|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-20 | 21-23 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. március 1.A parlament mindkét házában a ro. pártok képviselői (még Stelian Tănase, PAC is) elítélték Tőkés László „etnikai tisztogatás”-ra vonatkozó kijelentését (→ 1993.02.27). A vita végén Tokay György is felszólalt, aki kitért a romániai m. kisebbség súlyos problémáira, utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő „komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra”. Tőkés megfogalmazását helytelennek, hibásnak és szerencsétlennek mondta. Verestóy Attila a szenátusban válaszolt a 24 felszólaló szóáradatára és hangsúlyozta, hogy Tőkés minősítése nem fejezi ki az RMDSz véleményét. [RMSz, márc. 3.]Megindult a parlamenti támadás a Văcăroiu-kormány ellen. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. [MH, márc. 1.] 1993. március 2.Tőkés László a RomLib-nek nyilatkozva szerencsétlen kifejezésnek minősítette saját kijelentését (→ 1993.02.27), megnevezve a romániai magyarság néhány fontos problémáját is. [MN, márc. 3.]Brassóban a PNL-be olvadt egy korábbi liberális kezdeményezés, az Új Liberális Párt (Partidul Liberal Nou; PLN). A PNL elnökét Radu Câmpeanut több politikai hibával vádolták (pl. őt tették felelőssé a gyenge választási eredményekért) és eltávolították, az új elnök Mircea Ionescu Quintus, korábbi igazságügymin. lett. Ezzel két liberális erőközpont alakult ki (→ 1993.02.20): PL és PNL. [MH, márc. 2.] 1993. március 4.Az SzKT alakításakor (→ 1993.02.20) bejegyzett platformokról, frakciókról számolt be az EN. Az eddig ismertté vált tömörülések (SzK, EMK, IP; ]920430) mellé besorolt a keresztény-nemzeti Bethlen Gábor Kör (BGK; alapítója Borbély Imre) és a nemzeti-konzervatív Széchenyi Kör (Méder Zsolt). [EN, márc. 4.]1993. március 5.A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.] 1993. március 6.Magyari Lajos nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről, melynek értelmében nem lehet szó m. ny. egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a szaktárcának, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSz szakértői kidolgoztak egy másik tervezetet, amit a CD is támogat (ez előrelépés, a korábbi merev elzárkózás után). [MN, márc. 6.]1993. március 7.Kolozsvárott tárgyalt az RMDSz Politikai Egyeztető Kerekasztala. A résztvevők (a frakciók és platformok képviselői) konszenzusra törekedtek, működőképes testületet kívánnak létrehozni. [RMSz, márc. 12.]Bukarestben befejeződött a PRM kétnapos kongresszusa. A párt az RMDSz betiltását és Tőkés Lászlónak az országból való kiutasítását követelte. A küldöttek nyílt szavazással újraválasztották az elnöki tisztségbe C. V. Tudort. [MH, márc. 8.] 1993. március 9.Az RMDSz vezető politikusai Bukarestben az ET megfigyelőjével, Friedrich Königgel tárgyaltak és elmondták, hogy a kisebbségeket illető kérdésekben alig történt előrelépés: nincsenek a kisebbségek jogait biztosító jogi keretek, nem született meg a nemzetiségi törvény; továbbra is rendezetlen a kétnyelvű feliratok és a BTE ügye. König megígérte, hogy a főügyésznek fölveti a zetelaki, oroszhegyi elítéltek ügyét. [RMSz, márc. 11.]1993. március 10.Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27) Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. március 11.Csapó I. József ismertette háromszintű autonómia-tervezetét, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebbségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív személyi autonómia – a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság esetében (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. [MN, márc. 11.]1993. március 12.A CD felhívására hivatalosan is megkezdődött az aláírásgyűjtés Gh. Funar leváltása ügyében, az után, hogy a CD a kormányhoz és