Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. március 1.

Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)

Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.]

Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06)

1995. március 2.

Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)

Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17)

Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.]

György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.]

1995. március 3.

Csoóri Sándor, az MVSz elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő és a sors a magyarokat, hogy elsietett alapszerződéseket kössenek a kompromisszumra képtelen partnerekkel. [RMSz, márc. 6.]

A budapesti tanácskozást (→ 1995.03.01) követően az RMDSz és a felvidéki m. pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban: támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát; az utódállamokban élő m. közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehet szó tényleges megbékélésről, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett m. közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a m. közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. [RMSz, márc. 6.]

1995. március 4.

Iliescu elnök rádióinterjúban tk. kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, „arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelést”, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSz politikai harcosai sürgetnek”. [Népszava, márc. 6.]

T. Chebeleu szerint az ET 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek „jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek” – mondta az elnöki szóvivő. [EN, márc. 8.]

Kolozsvárott tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Társaság. Balázs Sándor helyett Horváth Andor vette át az elnöki tisztséget. Aleln.: Kerekes László, Jung János. Titkárok: Dezső Gábor, Gyéresi Árpád. [RMSz, márc. 10.]

1995. március 6.

A Cronica Română c. lap megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását. Szentiványi Gábor, külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a ro. fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. [Népszava, márc. 7.] – Mint kiderült, a szöveget Gh. Funar juttatta el a sajtóhoz. Az esetet Iliescu sajnálatosnak nevezte. [RMSz, márc. 8.]

Nagy Benedek nyilatkozatot adott ki: hibásnak minősíthető kételyeinek szűk körben, írásban terjesztéséért két ízben megkövette a nyilvánosság előtt Tőkés Lászlót. Az SzKT döntése (Nagy B. szövetségi tagságának megvonása) aránytalanul súlyos, ezért az RMDSz kongresszusához (→ 1995.05.28) fellebbez. A döntésig tartózkodni fog az ügy minősítésével kapcsolatos mindennemű sajtónyilatkozattól, ugyanerre kér minden érdekeltet. [RMSz, márc. 6.] (→ 1995.05.19)

Németh Zsolt (Fidesz) nem fogadja el a kormánykörökből származó érvelést: Nyugat nyomása miatt szükséges megkötni az alapszerződést. Németh figyelmeztet: Nyugat józan és higgadt külpolitikát vár el, nem üres mosolydiplomáciát. A ro. és a szlovák fél nem mutat megértést a m. népcsoportok jogaira vonatkozó követelések iránt, ebben a helyzetben csak rossz alapszerződést lehet kötni. [MN, márc. 6.]

A m. kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Az új szervezési forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. [MH, márc. 6.]

1995. március 7.

Folytatódott a ro.–m. szakértői tárgyalás. Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt, amely 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, kulturális, oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. [Az Emlékeztető megjelent: RMSz, márc. 10–14. (folytatásokban).] (→ 1995.03.12)

1995. március 8.

A parlament két házának külügyi bizottsága az alapszerződésről tárgyalt, ahol Meleşcanu kijelentette: elképzelhetőnek tartja a helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumúak is élnek. [RMSz, márc. 10.]

Csapody Miklós (MDF) úgy vélte: a m. kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte az alapszerződéseket a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. [Népszabadság, márc. 9.]

1995. március 9.

Markó Béla Doru Ioan Tărăcilă támogatását kérte annak érdekében, hogy a rendőrség biztosítsa Március 15. békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. [Táj., márc. 9.]

A LADO elnöke büntető eljárás megindítására szólította föl Vasile Manea Drăgulint, Ro. főügyészét Gh. Funar ellen, aki utcai tüntetésekre és agresszív akciókra szólította föl a lakosságot, melyek a Március 15-i ünnepet hivatottak meghiúsítani. [Táj., márc. 9.]

Az MDF elnöksége arra intette a m. kormányt, hogy az alapszerződéseket csak akkor írják alá, ha az érdekelt utódállamok magyarságának képviselői egyetértenek azok tartalmával. [ÚM, márc. 10.]

1995. március 10.

Gh. Funar közleményben követelte, hogy tartsanak népszavazást az alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a „nemzetárulás okmánya” és előkészíti Erdély elszakítását. [RMSz, márc. 11.]

A Budapest Bank Bukarestben bankalapítási tárgyalásokat kezdeményezett. A leendő Pater Bank a jövőben magyarlakta területeken kíván fiókot nyitni. [Napi Gazdaság, márc. 10.]

Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.]

Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. „Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát” – mondotta. [ÚM, márc. 11.]

1995. március 12.

