Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. március 1.

Nagyszalontán leleplezték Arany János szobrát (Kiss István budapesti szobrász alkotása).

Szamosújváron beiktatták hivatalába Jakubinyi György segédpüspököt, a romániai örmények kat. kormányzóját.

Kiújultak a harcok a moldovai rendőrök és a transznisztriai alakulatok között.

1992. március 2.

Marosvásárhelyen ismét el kellett halasztani a helyi tanács megalakulását (→ 1992.02.28). A megjelent tanácsosok (RMDSz, CD) a törvényre hivatkoztak, mely szerint 2. alkalommal már 2/3-os többség híján is megalakulhat a tanács, de a prefektus elnapolta az ülést.

1992. március 3.

Újra elővettek egy dossziét – írta a Népújság. Négy iklandi magyart hívtak perbe, akik 1990. márc. 20-án eltorlaszolták az utat, hogy megakadályozzák a Szászrégen környéki románok Marosvásárhelyre való szállítását.

Búzás László, az RMKgP elnöke nyilatkozott a Pesti Hírlapnak: az erdélyi magyarságnak egyetlen reménye: a gazdasági megerősödés.

1992. március 4.

Az EME Orvostud. Szakosztálya, a Keresztény Orvosok Szövetsége és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete együttműködést határozott el: vállalják a m. ny. orvosképzés megindítását. Ehhez az anyanemzet és humanitárius szervezetek támogatását kérték. [RMSz, márc. 4.]

1992. március 5.

Szőcs Géza elmondta, hogy az RMDSz külkapcsolatai alkalomszerűek, ebből a szempontból elsősorban Tőkés Lászlóra lehet építeni. Úgy véli: az RMDSz-nek be kell lépnie az MVSz-be. [ÚM, márc. 5.] (→ 1992.02.16, 1992.07.05)

Gh. Funar a m. iskolák ellen agitált. [Szabadság, márc. 5.]

Virgil Măgureanu interjút adott Ara-Kovács Attilának. Kifejtette, hogy nem vették át a Securitate régi ügynökhálózatát; az apparátusnak csak a 20%-át tartották meg. [MH, márc. 5.] (→ 1990.05.15)

1992. március 6.

Kolozsvárott ülésezett az OMDSz, melyen oktatási kérdésekkel foglalkoztak. – Másnap a Bolyai Társaság ülésén tovább folytak a megbeszélések (ti. a Bolyai Társaság választmányának 30%-át OMDSz-tagok teszik ki) – főleg a magyarországi és az itthoni oktatás vonzatairól. [Szabadság, márc. 13.]

Moldovában újabb halálos áldozatai voltak a karhatalmi erők és a Dnyeszter Menti Köztársaság fegyveres csapatai közötti összecsapásnak.

1992. március 7.

A Helsinki Watch emberjogi szervezet levelet küldött Iliescu elnöknek, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság ítélete ellen, mellyel Király Istvánt elütötték a jelöléstől (→ 1992.01.23, 1992.01.31). A levél emlékeztetett Smaranda Enache és Kincses Előd korábbi esetére (→ 1990.05.09). A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy a Helsinki Watch tiltakozása pusztába kiáltó szó maradt. [RMSz, márc. 7.] (→ 1992.03.27)

1992. március 9.

Csíkszeredában mintegy 20 ezer ember tüntetett a m. ny. oktatásért, a tanügyi tervezet diszkriminatív kitételei ellen. A tüntetés szónokai: Lászlófy Pál (RMPSz-elnök) és Nagy Benedek (képviselő). A tüntetők négypontos beadványát (1. az oktatási rendszer legyen demokratikus; 2. minden tantárgyat lehessen anyanyelven tanulni; 3. a nemzeti történelem legyen önálló tantárgy a kisebbségek számára; 4. állítsák vissza az egyházi iskolákat) másnap átadták a Tanügymin. képviselőinek. [Szabadság, márc. 11.; Népújság, márc. 11.]

1992. március 10.

Az RMDSz parlamenti csoportjának 40 tagjából 25 aláírta azt a Felhívást, amely a szövetség egységének megőrzésére szólított fel, s amely kétségesnek tartotta a platformosodási folyamat sikerét. [RMSz, márc. 11] ● [Ez az akció az RMDSz-ben már a kezdetektől meglevő két irányzat – mérsékelt és radikális – megbékítését célozta. (A mérsékelt irányzat vezérképviselője Domokos Géza volt, a radikálisok Szőcs Géza eszméit támogatták.) A felhívás az után jelent meg, hogy a sajtóban felélénkült a két irányzat híveinek a vitája. Pl. Cs. Gyímesi Éva A törpeség átka c. írásában (MH, febr. 26.) kifejtette: sokan féltik az erdélyi magyarságot a megosztottságtól, de nem kell aggódni, mert nem a mindenáron fenntartott egység, „hanem a sokkal hitelesebb, mert a különbségek ellenére megvalósuló összefogás – koalíció – fejezheti ki méltón a romániai magyar társadalom összérdekeit.” Másképp szólva: „belső többszólamúság legitimizálása dolgában Katona Ádám elvi álláspontját osztom: nézetkülönbségeinket áthidalni csak akkor lehet, hogyha a miénktől különböző politikai csoportosulások is színre lépnek”. Az egység fontosságát Tőkés László karácsonyi üzenete (→ 1991.12.28) is hangsúlyozta. A platformok és tömörülések évadja (pl. ]920314) pedig csak ezután következett.] (→ 1992.03.18, 1992.03.21, 1992.03.26, 1992.04.07)

Iliescu elnök a pártok vezetőivel találkozott és tk. kijelentette, hogy Ro. és Moldova egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. [RMSz, márc. 13]

1992. március 11.

