg kell semmisíteni, a további huzavona elkerülése végett szükséges a segítség. [RMSz, szept. 18.]

1996. szeptember 19.

A gyergyói TKT – az OT határozatára hivatkozva – elvetette Borbély Imre képviselő óvását. (Borbély Temesvárott lakik, de a gyergyóiakat képviselte a jelen ciklusban. Az új választások közeledtével az RMDSz OT úgy döntött, hogy az állandó helyben lakás legyen kizáró kritérium.) Borbély tehát nem lehet még egyszer gyergyói képviselő az RMDSz színeiben. [RMSz, szept. 19.] (→ 1996.09.24, 1996.10.08)

Az RMDE elégedetlen az RMDSz tevékenységével: reálpolitikát kell folytatni, nem elég csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozni. Föl kell karolni a munkanélküliek, a kisipari termelők gondjait; meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát, foglalkozni kell az átképzéssel, a szövetkezetekkel, a nyugdíjasokkal. [Szabadság, szept. 19.]

1996. szeptember 23.

Az SzDSz nem ért egyet azzal a korábban elterjedt nézettel (→ 1996.08.17, 1996.09.03), hogy összevonják a HTMH-t és a kisebbségi hivatalt, mivel ez olyan hatást keltene, mintha megváltozna a kormány politikája, jelentette ki Pethő Iván (SzDSz). [MH, szept. 23.] (→ 1996.10.14)

1996. szeptember 24.

Varga Attila politikai nyilatkozatban reagált a vallásügyi államtitkárság közleményére és kérte a vallási diszkrimináció megszüntetését. Emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság ellenségesen viseltetett a ref. világtalálkozóval szemben (→ 1996.07.20, 1996.08.01), a közlemény félrevezeti a közvéleményt, amikor támogatásról beszél. Továbbá: az államtitkárság vitatja a m. egyházak jogát a restitúcióra, a közlemény szerint ez megzavarná a közélet működését. A diszkrimináció meggyőző példája, hogy 1996-ban 119 egyházi épület kapott támogatást, de ebből 112 az ortodox egyházé. [Szabadság, szept. 25.]

Borbély Imre óvást nyújtott be a megyei jelölőbizottsághoz (→ 1996.09.19). Bár rendezte gyergyószentmiklósi letelepedését és a jelölőgyűlésen megszavazták a jelölését, neve mégsem szerepel az előválasztási listán: „minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától”. [RMSz, szept. 24.] (→ 1996.10.08)

Az RMPSz tanácskozást szervezett Szovátán, történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a m. történelem hazai oktatását. [Szabadság, szept. 24.]

1996. szeptember 25.

Első ízben fordult elő, hogy a kormány azonnal reagált a m. egyházfők levelére (→ 1996.09.17). T. Meleşcanu levélben biztosította a püspököket, hogy a kommunista rezsim által elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a kormány egyik fontos célkitűzése. Ennek érdekében a CMN kidolgozott egy törvénytervezetet, amelyet a kormány nemsokára benyújt a parlamentnek. ● [Nota bene: a m. egyházak már 1990-ben törvénytervezetben kérték a restitúciót (→ 1990.11.05).] [RMSz, szept. 25.; Szabadság, szept. 28.]

Beiktatták Hargita megye új alprefektusát (→ 1996.09.13), Tankó István gazdamérnököt. [HN, szept. 26.]

1996. szeptember 26.

A szenátusban a ro.–m. alapszerződést tárgyalták. Szabó Károly az RMDSz álláspontját ismertette: az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezése azzal fenyeget, hogy elvesz az ajánlás lényege. Az egyházi és közösségi javak visszajuttatására, valamint a kollektív jogokra vonatkozó részek hiánya miatt az RMDSz nem támogatja az alapszerződést. A szenátus 87 igen, 13 nem szavazattal és 3 tartózkodással fogadta el az alapszerződést. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.10.03)

Az RMDSz OT megalapozottnak látta a Maros megyei óvást, ezért elrendelte a TKT összehívását és a képviselőjelölt-lista újratárgyalását. A Maros megyei testület veszedelmes precedensnek nevezve a felső vezetés beavatkozását a megyei döntésbe. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.09.30)

Egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceauşescu, a diktátor fia, akit májzsugorral kezeltek. 1990-ben 20 évre ítélték, de – betegségére hivatkozva – 1992. nov.-ben szabadlábra helyezték. [Szabadság, szept. 27.]

1996. szeptember 28.

A Reform Tömörülés elnöksége ellenzi az alapszerződés (→ 1996.09.16) megkötését, és arra kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja azt. [RMSz, szept. 28.]

Temesvár képviselőjelöltjei: Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor (akit megyei elnöknek is megválasztottak), Obest László. [RMSz, szept. 30.]



lapozás: 1-20 | 21-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998