Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-20 | 21-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. július 1.

Hárs Gábor (MSzP) bukaresti útja során arról biztosította az RMDSz-t, hogy az új koalíció továbbra is fontosnak tartja a h. t. magyarok kérdését. [MN, júl. 1.]

A kolozsvári ásatások ellen emelte föl a szavát 18 bukaresti régész; ellenzik, hogy a régészetet politikai fegyvernek használják föl. [RMSz, júl. 2.]

1994. július 2.

Tisztújítás volt az EREK-ben. Csiha Kálmánt ismét püspökké választották; főjegyző: Bustya Dezső; az öt főgondnok: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. [Szabadság, júl. 2.]

A Csíki RMDSz tisztújításán Székedi Ferenc helyett Borbély Ernő vette át az elnöki tisztséget. [RMSz, júl. 6.]

1994. július 4.

A parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást Iliescu elnöki tisztségből való felmentésére (→ 1994.06.14). Az elnök nem jelent meg a meghallgatáson, hanem levélben fejtette ki a nézeteit. [RMSz, júl. 6.] (→ 1994.07.07)

A Csíkszeredában felállított ortodox püspökség (→ 1994.06.06) ügyében Székedi Ferenc tisztázta: az egyház paplakra kért engedélyt, amit a városi tanács jóváhagyott. Perre vitték az ügyet, alapfokon a városi tanács nyert, a fellebbezés során a marosvásárhelyi táblabíróság kötelezte a tanácsot az építési engedély kiadására. [ÚM, júl. 4.]

1994. július 5.

Az RMDSz ÜE gyűlésén az újonnan létesített ifj. főoszt. vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki; fölmentették Fülöp-Fischer Ildikót az okt. főoszt. vezetőjét. [Táj., júl. 6.]

1994. július 7.

A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]

A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.]

1994. július 8.

Nagyváradon a Szent László szobornál ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a hősiesen kitartó kolozsváriakkal. [BN, júl. 9.]

1994. július 10.

Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09)

1994. július 13.

A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről; a közlemény hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. [Szabadság, júl. 13.]

Horn Gyula eljuttatta a kormányprogram tervezetének a h. t. magyarokra vonatkozó részét az utódállamok m. szövetségeihez, pártjaihoz, egyházaihoz és jelesebb közéleti személyiségeihez, kérve, hogy tegyék meg észrevételeiket. [ÚM, júl. 13.] – Sütő András szerint egy ígérgetésekre épülő alapszerződés katasztrofális kompromisszum lenne. Úgy vélte: még nem adottak a ro.–m. megbékélés feltételei; az alapvető feltétel az lenne, ha a ro. vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzetállamot. [Népszabadság, júl. 19.]

Budapesten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta a közép-kelet-európai országok nagyköveteit és elmondta: Mo. kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minél előbb aláírni a szlovák és ro. alapszerződést. [RMSz, júl. 15.]

1994. július 14.

A CD nyilatkozata elítélte a Funar által erőszakolt kolozsvári ásatásokat; a provokáció igazi célja a feszültségkeltés. [Szabadság, júl. 14.]

1994. július 15.

Beiktatták Mo. új miniszterelnökét, Horn Gyula letette az esküt (→ 1994.05.29). [MN, júl. 16.]

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete tájékoztatója leszögezte: az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt; a kiadott engedély törvénytelen, mert nem tartalmazza a szükséges rajzokat, minisztériumi és régészeti engedélyeket. A kérdéses terület egy része a róm. kat. egyház tulajdona. [Szabadság, júl. 15.]

Az SzKT nyilatkozata leszögezte: az ásatások végső célja a m. kultúra tanúbizonyságainak megsemmisítése. Kérik a főtér eredeti képének megőrzését, a konfliktus feloldását. [Szabadság, júl. 15.]

Traian Chebeleu elfogadhatatlannak és destabilizálónak nevezte az RMDSz saját oktatási rendszert illető tervét (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 16.]

