Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. március 1.

A Szabadság közölte az AEÁ külügyminisztériuma által kiadott, Romániáról szóló, 18 oldalas jelentés részleteit. (Tk.: a SRI folytatja az ellenzékiek megfigyelését, a hatóságok ellenőrzik a médiát. A jelentés a VR-t a marosvásárhelyi események felbujtójának tartja.)

A bukaresti Diákkonvenció tüntetést szervezett, amelyen az utóbbi időkben tapasztalható értelmiségellenes megnyilvánulások ellen tiltakoztak. Iliescu és a kormány lemondását követelték és Mihály királyt éltették.

Véget ért az Öböl-háború. (→ 1991.01.17) Bush elnök elfogadta Irak kapitulációját és visszarendelte a főváros felé tartó amerikai csapatokat.

1991. március 2.

Szatmárnémetiben megkezdődött az RMDSz OV kétnapos ülése, melyen részt vettek az RMDSz megyei elnökei, a társzervezetek és -pártok (RMKdP, RMKgP, MISzSz) képviselői. Az ülésen döntés született egy szórványbizottság felállításáról, és arról, hogy a köv. kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz.

Kitört a jugoszláv polgárháború.

1991. március 3.

Ünnepi szentmise keretében ismét a róm. kat. egyház vehette birtokába a kolozsmonostori templomot. (A templomot 1924-ben a balázsfalvi érsekség kérésére 25 évre bérbe adták a gör. kat. egyháznak; 1948-ban betiltották a gör. kat. egyházat, a templom 1991-ig az ortodoxok kezelésében volt.)

Ploieştien tartotta rendkívüli értekezletét a VR, melyen elutasították Radu Ceontea lemondását (→ 1991.02.24), sőt a PUNR elnökévé is megválasztották. [RMSz, márc. 5.]

1991. március 5.

„Ismeretlenek” feldúlták a Caţavencu c. szatirikus hetilap szerkesztőségét, dokumentumokat vittek magukkal. Előzőleg megfenyegették a szerkesztőket, akik hiába kértek védelmet a Belügymin.-tól. A lap (márc. 5.) közölte azt a fenyegető levelet, amelyben népárulónak nevezték az újságírókat, mert a „román nép ősi ellenségeinek”, a magyaroknak helyet biztosítanak a lapban.

A Svájcba menekült Dumitru Mazilut, a FSN menesztett alelnökét két ismeretlen férfi támadta meg genfi otthonában, késsel és borotvával súlyos sebeket ejtve rajta. [RMSz, márc. 8.] – Bogdan Baltazar ro. kormányszóvivő bohózatnak minősítette a merényletet, szerinte saját szekuritátés társai hagyták helyben Mazilut, aki faragatlan tuskó, nincs benne tartás. [MTI, márc. 12]

1991. március 6.

Szatmárnémetibe látogatott John Bukowsky pápai nuncius, aki Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak átnyújtotta a pápa kitüntetését, amelyet azért kapott, mert a komm. évei alatt sikerrel vezette egyházát. A nunciusnak felvetették a csángók kérését, akik nem hallgathatnak m. ny. misét. A nunciust ez meglepte és kifejtette, hogy minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét. [RMSz, márc. 6.]

Petre Ţurlea FSN-képviselő azt kérte, hogy ne engedélyezzék az erdélyi magyaroknak, hogy megünnepelhessék Márc. 15-ét. Ioan Gavra PUNR-képviselő a magyarországi turisták távoltartását követelte. – Szőcs Géza a szenátus másnapi ülésén megvilágította, hogy mit is jelent az erdélyiek számára Márc. 15., melyet a sajtó (és a politikusok) rosszhiszeműen magyaráznak. Felszólította a két nemzet képviselőit, hogy együtt emlékezzenek Márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt.

1991. március 7.

A Kelet-Nyugat cikket közölt Szilágyi Aladár tollából: „A csángók csángóul beszélnek” – nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. – Ez nyilvánvalóan a magyar nyelvű misézés elutasítását jelenti.

1991. március 8.

Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint Romániában igen nagy a fasizálódás veszélye. [RMSz, márc. 8.]

A Mo.-ra menekült Kincses Előd nyilatkozott a marosvásárhelyi jelentés hiányosságairól. [Szabadság, márc. 8.]

Paul Philippi képviselő visszautasította Răzvan Theodorescu (→ 1991.02.21) kisebbségellenes parlamenti beszédét. [RMSz, márc. 8.] (→ 1991.03.11)

Genfben befejeződött az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésszaka, melyen arról döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják a romániai helyzet megfigyelését. [MTI]

1991. március 10.

Temesvárott mintegy tízezer fő vonult a város központjába, hogy megemlékezzék a Temesvári Kiáltvány (→ 1990.03.11) kihirdetésének első évfordulójáról. A kiáltványban meghirdetett elvárások nem teljesültek, továbbra is szükség van az antitotalitárius erők összefogására.

