Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. február 1.

Az RMDSz OE nyilatkozatban ítélte el, hogy a helyhatósági választási kampányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárásokkal próbálták meg csökkenteni az ellenzék esélyeit. Koholt vádak alapján több helyen bírósági határozattal törölték az RMDSz jelöltjeit (a legkirívóbb a Király István esete; ]920123). A nyilatkozat megállapította: az általános demokratikus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel. Az RMDSz felhívta a m. lakosságot, hogy ne válaszoljon a provokációkra, tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól. [RMSz, febr. 5.]

A nagyváradi ref. püspöki palotában ökumenikus ünnepségeket tartottak; a résztvevők kérelmet küldtek a legfőbb ügyészhez, hogy az épületet helyezzék vissza a KREK jogos tulajdonába. (→ 1992.01.27)

Kolozsvárott megnyílt a Mikó Imre Könyvtár, a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány első közcélú intézménye.

1992. február 2.

Margittán, a ref. templom kertjében Petőfi-szobrot avattak. [BN, febr. 4.]

1992. február 4.

Az ENSz Emberi Jogi Bizottságának Ro.-ról szóló éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben javult a helyzet, de még messze van az eszményi állapotoktól. Különösen a cigányok helyzete aggasztó. A ro. és m. közösség közötti bizalom változatlan. [RMSz, febr. 4.]

1992. február 5.

A Csernovic tartományi tanács állást foglalt „egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök” területi igénye ügyében (→ 1991.11.28). A nyilatkozat kimondta: a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel, Bukovina északi része továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen része. [RMSz, febr. 5.]

Isztambulban találkoztak a Fekete-tengeri országok (Ro., Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán) képviselői, hogy közös gazdasági szervezetet (BSEC) hozzanak létre. [RMSz, febr. 5.] (→ 1992.06.25)

Kolozsvárott ülésezett az RMGE orsz. választmánya. [Szabadság, febr. 5.]

1992. február 6.

Madridban találkozott Jeszenszky Géza és Adrian Năstase. A megbeszélésen a készülő m.–ro. alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapja a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatása. [RMSz, febr. 8.]

Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésén Szőcs Géza szenátor is felszólalt és felsorolta a m. kisebbséget ért sérelmeket. [RMSz, febr. 6.]

Újabb bűnösöket talált a „pártatlan” igazságszolgáltatás. – 1990. márc. 20-án, két, Marosvásárhelyre igyekvő személyautót tartóztattak föl Erdőcsinádon a magyarok, s elkobozták a kocsiban lévő fustélyokat, az utasok egy részét pedig megverték. Az autók utasai Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot vádolták meg testi sértésért (holott ők próbálták kimenteni falustársaik kezéből az utasokat). Több tárgyalás után a felek kibékültek, az erdőcsinádiak kártérítést fizettek. A felek írásban rögzítették, hogy nincs követelésük egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ennek ellenére: jan. 8-án rendőrségre citálták a 3 magyart és közölték velük: 4-4 év börtön vár rájuk. A sértett felek jelezték, hogy hajlandók tanúskodni, miszerint megtörtént a kibékülés, ám a nevezetteket mégis letartóztatták. Egy hónap óta fogságban vannak. [EN, febr. 6.] (→ 1992.02.20, 1992.04.02)

Az Európai Közösség (EK) tagállamai, a hollandiai Maastrichtban aláírták a föderatív Európa alapjait lerakó szerződést.

1992. február 7.

Ion Iliescu ro. és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök Davosban (jan. 31.–febr. 2. között) létrejött megállapodása alapján a két külügyminiszter közös közleményt írt alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Teodor Meleşcanu külügyi szóvivő kifejtette, hogy ez nem jelenti a ro.–ukrán területi vita megszűnését. [RMSz, febr. 7.]

1992. február 8.

Antwerpenben a Tiszteletbeli Európai Szenátus tagjává választották Tőkés Lászlót, akit ez alkalomból Fabiola belga királyné fogadott. [ÚM, febr. 10.; RMSz, febr. 19.]

1992. február 9.

A helyhatósági választások első fordulóján az RMDSz jelöltjei közül 3150 személyt választottak meg tanácsosi vagy polgármesteri funkcióba. Orsz. szinten a FSN győzött (33,72%), de korántsem volt olyan sikeres, mint 1990-ben. Az ellenzéki CD (24,38%) jelöltjei kerültek polgármesteri székbe tk. a köv. városokban: Bukarest, Konstanca, Arad, Temesvár, Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár. Harmadik volt a listán a PDAR (7,98%), majd az RMDSz (6,84%), a PUNR (4,48%) és a PRM (1,68%) következett. (→ 1992.02.13, 1992.02.16, 1992.02.23)

1992. február 10.

Adrian Năstase fogadta az Olaszországban élő I. C. Drăgant, aki kifejtette, hogy továbbra is kész szolgálni az országot a ro. nemzeteszmény megvalósulása érdekében. [Dreptatea, febr. 12.]

1992. február 11.

Horváth Andor művelődésügyi államtitkár az erdélyi magyarság tervezett művelődési megnyilvánulásairól nyilatkozott az RMSz-nek.

1992. február 12.

