Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. május 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1991. szeptember 23.

Brassó, Hargita, Kovászna, Maros megyék területi RMDSz-szervezeteinek képviselői Csíkszeredában megalakították a székelyföldi RMDSz-szervezetek koalícióját (Székelyföldi Koalíció = SzfK). Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia nemzetállamként való meghatározása. Madaras Lázár kifejtette, hogy mások a tömbben és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi szervezet más nézeteket vall, mint az RMDSz orsz. vezetése. [RMSz, szept. 25.] (→ 1991.11.30, 1992.01.25)

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1996. november 17.

Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03)

1997. június 1.

Kovászna megye felszámolását indítványozta a PRM megyei elnöke, a megye egyik részét Bákóhoz, a másikat Brassóhoz csatolná. Nem ért egyet Hargita megye létezésével sem. [RMSz, jún. 6.]

1997. július 15.

Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]

Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.]

1997. szeptember 11.

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]

Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.]

Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.]

1998. november 14.

Sepsiszentgyörgy központi parkjában fölavatták gróf Mikó Imre bronzszobrát (Bocskai Vince alkotása). [RMSz, nov. 16.]

Ioan Gavra (PUNR) kijelentette: parlamenti sztrájkot hirdetnek meg az ellenzéki pártok, amennyiben az alsóház jóváhagyja a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet. [BN, nov. 17.]

II. János Pál Jean-Claude Perisset-t nevezte ki pápai nunciusnak Ro.-ba, aki Janusz Bolonek (→ 1995.01.25) helyét veszi át. [RMSz, nov. 14.]

Az RMDSz Brassó megyei tisztújításán Kovács Csaba Tibor vette át a leköszönő Nedeczky László helyét. [BL, nov. 20.]

1999. június 27.

Hargita megye a kiosztott birtoklevelek szerint az utolsó megyék között szerepel, utána csak Kovászna és Brassó áll. Ezt részben az magyarázza, hogy Erdélyben a telekkönyvi rendszerhez is alkalmazkodni (a Regátban nincsenek telekkönyvek) kell a birtoklevelek kiadásakor. Az is lassítja a folyamatot, hogy a tulajdonosok ragaszkodnak régi területeikhez, s (pl. Csíkban) hallani sem akarnak a tagosításról. A polgármesterek pedig csak ritkán lépnek fel a jogtalan földbitorlók ellen. [HN, jún. 26.]

1999. július 17.

Az EREK, a Sepsi Ref. Egyházmegye és a helyi egyházközség szervezte emlékünnepélyen a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hidvégen. Amíg Földváron el nem készül az áldozatok emlékműve, addig Hidvég marad az emlékezők és a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű ügye még nem tisztázódott, ui. az utolsó percben a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. [Szabadság, júl. 19.; RMSz, júl. 20.] (→ 1999.10.11)

1999. október 11.

Csíkszeredában megnyitották a BBTE kihelyezett informatika szakát. A főiskolai rangú intézmény ro.–m. tannyelvű szaka helyett eredetileg magyar tannyelvű közgazdasági és területfejlesztési főiskolai szak beindítását kérte a CsTKT, s a kész tények ismeretében nagy volt a felháborodás. A testület fenntartja, hogy Csíkszeredában csak m. tannyelvű főiskola alakulhat. [EN, okt. 19.] – Kolumbán Gábort elmarasztalták, mert elmulasztotta az egyeztetést a döntéshozatali szervekkel. [RMSz, okt. 20.] (→ 1999.10.20)

Az őszi Gyöngykoszorú-találkozót – a környék hagyományőrző együttesei részvételével – Kibéden tartották, ahol még virágzik a népzene, a népi tánc. [Népújság, okt. 11.]

Csíkszentdomokoson – Márton Áron szülőfalujában – ünnepséget tartottak a helyi oktatás 400. évfordulója alkalmából. A nagyközségben 654 gyerek jár iskolába, 277 pedig óvodába. [HN, okt. 11.]

Mégis lesz emlékmű Földváron, ahol több száz magyar áldozata volt a 2. vh. utáni haláltábornak, ui. a Brassó megyei tanács jóváhagyta az emlékmű felállítását (→ 1999.07.17). [Háromszék, okt. 11.]

2000. március 18.

A ro. külügyminisztérium közleménye sajnálattal állapította meg, hogy Csurka István, a MIÉP elnöke olyan kijelentéseket tett, amelyek nyilvánvaló ellentétben állnak a kétoldalú kapcsolatok pozitív fejlődésével. Csurka ünnepi beszédében Erdély függetlenségét követelte, hozzátéve azt, hogy ez a térség csak így nem fog elnéptelenedni. [Szabadság, márc. 18.]

Ion Caramitru műv. min. bejelentette, hogy a székelyderzsi unitárius erődtemplom fölkerült a világörökség listájára. A Brassó megyei szász templomok, a máramarosi fatemplomok és a moldvai kolostorok után így újabb műemlék került a kiemelt védettségű műemlékek sorába. [HN, márc. 18.]

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2004. június 25.

A képviselőház elfogadta a 8 fejlesztési régióról szóló törvényt, anélkül, hogy az RMDSz módosító javaslatait figyelembe vették volna. A régió nem közigazgatási-adminisztratív terület és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Központi Régióban a 3 székely megye (Hargita, Kovászna, Maros) mellett 3, ro. többségű megye (Fehér, Szeben, Brassó) is szerepel. Az EMNT tervei szerint a 3 székely megye alkotna egy autonóm egységet. [Szabadság, jún. 25.]

Temesvárott sem a megyei, sem a városi tanácsba nem jutott be RMDSz-es képviselő. Bár az idén 3 ezerrel több voksot kapott a szövetség, az 5%-os bejutási küszöb miatt ez nem volt elegendő a helyek megszerzéséhez. [RMSz, jún. 25.] – Vállalva a felelősséget a választási kudarcért, az RMDSz megyei elnöksége testületileg lemondott. [RMSz, jún. 30.] – A szeptemberi tisztújításig a jelenlegi elnökség ügyvezetőként végzi a munkáját. [NyJ, júl. 1.]

2004. december 4.

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD–PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út. A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

Az RMDSz parlamenti képviselete, megyék szerint. w Szenátus: Pete István (Bihar); Verestóy Attila, Sógor Csaba (Hargita); Eckstein-Kovács Péter (Kolozs); Puskás Bálint, Németh Csaba (Kovászna); Markó Béla, Frunda György (Maros); Szabó Károly (Szatmár); Fekete-Szabó András (Szilágy). w Képviselőház: Király András (Arad); Lakatos Péter, Sóki Béla (Bihar); Kovács Attila (Brassó); Székely Levente (Galac); Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc (Hargita); Kónya-Hamar Sándor, Máté András (Kolozs); Antal Árpád, Tamás Sándor, Márton Árpád (Kovászna); Bónis István (Máramaros); Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (Maros); Varga Attila, Erdei-Doloczki István (Szatmár); Seres Dénes (Szilágy); Toró T. Tibor (Temes). [RMSz, dec. 4.]

Az évzáró gyűlésen osztották ki az EMKE díjait. [Szabadság, dec. 6.]

Háromnapos történészkonferenciát tartottak Kolozsvárott: A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945–1989) címmel. [RMSz, dec. 4.]

A m. népszavazáson (→ 2004.12.05) 2,008.000 hasonló szavazat dönthet a föltett kérdésről, ha ennél kevesebb szavazat jut egy válaszra, akkor a kérdés eldöntetlen marad. [Háromszék, dec. 4.]



lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998