Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. július folyamán

Szarajevo körül bezárult a szerb ostromgyűrű.

1992. július 2.

A szenátusban megszavazták a bíróságok szervezéséről szóló törvényt. Az RMDSz – tekintettel az anyanyelv bíróság előtti használatának tiltására – tartózkodott a szavazásnál.

1992. július 3.

Kádár Attila éhségsztrájkját több szervezet és magánszemély is támogatásáról biztosította. (→ 1992.06.28, 1992.07.05)

A náci múltja miatt szalonképtelennek tartott Kurt Waldheim után Thomas Klestil lett Ausztria elnöke, s ezzel megjavult az ország nemzetközi megítélése.

1992. július 4.

Homoródfürdőn tartotta 1992 évi második vándorgyűlését a KJNT.

Berecken Gábor Áron-szobrot avattak (Varga Mihály alkotása).

1992. július 5.

Hargitafürdőn tanácskozott az RMDSz OE, a területi elnökök és a parlamenti frakció. Elhatározták, hogy a szövetség saját jelölteket indít a választáson, elnökjelöltként pedig a CD jelöltjét támogatja. Az OE felkérésére az MVSz-ben az EMKE képviseli a romániai magyarságot. (→ 1992.02.16, 1992.03.05) A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkját, és felkérték, hogy megromlott egészségi állapota miatt hagyjon fel a tiltakozó akcióval. [RMSz, júl. 8.]

A lengyel parlament megvonta a bizalmat Olszewski kormányfőtől. Utóda: Hanna Suchocka.

1992. július 6.

Radu Câmpeanu, a PNL elnöke kifejtette, hogy azért léptek ki a CD-ből, mert nem akarnak az RMDSz-szel egy listán szerepelni a választásokon. [Baricada, júl. 6.] (→ 1992.04.11, 1994.12.28)

1992. július 7.

Marosvásárhelyen a Megyei Törvényszék 10 év börtönre és pénzbüntetésre ítélte Cseresznyés Pált és (távollétében) Barabás Ernőt. [Népújság, júl. 8.; RMSz, júl. 15.] (→ 1991.10.01, 1992.12.19)

Temesvárott újabb ellenzéki tüntetést rendezett a Temesvár Társaság, ahol Corneliu Coposu is felszólalt. A Temesvári Kiáltvány szellemével azonos felhívást fogadtak el. (→ 1992.07.10)

Toró T. Tibor nyilatkozott a temesvári RMDSz kezdeményezéséről: külön népszámlálást terveznek, mert nem bíznak a hivatalos adatokban. [TÚSz, júl. 7.]

Befejezte éhségsztrájkját Kádár Attila (→ 1992.06.28), aki után, mintegy láncot alkotva, újabb és újabb személyek tiltakoztak Funar antidemokratikus intézkedései ellen. Teodor Mărginean görög kat. tanító volt az első, akit Doina Cornea és Octavian Buracu is támogatásáról biztosított. [Szabadság, júl. 11.]

1992. július 8.

Moldovában azonnali tűzszünetben állapodtak meg a harcoló felek. Négy nappal korábban Alekszandr Lebegy, a 14. hadsereg új parancsnoka fasisztának nevezte a moldovai vezetést és elítélte az orosz kormány megalkuvó magatartását is. [MN, júl. 9.]

1992. július 9.

Az RMDSz, a Bolyai Társaság és az RMPSz írta alá Az erdélyi magyar iskolákért! felhívást. [RMSz, júl. 9.]

Kolozsvárott pénzbüntetésre ítélték azokat, akik Iliescu látogatásakor (→ 1992.06.04) elnökellenes jelszavakat kiáltoztak. A tüntetőket videofelvétel segítségével azonosították. [Zig-Zag, júl. 9.]

Elszabadult az infláció: a húsfélék 40%-kal, az import cukor 90%-kal drágult.

1992. július 10.

A bukaresti ellenzéki nagygyűlés résztvevői is csatlakoztak a temesvári felhíváshoz. (→ 1992.07.07).

A Maros megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Cseresznyés Pál elleni koncepciós perben kimondott ítélet ellen (→ 1992.07.07). [Népújság, júl. 10.]

1992. július 11.

Catherine Lalumière, az ET főtitkára nyilatkozatában kifejtette, hogy Ro. csak abban az esetben kaphatja meg a teljes jogú tagságot, ha megteremti a demokráciát. Az ET számára világos, hogy az országban nem biztosítják a kisebbség jogegyenlőségét. Ennek rendezése a felvétel egyik feltétele. [BN, júl. 11.]

Döntött a PUNR vezetősége: az országos elnökválasztásra Gh. Funart jelölték.

1992. július 14.

Az 1991/92-es tanévről közölt adatokat Murvai László és Debreczi Árpád. [RMSz, júl. 14–18.]

1992. július 15.

Kézdivásárhelyen – hét héttel a május 26-i alakuló ülés után – megkapták a népfőiskola bejegyzéséről szóló értesítést. A főiskola a kat. egyház védnöksége alatt fog működni. A tervek szerint állattenyésztés, művészettörténet–esztétika és idegen nyelv szakon indul oktatás. [Háromszék, aug. 20.]

1992. július 16.

Sütő András az ártatlanul elítéltek érdekében emelte föl a szavát. „Indítsunk küzdelmet értük a törvényes módozatok minden területén, összekovácsoltan, közösségileg, az RMDSz több mint félmilliós tagságának cselekvő részvételével.” [RMSz, júl. 16.]

1992. július 17.

Miután a pozsonyi parlament megszavazta a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot, Václav Havel (szövetségi elnök) lemondott, mert nem látott esélyt az általa támogatott csehszlovák föderáció fenntartására. (→ 1992.07.23)

1992. július 18.

Tófalvi Zoltán cikke kimerítő részletességgel ismertette a Cseresznyés-per lefolyását és következményeit. A marosvásárhelyi eseményeknek 47 elítéltje volt, de csak magyarok és cigányok. [Népszabadság, júl. 18.]

Megrongálták Hunyadi János zajkányi emlékművét. A Hunyad megyei főügyész közölte, hogy nem találják a tetteseket. A megyei múzeum azt tervezi, hogy az emlékmű m. feliratos középső részét múzeumba szállítják, mert valakik a már ledöntött, buzogányától megfosztott emlékművet tovább bontják. [RMSz, júl. 18.]

1992. július 19.

Bálványosfüreden megkezdődött a 26-ig tartó ifjúsági tábor és szabadegyetem. Szervezői: MISzSz, PAC, Friedrich Neumann Alapítvány, Fidesz. A fő témák: demokrácia, jogállamiság, kisebbségvédelem.

1992. július 20.

Miniszterelnöki rendelettel leváltották Hargita és Kovászna megye m. prefektusát: Pataki Imrét, ill. Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSz Kovászna megyei szervezetének tiltakozó nyilatkozatát a PAC megyei képviselői is aláírták. (→ 1992.07.23, 1992.08.05, 1993.03.25)

1992. július 21.

Jelcin, orosz és Mircea Snegur, moldovai elnök megállapodásával véget értek a moldovai fegyveres harcok.

1992. július 22.

Szász János J’accuse címmel írt éles hangú nyílt levelet Iliescu elnöknek, a Cseresznyés-perrel kapcsolatban. Kimondottan politikai per volt, írta a bukaresti publicista, rámutatva a bíróság elfogultságára. Arra kérte az elnököt, hogy rendeljen el perújrafelvételt. [RMSz, júl. 22.]


lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998