A parlament két házának együttes ülésén elfogadták a Har–Kov-jelentést (→ 1991.10.17). Ioan Gavra, PUNR-képviselő javasolta: vizsgálják ki a szélsőséges m. csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Az RMDSz parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy a jelentés alkotmányellenes és diszkriminatív. A jelentés nem más, mint ellenőrizetlen vélemények halmaza. Az RMDSz parlamenti csoportja közleményben tiltakozott a határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív és manipulatív az a döntés, hogy csak két megyében folytattak vizsgálatot. Tiltakoztak az ellen is, hogy többségi határozattal megakadályozták az RMDSz ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. [RMSz, febr. 15.]

1992. február 13.

Marosvásárhelyen közzétették a helyhatósági választás eredményeit. A városi tanács összetétele: RMDSz 14 tanácsos (48.544 szavazat), PUNR 9 (32.665), CD 1 tanácsos (3667). Pokorny László, az RMDSz által támogatott független polgármester-jelölt (→ 1992.01.31) a szavazatok 53%-át (50.185) kapta. (→ 1992.02.14)

Kolozsvári eredmények: PUNR = 10 tanácsos, RMDSz = 7, FSN = 3, PRM = 1, MER = 1.

Csíkszeredában az RMDSz mellett a Csík-platform is indított jelölteket, akik a leadott szavazatok 25%-át kapták. A Csíki RMDSz területén a 337 tanácsosi helyből 246 helyet szerzett az RMDSz, a független m. tanácsosok 7-et, a többit ro. pártok szerezték meg.

1992. február 14.

Marosvásárhelyen (a PUNR vezetésével) heves támadást indítottak Pokorny László megválasztott polgármester ellen. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelölőlistán kiskorúak és hamis aláírások szerepelnek. A rendőrség febr. 14-én beidézte Pokornyt.

1992. február 15.

Az RMDSz Maros megyei vezetősége leszögezte, hogy a Pokorny László független jelöltkénti indulásához szükséges aláírásoknál történt szabálytalanságokért a felelősség nem hárítható át az RMDSz-re. Pokorny, az ellene indított támadások nyomán lemondott. [MTI] (→ 1992.03.27)

1992. február 16.

Az RMDSz OE Brassóban tartott kétnapos tanácskozásán kiértékelték a helyhatósági választásokat. Az eredmények elmaradtak a várttól, de a szövetség így is az ország 2. legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezete. Országos szinten 2606 tanácsos és 191 polgármester jutott poszthoz az RMDSz színeiben. [Ştefănescu: 474.] – Az elnökség javasolta, hogy az RMDSz rendkívüli kongresszusát ápr. 24–26. között tartsák meg, Brassóban [a tervezett időpontot többször módosították, a végleges dátum (→ 1992.10.25): 1993. jan. 15–17.]. – Az RMDSz levélben jelezte az MVSz-nek, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó csatlakozni a szervezethez. [RMSz, febr. 20.] (→ 1992.03.05, 1992.07.05)

1992. február 18.

Az EurId (7/8. sz.) – Az RMDSz Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról c. – hosszú cikket szentelt a Katona Ádám-féle agyagfalvi akciónak. (→ 1991.10.02)

1992. február 20.

Március 19-re halasztották az erdőcsinádiak (→ 1992.02.06) fellebbviteli tárgyalását. [Népújság, febr. 21.]

Domokos Géza elhagyta a kórházat és bukaresti otthonában részesül utókezelésben. [Népújság, febr. 22.] (→ 1992.01.31)

Milosevics szerb elnök rövid látogatást tett Bukarestben, Iliescu elnök meghívására. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. A megbeszélést az együttműködés magasabb szintre emeléseként értékelték, ebből a célból vegyesbizottság létrehozásáról döntöttek. [RMSz, febr. 21.]

1992. február 21.

Marosvásárhelyen a védelem 4 tanújának kihallgatásával folytatódott Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere. [Népújság, febr. 22.] (→ 1991.01.19, 1991.10.01, 1992.04.03).

A ro. Külügymin. terjedelmes nyilatkozatban fejezte ki rosszallását amiatt, hogy a m. kormány egyes tagjai olyan kijelentéseket tettek, amelyek destabilizáló hatásúak Kelet-Európa és sajátosan Ro. békéjére és biztonságára. Für Lajos miskolci beszédére (febr. 14.) és Entz Géza interjújára (MH, febr. 19.) hivatkoztak, amelyben olyan kitételek hangzottak el, amelyeket még célzásnak sem lehet nevezni. [RMSz, febr. 26.] A nyilatkozat alkalmat adott arra, hogy a nacionalista képviselők a ro. parlamentben magyarellenes kirohanásokat tegyenek. [RMSz, febr. 27.] (→ 1992.02.25)

1992. február 22.

Gyergyószentmiklóson tanácskozott az RMDSz csoportja, az SzfK. A témák: a tanügyi törvénytervezet, a székelyföldi csoport és a csángók kapcsolatai, az RMPSz gondjai, a népszámlálás eredményei. [RMSz, febr. 26.]

Árkoson tartotta vándorgyűlését a KJNT. [Művelődés, ápr.]

1992. február 23.

A helyhatósági választások 2. fordulóján Gh. Funar (PUNR), 86.381 szavazattal [Petre Liţiu (CD) 77.924 szavazatával szemben] Kolozsvár polgármestere lett, akit csupán a 2004. jún. 6-i választások idején cserélt le a népakarat. – Orsz. szinten a FSN lett az első (38%), a CD a második (29,6%).


lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998