1994. július 16.

Triesztben a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezletén Horn Gyula megbeszélést folytatott a szlovák, majd a ro. miniszterelnökkel. Mo. elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön a mihamar aláírandó alapszerződésbe. [RMSz, júl. 19.] (→ 1994.08.04)

Csíkszeredában, az RMPSz szervezésében megnyílt a BoNyA. A nyolcnapos tanfolyamon 1200 pedagógus vett részt, 900-an Erdélyből, 300-an a többi utódállamból. [RMSz, júl. 20.]

1994. július 18.

Nagyváradon Mester Zsolt, a SIRF rektora és Kántor Lajos, a MÚRE elnöke aláírta az újságíró kar alapításának okmányát. A képzés egy évig tart, a kar vezetője: Stanik István. (→ 1994.10.03)

1994. július 19.

Lábody László lett Entz Géza utóda a HTMH elnöki székében; helyettese Törzsök Erika (SzDSz). [Népszabadság, júl. 19.]

1994. július 20.

Horn Gyula a Parlamentben fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen Kovács László és Tabajdi Csaba is részt vett. A m.–ro. alapszerződés kérdésében Markó aggályait fejezte ki a garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. Tabajdi Csaba úgy ítélte meg, hogy garanciák hiányában nem kötik meg a szerződést. Tabajdi elmondta, hogy a kormányprogramból azért hiányzik a kisebbségek kollektív jogainak kérdése, mert a nyugat-európai közvélemény nem ismeri el ezt a fogalmat. [RMSz, júl. 22.; EN, júl. 27.]

A szakbizottság szükségesnek ítélte a kolozsvári ásatásokat, oly módon, hogy azok ne befolyásolják a főtér műemlékeit. [Szabadság, júl. 22.] (→ 1994.08.02)

A Szentszék – a nyugalomba vonult Alexandru Todea helyére – Lucian Mureşant nevezte ki görög kat. érsekké. A beiktatásra Balázsfalván került sor, aug. 27-én. [M. Kurír, aug. 31.]

Megnyitotta kapuit az 5. bálványosfüredi szabadegyetem. [EN, júl. 20.]

1994. július 21.

Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]

Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.]

Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.]

1994. július 22.

A moldovai parlament megszavazta az alkotmánytervezet 13. szakaszát, mely szerint az ország hivatalos nyelve a „moldovai”. [MN, júl. 25.]

1994. július 23.

Tabajdi Csaba a Népszavának nyilatkozott: az MDF-kormány azt tartotta fontosnak, hogy a h. t. magyarok jogsérelmeit szüntelenül fölvesse a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon, az új MSzP–SzDSz koalíció pedig azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségek a szülőföldjükön boldoguljanak. [Népszava, júl. 23.]

Átszervezik a ro. haderőt, a jelenlegi 4 hadsereg helyett csak 3 lesz. Az Olténiában székelő hadsereget szétosztják Erdély és Moldva között. [Szabadság, júl. 23.]

1994. július 25.

Gh. Gambrea vezérőrnagyot [aki a marosvásárhelyi események idején (1990. márc. 19/20.) még ezredes volt, utólag pedig orsz. rendőrfelügyelő] kinevezték Hargita megye rendőrfőnökének. [Népszabadság, júl. 25.]

1994. július 26.

Bodó Barna, a HHRF meghívására, Washingtonban tárgyalt a fokozódó magyarellenes intézkedésekről. A kongresszusi képviselők szerint az újabb kisebbségellenes lépések veszélybe sodorhatják a Romániának nyújtott segélyeket. [RMSz, júl. 26.]

1994. július 27.

Könnyelmű ígéret volt a belső népszámlálás (közösségi kataszter fölállítása), mondotta Szabó Károly, hiányzik hozzá a háttérapparátus és az anyagi fedezet (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 27.]


lapozás: 1-20 | 21-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998