|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1994. november 19.Magyar paradigma és posztmodern jövőkép címmel Kolozsvárott rendezett tanácskozást az Interconfessio Társaság, hogy emlékezzenek a Kolozsvári Nyilatkozatra (→ 1992.10.25) és felismerjék a haladás irányvonalát. Tőkés László szerint az elmúlt 75 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hanyatlás megállításának egyetlen esélye van: az autonómia. Kovács Miklós (Kárpátalja) szerint a nemzeti csapások egységbe kovácsolják a nemzetet; Trianon formálta egységessé a m. politikát. A vajdasági Hódi Sándor a kettős állampolgárságot tartotta megoldásnak. [RMSz, nov. 26.] (→ 1995.07.30)Temesváron tisztújító gyűlést tartott a megyei RMDSz. Toró T. Tibor felhívta a figyelmet: az RMDSz-re szavazók száma csökkenő tendenciát mutat. A 62 ezer m. lakosból 1990-ban még 30 ezer, 1992-ben pedig csak 19.940 szavazója volt a szövetségnek. Dukász Péter elnököt Ferencz Csaba váltotta föl. [RMSz, nov. 23.] Aradon fölavatták az 1992-ben visszaszerzett és az IKA támogatásával felújított Minorita Kultúrházat. [RMSz, nov. 29.] 1997. november 21.Szegeden aláírták a Duna–Maros–Tisza Eurorégió alapító okmányát. Jugoszláviából a Vajdaság, Mo.-ról 4, Ro. részéről pedig 2 megye csatlakozott. Az együttműködés ezáltal élénkebb lesz a helyi önkormányzatok között valamint gazdasági, kulturális és tudományos területeken. [Táj., nov. 26.]1998. november 19.Az IKA az első 9 hónapban a köv. összegeket fordította a h. t. m. kulturális és tudom. intézmények támogatására (millió Ft): 42,3 (Erdély); 21 (Felvidék); 9,9 (Vajdaság); 9,9 (Horvátország); 8,2 (Szlovénia); 2,2 (Kárpátalja). [MN, nov. 19.]Az ezernyi tagot számláló M. Írószövetség 71 tagú választmányába a köv. erdélyi (származású) írók kerültek be: Csiki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György, Kocsis István. A szövetség elnöke Pomogáts Béla lett. [RMSz, nov. 19.] 1999. május 21.Tekintettel a m.–szerb szomszédsági helyzetre, a vajdasági m. kisebbségre, a m. kormány úgy döntött, hogy nem vesz részt a katonai fellépésben és nem támogatja, hogy szárazföldi hadművelet induljon Mo.-ról Jugoszlávia felé. [Szabadság, máj. 21.]Kolozsvárott Funar emberei elszállították a főtéri ásatások nyomán kitermelt földet, amivel a kutatógödröket betömhették volna. A múzeumigazgató szerint a polgármester így akarja meggátolni a főtér helyreállítását. [RMSz, máj. 21.] Mintegy 200 ezer ember részvételével tartották meg a csíksomlyói pünkösdi búcsút. Az ünnepi szentmisét Jean-Claude Perriset érsek, pápai nuncius celebrálta, a szentbeszédet Czirják Árpád kanonok mondta. [RMSz, máj. 25.] A Szabédi László tiszteletére évenként megrendezett emléknapokon tudományos ülésszakot tartottak. A téma: irodalmi gyűjtemények és írói hagyatékok. Dávid Gyula egy erdélyi irodalmi múzeum megteremtését szorgalmazta. [Szabadság, máj. 22., máj. 25.; Népújság, máj. 29.] 1999. július 7.A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.] Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.] Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.] 1999. november 1.A diákszervezetek vezetői elégedetlenül távoztak a kormány képviselőivel okt. 29-én folytatott megbeszélésekről, s úgy döntöttek: folytatják a tiltakozó akciókat, ha nem emelik – kérésüknek megfelelően – az ösztöndíjakat. [Szabadság, nov. 1.]Marosvásárhelyen, a PEL legnépszerűbb rendezvénye a Demokrácia Kollégiuma, amolyan egyéves szabadegyetem diákoknak, amely az iskolai oktatás hiányosságait igyekszik pótolni. Eddig 114-en végezték el a kollégiumot, a végzettek közül sokan már a sajtóban vagy civil szervezetek vezetőségében értékesítik a tapasztalatokat. [RMSz, nov. 1.] Fogy a magyarság a Kárpát-medencében – a folyamatot évek óta aggódva figyelik a politikusok és szociológusok. Pl. a vajdasági magyarság az 1961. évi 442.561 főről 1991-re 340.946-ra csökkent; Hargita megyében az 1990. évi 361.856 lakosból 1996-ra 344.898 maradt. [RMSz, nov. 1.] 