|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-20 | 21-23 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. december 1.Gyulafehérvár volt a központja a nemzeti ünnep rendezvényeinek. Az ellenzéki erők, korábbi ígéretükhöz híven (→ 1993.11.17), külön ünnepeltek, Bukarestben. A központi rendezvényen, az emelvény fölött az egykori Nagy-Románia térképe állt. [MN, dec. 2.] (→ 1993.12.09) – Mihály király üzenetét a lapok közölték: a hatalom minden eszközt megragad, hogy megakadályozza hazalátogatását. Az elmúlt 4 évben nem váltak valóra a remények, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül. [ÚM, dec. 1.]Andrei Sangheli moldovai kormányfő Moszkvában megállapodott a FÁK-tagállamoknak történő hitel folyósításáról. – Chişinăuban eredménytelenül zárultak a Dnyeszteren túliakkal folytatott tárgyalások, mert a tiraszpoliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. [RMSz, dec. 3.] A Szentszék elfogadta a betegeskedő Bálint Lajos lemondását; az új érsek kinevezéséig Jakubinyi György kormányozza az egyházmegyét. (→ 1994.04.08) 1993. december 2.Három év telt el az ESzC megalakításától, de még akadozik a menet – állapították meg a vezetőségi ülésen. Hiányzott az infrastruktúra és egy operatívabb bizottság; a gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást – mondta Szőcs Géza, az ESzC elnöke. [Szabadság, dec. 2.]1993. december 3.Az EDU vezetőtanácsi ülése elfogadta az ún. Bécsi Nyilatkozatot; ebbe – az RMDSz javaslatára – bevették a kisebbségek szabadságjogait tartalmazó nemzetközi dokumentumok előírásait. [RMSz, dec. 3.]Rómában az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza Mo. támogatásáról biztosította a Balladur-tervet (→ 1993.09.10), amely a legtöbb konfliktust képező okok (pl. az agresszív nacionalizmus, a kisebbségek jogainak megtagadása) ellen irányul. 1993. december 4.Nő az infláció és a munkanélküliség, ebben a helyzetben a ro. politikai elit radikalizálódik – nyilatkozta Smaranda Enache. – Iliescu a hatalom megtartása érdekében felhasználta a nacionalizmust, emiatt a szélsőjobb egyre erősebb.1993. december 6.A szenátus után a képviselőház is elfogadta azt az előterjesztést, hogy minden külföldre utazó ro. állampolgárnak 10 ezer lej „kapupénzt” (kb. 9 $) kell fizetnie. A pénzt a lakosságnak adandó fűtési segélyre szánták. [MH, dec. 8.] – Az intézkedést a 218/1993. sz. elnöki rendelet szentesítette. Elutasították az RMDSz alkotmányjogi kifogásait. [Népújság, dec. 22.] (→ 1994.01.19)1993. december 7.Az RMDSz részt vett a CMN jogi bizottságának egyeztető vitáján, ahol bemutatták a kisebbségi törvény tervezetét. Elfogadták a személyi autonómiára vonatkozó RMDSz-javaslatokat, de a másik két autonómia-formáról úgy vélekedtek, hogy azt ellenzi a társadalom. [RMSz, dec. 11.]Az RMDSz ÜE határozata szerint az RMDSz helyi önkormányzati tanácsosainak és polgármestereinek napirendre kell tűzniük a kétnyelvű feliratok kérdését és határozatot kell hozniuk az ügyben. Pozitív döntés esetén el kell helyezni a kétnyelvű feliratokat. [MH, dec. 7.] Kézdivásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az AESz. A korábbi elnököt (Zsigmond Győző) Tulit Ilona váltotta föl. A vezetőség tagjai: Ördögh-Gyárfás Lajos (főtitkár); Antal Sándor, Komoróczy György, Mészely József. Tb. eln.: Péntek János. [RMSz, dec. 7.] 1993. december 8.Bukarestben mintegy 30 ezer ember tüntetett, a kormány és Iliescu ellen. A tüntetők a követeléseiket tartalmazó petíciót átnyújtották a parlamentnek. [MN, dec. 9.]Nagy vihart kavart Ticu Dumitrescu (→ 1993.11.25) indítványa: hozzák nyilvánosságra az 1945–1989 közötti időszak besúgóinak névsorát. [PH, dec. 9.] 