Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. szeptember 1.

Ro. és Moldova Köztársaság nagykövetségi szinten fölvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Könnyítéseket vezettek be az utasforgalomban (az állampolgárok útlevél nélkül, csupán a személyi igazolvány felmutatásával utazhatnak a szomszédos országba).

Moldova mintegy 100 ezer gagauz nemzetiségű lakója önrendelkezési jogot követelt a közösségnek. [MTI] – Az ukrajnai román kisebbség is szeretne érvényt szerezni jogainak – közölte az RTV.

1991. szeptember 2.

A ro. parlament ülésén ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy a moszkvai puccskísérlet (→ 1991.08.19) idején Bukarestben kommunista-barát tüntetések voltak. Követelték a PSM betiltását, és azt, hogy az ország vezetői valljanak színt a komm. ideológiát illetően. Az államcsíny idején egyik vezető sem állt ki határozottan, várták a fejleményeket. [RMSz, szept. 4.]

1991. szeptember 3.

A két ház együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A képviselők és szenátorok sorban üdvözölték a Pruton túli állam létrejöttét. Domokos Géza arra emlékeztetett, hogy a moldovai kisebbségek jogait törvény biztosítja: az óvodától az egyetemig párhuzamos oktatás folyik román és orosz nyelven. [RMSz, szept. 5.]

1991. szeptember 4.

A KOT oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy Ro. történelmét és a földrajzát románul kell tanítani. Az RMDSz azt javasolta a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel. [Szabadság, szept. 7.]

1991. szeptember 5.

Az államhatárokra vonatkozó törvénytervezet vitáján elfogadták azt, hogy a határőrséget a Belügymin. hatáskörébe vonják. Kerekes Károly képviselő érveit – miszerint ez az alárendelés visszalépést jelent a diktatúra rendeleteihez képest – nem fogadták el. [Népújság, szept. 6.]

1991. szeptember 6.

A kormány 237 köztisztviselőt váltott le (köztük 26 alprefektust, 62 polgármestert), mert államigazgatási tevékenységük összegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel. [Szabadság, szept. 7.]

Az RTV-ben felolvasták a VR közleményét, amelyben az RMDSz-t támadta és azt követelte, hogy a kormány lépjen föl az RMDSz ellen.

A szenátus jóváhagyta a FSN törvénytervezetét, amely megtiltotta a tüntetéseket a kormány székháza előtt.

1991. szeptember 7.

Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]

Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12)

1991. szeptember 9.

Adrian Năstase külügymin. Moszkvába utazott az EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára.

1991. szeptember 10.

A parlament megkezdte az alkotmánytervezet vitáját és jóváhagyta az első szakaszt, amely szerint Ro. nemzetállam. Az RMDSz és a PNTCD képviselői (összesen 45-en) ellene szavaztak, 35-en tartózkodtak. [Szabadság, szept. 11.]

1991. szeptember 11.

A kolozsvári napilap közölte az RMKdP programját, mely nem sokban különbözik a korábban közzétett szövegtől (→ 1990.04.05). [Szabadság, szept. 11.]

Egyhavi betiltás (→ 1991.08.13) után ismét megjelent a România Mare és a szokásos hangnemben támadta Iliescut és Petre Romant, a lapot elmarasztaló kijelentéseik miatt.

1991. szeptember 12.

Iskolakezdés előtti körképet közölt az anyanyelvű oktatásról az EN.

Az RMSz Szász János reflexióit közölte Iliescu izraeli interjúja (→ 1991.09.07) kapcsán, amelyben a neves publicista kiemelte, hogy Ion Antonescu rehabilitálása a kormány hallgatólagos beleegyezésével folyik.

1991. szeptember 14.

Király Károly kijelentette: többé nem kíván részt venni az Alkotmányozó Gyűlésen, mert indítványait sorban elvetik, őt lehurrogják és megvonják tőle a szót. Gyakoriak a szélsőséges kijelentések: Bârlădeanu azt állította, hogy 1989-ben a temesvári felkelést külső erők támogatták, s ha Tőkés László állt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. – Király még arról is szólt, hogy az RMDSz nem egységes. Példaként a 6-os pont megszavazása körüli nézeteltérést említette. E pontból hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások, ezért ellene kellett volna szavazni, de Domokos, Verestóy és Frunda mellette szavaztak. [RMSz, szept. 14.] A kérdést a Kolozs megyei RMDSz-képviselők is szóvá tették [lásd: Szabadság, szept. 19.]. (→ 1991.09.21)

1991. szeptember 16.

Az 1989-es temesvári vérengzés vádlottai közül 11 számára – az amnesztiára hivatkozva – kegyelmet kért a katonai ügyész. [Szabadság, szept. 17. ]

Bukarestben ülésezett a kommunizmus perbe hívására alakult munkacsoport, melynek tagjai tk. a volt politikai foglyok szövetségének tagjai és emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. [Szabadság, szept. 18.]

1991. szeptember 20.

A Szabadság átvette az Expresből Halász Anna írását, aki Moses Rosent azért vádolta, mert a főrabbi (már Ceauşescu idején is!) elhallgatta a Romániában történt zsidóüldözés tényeit.

1991. szeptember 21.

Domokos Géza (frakcióvezető) az RMSz-ben válaszolt Király Károly vádjaira (→ 1991.09.14). Az RMDSz-frakcióban nem tudtak egységes álláspontot kialakítani, mert nem volt kétharmados jelenlét. Domokos ezért kimondta, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon. Válaszában elítélte „az örökös sértődöttséget” (utalás Király Károlyra) és a „mindent vagy semmit” álláspontot. [RMSz, szept. 21.]

Nagyenyeden tartotta orsz. munkaülését az RMGE. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhelyű kereskedelmi vállalat (Gazda kft.), valamint egy alapítvány létrehozását. [Szabadság, szept. 25.]

1991. szeptember 22.

Mészkőn kopjafát avattak Balázs Ferenc sírján és bejelentették a Balázs Ferenc Vidékfejlesztő Társaság (BFVT) megalakulását. [Szabadság, szept. 26.]

1991. szeptember 23.

Brassó, Hargita, Kovászna, Maros megyék területi RMDSz-szervezeteinek képviselői Csíkszeredában megalakították a székelyföldi RMDSz-szervezetek koalícióját (Székelyföldi Koalíció = SzfK). Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia nemzetállamként való meghatározása. Madaras Lázár kifejtette, hogy mások a tömbben és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi szervezet más nézeteket vall, mint az RMDSz orsz. vezetése. [RMSz, szept. 25.] (→ 1991.11.30, 1992.01.25)

1991. szeptember 24.

A parlament alkotmányozó gyűlésén vita alakult ki az etnikai pártokról. Főleg a PUNR képviselői ellenezték az ötletet, végül szavazás döntött a kérdésben: engedélyezik az etnikai pártokat. [Szabadság, szept. 26.]

1991. szeptember 25.

Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]

A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak.

Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett.

1991. szeptember 26.

Az előző napi zavargások nyomán Petre Roman miniszterelnök, kormánya nevében, benyújtotta lemondását. A lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza is elfogadta.

Nem váltotta be a hozzá fűzött elképzeléseket az NTA, nyilatkozta Tőkés László. [RMSz, szept. 26.] (→ 1990.05.30; 1993.10.20)



lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998