a megyei prefektushoz intézett memorandumban foglalta össze a polgármester törvénysértő cselekedeteit (pl. kétnyelvű plakátok betiltása, gyülekezés korlátozása, értekezletek betiltása, a Mátyás-szobron elkövetett módosítás, zászlóoszlopok állítása a szobor körül, ellenzéki szervezetek és szerkesztőségek zaklatása, kilakoltatása). [Szabadság, márc. 13] (→ 1993.03.19)1993. március 14.Félixfürdőn megbeszéléseket folytattak a ro. és m. szocialista utódpártok (a Verdeţ-féle PSM és a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt) képviselői. [MN, márc. 16.]1993. március 18.Ion Iliescu elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Aurel Agache őrnagyot, aki 1989 decemberében lett a kézdivásárhelyi népharag áldozata. [PH, márc. 18.]Kolozs megyei népszámlálási (→ 1992.01.07) adatokat közölt a helyi napilap. Kolozsvár lakossága 328.008, ebből 248.289 (75,7%) ro., 74.483 (22,7%) m.; Torda 61.135 lakosából 7035 (11,5%) a magyar; Dés: 41.016-ból 6725 (16,4%); Aranyosgyéres: 29.275-ből 2804 (9,58%); Szamosújvár: 26.249-ből 4756 (18,1%); Bánffyhunyad: 9921-ből 3350 (35,78%). [Szabadság, márc. 18.] (→ 1993.06.11) 1993. március 19.A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.] Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.] Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. március 20.A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31) Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. március 21.Az RMPSz nyílt levélben tiltakozott a tanügyi törvény erősen központosító jellege, az egyházi oktatásra vonatkozó rész hiányosságai miatt. [RMSz, márc. 21.]1993. március 23.Tordán megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSz szervezte ünnepélyen az egyházi vezetők, történészek mellett magyarországi meghívottak és a ro. politikai élet néhány képviselője is részt vett. [RMSz, márc. 23.]1993. március 24.Ejtették a Doina Cornea elleni vádat (→ 1993.02.01), mivel az államrend megdöntését célzó felbujtás kísérlete nem igazolódott. [ÚM, márc. 24.]Döntés született arról, hogy kormányhatározattal létrehozzák a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát (NKT; Consiliul Minorităţilor Naţionale = CMN). Előzetesen nem konzultáltak erről az RMDSz-szel, sem az összetételre, sem a hatáskörre vonatkozóan. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1993.03.30, 1993.04.14, 1993.04.21) Takács Csaba elmondta: az új társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni válságmenedzselő tevékenység az RMDSz egyik alapvető kötelessége; stratégiai célkitűzésként a belső önrendelkezés külföldi és hazai elfogadtatását jelölte meg. [EurId, márc. 24.] 1993. március 25.A kormány 105/1993. sz. rendeletével leváltották a két székely megye ro.–m. prefektusait (→ 1992.08.05), helyettük Vlad-Adrian Căşuneant (Kovászna) és Doru Voşlobant (Hargita) nevezték ki. Király Károly megyei RMDSz-elnök tiltakozó levelében rámutatott, hogy a kormány megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. [Népújság, márc. 27.] (→ 1993.03.29, 1993.04.01, 1993.04.06, 1993.04.11, 1993.04.28, 1993.10.20)Kelemen Kálmán elmondta: az RMKdP kapcsolatokat kíván kiépíteni a PNTCD-vel és a világ kereszténydemokrata pártjaival. Szerinte az RMDSz – nem lévén párt – nem sajátíthatja ki a magyarság nevében való politizálást. [Népújság, márc. 25.] 1993. március 26.Máltában véget ért az ET Politikai és Jogi Bizottságának ülése, mely 4 ország felvételi kérelmét tárgyalta. A raportőrök jelentései alapján megállapították, hogy sem Szlovákia, sem Ro. nem teljesített bizonyos kisebbségügyi követelményeket, ezért mindkét állam kérését elutasították. [Népújság, ápr. 6.]1993. március 27.Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10) lapozás: 1-20 | 21-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