Gh. Funar, a PUNR nevében, közleményben támadta az Emlékeztetőt (→ 1995.03.07) és azt követelte, hogy az alapszerződést terjesszék az Alkotmánybíróság elé. [RMSz, márc. 14.]

1995. március 14.

T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]

Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások.

A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31)

Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.]

1995. március 15.

Erdély-szerte – a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is – békésen ünnepelte Márc. 15-ét a m. nemzeti közösség.

Király Károly visszaemlékezett 1989 utáni politikai pályafutására, tk. az Erdélyi Magyar Kongresszusra (→ 1992.08.22) és kifejtette: végzetesen tévesnek tartja a határok megváltoztatásáról való lemondást. [MF, márc. 15.]

1995. március 16.

A Rompres közzétette Bill Clinton és Ion Iliescu levélváltását. Az AEÁ elnöke örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Ro. az alapszerződés érdekében tett. Iliescu válaszában kifejtette: a szomszédokkal való kapcsolat javítását minden ro. politikai erő fontosnak tartja. [RMSz, márc. 18.]

Traian Chebeleu elutasította a PUNR követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a ro.–m. alapszerződésről. [RMSz, márc. 18.]

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSzdP), a Független Magyar Párt utóda. Kiss Kálmán (eln.) és Molnár István (titkár) kifejtették: nem értenek egyet azzal, hogy a m. kisebbségnek csak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. [Szabadság, márc. 16.] – Kiss Kálmán nem árulta el, hogy hány tagjuk van. A köv. választáson külön listán kívánnak indulni. A párt helyteleníti az RMDSz autonómia-törekvéseit. [RMSz, márc. 20.] (→ 1995.04.07)

1995. március 18.

A Fidesz, az MDF és a KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva a miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák–m. alapszerződést. Az aláírók számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a felvidéki magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződésnek ki kell mondania a beneši dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését. A nyilatkozatnak a Bazilika előtti nagygyűlés adott nyomatékot. [ÚM, márc. 20.]

Az RMPSz szovátai ülésén véglegesítették a BoNyA nyári programját. 20 tanfolyamon több száz pedagógus részesül nyári továbbképzésben. [RMSz, márc. 30.]

1995. március 19.

Párizsban Horn Gyula és Vladimír Mečiar aláírta a m.–szlovák alapszerződést. [MN, márc. 21.] (→ 1995.06.13, 1996.05.15)

1995. március 20.

Párizsban, az Európai Stabilitási Értekezlet zárókonferenciáján a ro. és m. miniszterelnök elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyet a két ország a stabilitási egyezményhez csatol. Ebben megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folytatásában. [Népszava, márc. 21.]

1995. március 21.

A szenátus ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét (→ 1995.02.01). A hozzászólók nagy többsége támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Ro. számára. [ÚM, márc. 22.]

T. Meleşcanu szerint jó pont lett volna Ro. számára Párizsban aláírni az alapszerződést, de nem tartja elfogadhatónak az etnikai alapú területi autonómiát. [ÚM, márc. 22.]

A horvát–m. alapszerződés végleges változatát egyeztették Budapesten. A szerződésbe fölvették az ET 1201-es ajánlását.

1995. március 22.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ET 1201-es ajánlását felvállaló korábbi állásfoglalásokat (→ 1993.07.07), e gesztussal emlékeztetve a politikusokat hajdani vállalásaikra. [Táj., márc. 22.]

A CDR Emil Constantinescut választotta elnökéül. A CDR-ből korábban már kilépett az RMDSz (→ 1995.02.25), a PL’93, a PAC és a PSDR. [MN, márc. 24.]

1995. március 23.

Iliescu elnök is elutasította az ET 1201-es ajánlását. Az elnök szerint a szerződés megkötésének akadályát a m. fél tarthatatlan követelései jelentik. [RMSz, márc. 25.]

1995. március 24.

Bukarestben sztrájkba léptek a metró alkalmazottai. Az elnök és a kormányfő lemondását, nagyobb béreket, szociális védelmet követeltek. [MN, márc. 25.] (→ 1995.03.30)

A pápa fogadta a romániai görög kat. egyház püspökeit. A megbeszélésen a szentatya szorgalmazta, hogy Ro. szolgáltassa vissza az egyház javait, amelyeket a kommunisták 1948-ban vettek el az egyháztól. [RMSz, márc. 27.]

Varga Attila tanulmánya (A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában) visszatekintést nyújt az 1945 utáni helyzetre. Az utóbbi években a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan a köv. nemzetközi dokumentumokat fogadták el: EBEÉ koppenhágai dokumentuma (1990); az ENSz Közgyűlés nyilatkozata (1992); az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása (→ 1993.02.01) és az ET kisebbségi keretegyezménye (→ 1995.02.01). [A Hét, márc. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998