1991. március 11.

A m. egyházak képviselői nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz a m. és német ny. műsorok adásidejének csökkentése miatt. (→ 1991.02.03, 1991.02.21)

A ro. kormány titokban olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelynek értelmében a hatóságok megsértésével vádolt újságírókat öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják – közölte az AP hírügynökség, bukaresti ellenzéki forrásokra hivatkozva. (→ 1991.03.19)

1991. március 14.

Szatmárnémetiben orsz. értekezletet tartott a VR. Radu Ceontea feladatként határozta meg, hogy a VR épüljön be minden pártba. [RMSz, márc. 19.]

1991. március 15.

Szőcs Géza szenátor, parlamenti beszédében tisztázta, hogy mit ünnepel a magyarság Márc. 15-én. Hangsúlyozta, hogy a „tét nem Erdély hovatartozása, hanem Románia hovatartozása” – ezzel utalva az európai elvárásokra.

Erdély m. népe szerényen ünnepelhette meg Márc. 15-ét. Marosvásárhelyen a prefektus minden rendezvényt betiltott márc. 15–22. között, ezért az ünnepséget a Vártemplomban tartották, ahol Markó Béla mondott beszédet. Aradon, Kolozsvárott és Nagyváradon koszorúztak, Szatmárnémetiben a templomokban volt megemlékezés. Az évfordulón nem voltak incidensek.

1991. március 16.

Csíkszék új elnöke Székedi Ferenc. [RMSz, márc. 16.] ● [Hargita megyének nincs RMDSz-szervezete, helyette a 3 székely széknek (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) vannak területi szervezetei. A későbbiekben ez a tény félreértések és téves interpretációk forrása lett.]

1991. március 17.

A Gorbacsov által kierőszakolt népszavazáson a résztvevőknek több mint háromnegyede arra szavazott, hogy – független államok önkéntes szövetségeként – maradjon fenn a SzU. (→ 1991.12.08)

1991. március 18.

Kétnapos konferenciát tartott a korábban (→ 1990.02.01) párttá alakult FSN. A párt vezetője ismét Petre Roman lett. A FSN 9 képviselője bejelentette, hogy új pártot kíván létrehozni, egy szociáldemokrata FSN-t. A FSN kizárta a külön útra tért képviselőket. (→ 1992.03.29)

1991. március 19.

Az újságírók képviselői éles hangú tárgyalást folytattak Adrian Severin reformügyi miniszterrel, melynek következményeként a kormány visszavonta a parlamentnek megküldött törvénytervezetét a sajtóvétségek büntetéséről. (→ 1991.03.11)

1991. március 20.

A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.

Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26)

Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza).

1991. március 21.

1948 óta először érkeztek a Vatikánba ad limina látogatásra Ro. róm. kat. püspökei és segédpüspökei. A koncelebrációs szentmise után a pápa egyenként fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt; Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt és segédjét Jakubinyi Györgyöt; Tempfli József nagyváradi püspököt.

Az Okt. Min., a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az új tanévtől kezdődően az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden felekezet esetében. A Min. biztosítja a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben.

1991. március 22.

Moszkvában Adrian Năstase parafálta az új szovjet–ro. államközi szerződést. Az okmány kimondta az európai határok sérthetetlenségét, hogy a felek nem vesznek részt egymás ellen irányuló semminemű szövetségben és szorgalmazta a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. (→ 1991.04.04)

Kolozsvárott elfogadták az új ESzC alapszabályát [lásd: Szabadság, jún. 7.]. Az újjáalakult kiadó elnöke Szőcs Géza, tb. eln.: Kiss Jenő. (→ 1990.11.24)

Marian Munteanu diákvezér – tanulmányai befejeztének közeledtével – lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztjéről és kijelentette, hogy a jövőben az AC-ben kíván politizálni. [Szabadság, márc. 22.]

1991. március 23.

Lemondott Anton Vătăşescu kereskedelmi és ipari, valamint Theodor Stolojan pénzügymin., mert a kormány nem akarta elfogadni az általuk javasolt keményebb árliberalizációt. Petre Roman nem fogadta el a miniszterek lemondását.

Bukaresti tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit.

1991. március 25.

Nyílt levélben tiltakozott 127 m. értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája ellen. A tiltakozást eljuttatták a Helsinki Watch-hoz, az ENSz Emberi Jogi Bizottságához és az ET-hez. [RMSz, ápr. 5.]

A bukaresti katonai törvényszék ítéletet hirdetett a „komm. perében”. Az RKP KB VB 21 volt tagját ítélték el, 1–5 év közötti börtönre; több vádlottat fölmentettek.



lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998