Székelyudvarhelyen – a csíkszeredaihoz hasonló célú – tüntetést szerveztek (→ 1992.03.09). [Szabadság, márc. 13.]

1992. március 12.

„A nyugati világ nyit Romániára” – nyilatkozta Adrian Năstase, a NATO brüsszeli üléséről hazatérve.

Bonnban Ion V. Săndulescu államtitkár és német kollégája parafálta a ro.–német alapszerződést.

1992. március 14.

Katona Ádám vezetésével megalakult az RMDSz keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK). Az Orsz. Szervezőbizottság székhelye Székelyudvarhely. A kezdeményező csoport tagjai (tk.): Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Hegyi Sándor, Incze Béla, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos. [RMSz, márc. 20.]

Többszöri halasztás után beiktatták hivatalába Gh. Funar kolozsvári polgármestert. Az alpolgármester szintén a PUNR embere, Liviu Medrea lett.

1992. március 15.

Március 15. ünnepén Szőcs Géza beszélt a ro. parlamentben. Az országban rendbontás nélkül zajlottak az ünnepségek.

Moldovában az orosz szakadárok fölrobbantották a Prut két hídját.

1992. március 16.

Folytatódott a volt RKP KB tagjainak pere. (→ 1992.01.20; 1992.04.20)

1992. március 17.

Rendkívüli ülést tartott az Unitárius Egyházi Képviselők Tanácsa, a felekezetközi m. egyetem (→ 1992.01.16) ügyében. A tanács támogatásáról biztosította az ötletet, hangsúlyozva azonban, hogy ezt az egyetemet az állami intézményként létrejövő BTE alapjának tekintik.

Szőcs Géza elmondta: a közelmúltban az EDU (a konzervatív pártok uniója) pozitívan reagált az RMDSz felvételi kérelmére (→ 1993.09.01). – Legutóbbi strasbourgi felszólalása után a ro. parlament külügyi bizottsága azt indítványozta, hogy vonják meg Szőcstől a küldötti jogot, sőt a szenátori mandátumot is. [Ring, márc. 17.]

Moldovában élesedett a polgárháború: szükségállapotot vezettek be a Dnyeszter Menti Köztársaságban, azt követően, hogy Chişinău ultimátumot hirdetett ki a fegyverek beszolgáltatására.

1992. március 18.

Az RMDSz OE Bukarestben tartotta soros ülését, amelyről nyilatkozatot adtak ki. [Szabadság, márc. 21.] – A CD-vel való együttműködést illetően az RMDSz határozott szándéka a demokratikus ellenzékkel közösen fellépni a jogállam megteremtéséért. Ugyanakkor a „25-ök” egységre vonatkozó felhívásával (→ 1992.03.10) is foglalkoztak: „Az Orsz. Elnökség az RMDSz egységét alapértéknek tekinti. A pluralizációs folyamatban eddig jelentkező áramlatok egyike sem vonja ezt kétségbe. Ezért megengedhetetlen, hogy bármelyik csoportosulás az egységeszményt kisajátítsa.” (→ 1992.03.24) ● [A Felhívás (→ 1992.03.10) közzététele után azonnal megszületett a Megjegyzés a felhíváshoz, amelyet Szőcs Géza írt alá elsőként. Az iratot összesen 15-en látták el kézjegyükkel, de azok közül hárman (Fazekas Miklós, Podhrádszky László, Szilágyi Zoltán) a Felhívást is aláírták. A Megjegyzés kimondta: „Az RMDSz tagságának igen súlyos egységbontási kísérlettel kell szembenéznie, mely éppen az egység gondolatának, a Romániában élő magyarság egyik alapvető értékének demagóg kisajátításával kívánja megosztani a magyarságot.” – Mivel nincs terünk, hogy e két dokumentumot teljes egészében idézzük és magyarázzuk, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk Domokos Géza emlékiratának vonatkozó részét: Domokos 3: 100–116.]

1992. március 19.

Újabb forduló volt az erdőcsinádiak perében. Az ügyvéd kérte a vádlottak szabadon bocsátását, de kérését elutasították. [Népújság, márc. 20.] (→ 1992.04.02)

Gh. Funar felszólította a Szent Mihály plébániát, hogy 48 órán belül távolítsák el az épületen található kétnyelvű cégtáblát. [Szabadság, márc. 27.] (→ 1992.06.03)

1992. március 20.

Mircea Snegur köztársasági fennhatóság alá vonta a Moldovában állomásozó összes katonai egységet.

1992. március 21.

Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]

1992. március 22.

Az albániai választásokon megbuktak a régi rendszert átmenteni igyekvő kommunisták. Aleksander Meksi vezetésével a Demokrata Párt alakított kormányt. Az új államfő: Sali Berisha.


lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998