1993. december 9.Késik az ukrán–ro. alapszerződés aláírása; a két állam viszonya nem felhőtlen, amit az is súlyosbított, hogy a dec. 1-jei ünnepségeken (→ 1993.12.01) a hajdani Nagy-Románia térképe előtt ünnepeltek (ti. az akkori ro. területek egy része ma Ukrajnához tartozik). [ÚM, dec. 9.]A MADISz rendezésében filmnapok kezdődtek a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. (→ 1994.10.27) 1993. december 10.Félixfürdőn, a MISzSz 4. kongresszusán arról döntöttek, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést (RT), amely a „nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit” kívánja megjelentetni, a MISzSz megmarad depolitizált, társadalomszervező csoportnak. Mindkét csoport tb. elnöke Szőcs Géza. Az RT vezetői: András Imre, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Toró T. Tibor. – A MISzSz vezetői: Nagy-Csiha István, Kis Gábor, Nagy Pál, Farkas György, Tamás László. [RMSz, dec. 10.; Népújság, dec. 14.; MH, dec. 13.; EN, dec. 15.]Az IMF elégedetlen a reformfolyamatokkal, négy év alatt egyetlen nagyvállalatot sem privatizáltak Ro.-ban; hosszas tárgyalások uán egyezség született a kormány és az IMF között. Az ún. stand-by egyezmény 18 hónapig lesz érvényben. [MN, dec. 11.] Ro.-ban nagy felháborodást keltett, hogy Tiraszpolban, a Dnyeszter Menti Köztársaság bírósága – gyilkosság vádjával – halálra ítélte Ilie Ilaşcut, 4 társát pedig börtönbüntetésre. A szenátus felszólította a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. [RMSz, dec. 11.] (→ 1993.12.19) 1993. december 11.Csíkszeredában tartották az RMPSz 2. közgyűlését. [RMSz, dec. 22.]1993. december 12.Elhunyt Antall József, m. miniszterelnök. Utóda: Boross Péter.1993. december 15.Székelyudvarhelyen Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igaztalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az EMK, az RMDSz és a helyi szakszervezetek. [RMSz, dec. 17.]Székelyudvarhelyen megszületett a zsűri döntése: Orbán Balázs szobrát Hunyadi László készítheti el. [EN, dec. 15.] (→ 1993.07.18, 1993.09.22) 1993. december 16.A képviselőházban a háborús veteránok törvényének 30. változatát tárgyalták. Megszavazták, hogy a bécsi döntés után Észak-Erdélyből a m. hadseregbe besorozottak nem kaphatnak kárpótlást; ugyanakkor a hitlerista német seregbe (Wehrmacht, SS) bevonult dél-erdélyi szászok jogait nem korlátozták. [RMSz, dec. 18.] (→ 1994.03.21)1993. december 17.A parlamentben az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták. A kormányfő minden hibáért az előző kormányokat okolta. Heves vita után a szavazás szoros eredményt hozott: 236-an bizalmat szavaztak a Văcăroiu-kormánynak, 223-an ellene szavaztak. [EN, dec. 22.] (→ 1994.01.06)Erdőtarcsán (Mo.) konferenciát rendezett a ro.–m. kapcsolatokról a Teleki László Alapítvány, a Jövőt Romániának Alapítvány és a PER. [EN, 1994. jan. 5.] 1993. december 18.Budapesten eltemették Antall Józsefet (→ 1993.12.12). Ro. részéről a munkaügyi min. volt jelen; emiatt a parlamentben a liberálisok képviselője interpellált: a ro. miniszterelnök távolmaradása politikai balfogás volt. [RMSz, dec. 22.]1993. december 19.Bukarestben, az orosz követség épülete előtt, sorozatos tüntetéseket rendeztek az Ilaşcu-perben kimondott ítélet (→ 1993.12.10) ellen; a parkokban ledöntötték Tolsztoj, Gorkij és Majakovszkij szobrát. [RMSz, dec. 20.]1993. december 20.A parlamentben iktatták az RMDSz nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét (→ 1993.11.15). [RMSz, dec. 24.]1993. december 22.A temesvári vérengzésekért vád alá helyeztek 26 főt, de csak nyolcat ítéltek le, azok közül hatot már kiengedtek – négy év után ez a „forradalom mérlege”. [RMSz, dec. 22.]Tempfli József elmondta: sikerült teljes egészében visszaszerezniük a nagyváradi Kanonok-sort, ahol megnyithatták a Szent László Gimnáziumot; internátust létesítettek 48 személy számára. [EN, dec. 22.] 1993. december 23.Bárányi Ferenc nem mondhatta el Temesvárra emlékező beszédét a parlamentben, ezért az újságban tette közzé. Tőkés László bátorságának példázatán kívül szándékában állt fölolvasni a 119 temesvári áldozat nevét is. [RMSz, dec. 23.] (→ 1989.12.18)1993. december 24.Az 1992-es népszámlálás Hargita megyei adataiból. Összlakosság: 347.637, ebből 294.269 a m. (84,6%); Csíkszereda 46.029 (38.204 / 83%); Székelyudvarhely 39.959 (38.926 / 97,4%); Székelykeresztúr 9450 (9058 / 95,8%); Gyergyószentmiklós 21.444 (18.938 / 88,3%); Maroshévíz 17.148 (4992 / 29,1%); Szentegyháza 7613 (7507 / 98,6%). [RMSz, dec. 24., dec. 28.]lapozás: 1-20 | 21-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