1999. november 12.Budapesten befejeződött a MÁÉRT kétnapos tanácskozása. Orbán Viktor meghívására a találkozón a m. parlamenti pártok és szervezetek vezetői mellett a nyugati magyarság képviselői is jelen voltak. A vendéglátókat tk. Martonyi János, Németh Zsolt, Szabó Tibor (HTMH) képviselte. Az RMDSz részéről Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László volt jelen. Az értekezlet áttekintette az eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén és megvitatta a 6 (oktatás, gazd., szociális, jogi, önkormányzati, kulturális) szakbizottság jelentését. A m. kormány kiáll a vajdasági magyarok hármas autonómia-koncepiója mellett. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma volt a státustörvény, a h. t. m. különleges jogállásának kérdése. Nagy vitát váltott ki a h. t. m. választói jogának kérdése, amelyet az MSzP és az SzDSz ellenzett, a többi párt támogatta. [RMSz, nov. 11., nov. 13.; BN, nov. 11.; Szabadság, nov. 12., nov. 13., nov. 15.]2000. április 27.A VMSz meghívására RMDSz-küldöttség utazott a Vajdaságba. A küldöttség tagjai a művelődési társszövetségek együttműködési módozatairól folytatnak megbeszélést és lakossági fórumon vesznek részt Szabadkán. [RMSz, ápr. 27.] – Zentán aláírták az EMKE és a vajdasági testvérszervezet közötti együttműködési megállapodást. [Táj., máj. 2.]Még nem tisztázott az elv, ki nyilvánítható magyarnak: egyesek szerint mindenki magyarnak tekinthető, aki annak vallja magát, beszéli a nyelvet, de legalább felmenői között találhatók magyarok. [RMSz, ápr. 27.] (→ 2000.07.19) 2000. augusztus 23.A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.] Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.] A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.] 2002. július 15.Sorkatonák esetében 12 hónapról 8-ra csökkentik a katonai szolgálat időtartamát; a távlati cél: teljesen eltörölni a kötelező szolgálatot, helyette hivatásosakat alkalmazni. [Szabadság, júl. 15.] – A kezdeményezést a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) is elfogadta. [Krónika, júl. 19.]Tíz különböző erdélyi helyszínen nyitják meg a BoNyA munkálatait. Az utódállamokból mintegy 900 hallgató és 150 előadó vesz részt a pedagógusok továbbképző tanfolyamán. [Szabadság, júl. 15.] A m. kisebbség létszámának csökkenése elsősorban a kivándorlással magyarázható, ezt követi az asszimiláció. 1990 után minden utódállamban jelentős mértékben csökkent a magyarok lélekszáma (Szlovákiában pl. 47 ezerrel; Horvátországban 22 ezerről 16,5 ezerre). A Vajdaságban a háború előli menekülés jelenti a fő okot, a tíz évvel korábbi 339 ezer m. száma kb. 70 ezerrel csökkent. Összességében: a h. t. m. száma mintegy 300 ezerrel csökkent. [UH, júl. 15.] – A témáról a MIÉRT nyárádszentmártoni nyári akadémiáján is vitáztak, fő okként ott is az asszimilációt és a kivándorlást emlegették. [Szabadság, júl. 20.] 2003. augusztus 2.Bársony András államtitkár elmondta: az 1993-ban született törvény kimondja, hogy külföldiek m. állampolgárságot csak egyéni kérelem és elbírálás alapján szerezhetnek. A Vajdaság lakói csak úgy kaphatnak m. állampolgárságot, ha lemondanak a szerb állampolgárságról. Az állampolgárság megszerzése az uniós jogfelfogás szerint is egyéni jog. Bársony András emlékeztetett, hogy Orbán Viktor 2001-ben maga is „időszerűtlennek” nevezte a kettős állampolgárság kérdését. [Szabadság, aug. 2.]A moldovai és a ro. államfő megbeszélésen is szóba került a kettős állampolgárság kérdése, s mindketten úgy vélték: alapos elemzésre van szükség ezzel kapcsolatban. A jövőben főleg a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére fektetik a hangsúlyt. [Krónika, aug. 2.] Nagyváradon elkezdték az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építését. [Krónika, aug. 2.] (→ 2003.02.10, 2003.05.17, 2004.01.24, 2004.06.01) 2003. augusztus 9.Vlad-Adrian Căşunean, a PSD Kovászna megyei elnöke szerint az EMNT tagjait át kell adni az igazságszolgáltatásnak, mert a tanács területi autonómiára irányuló kezdeményezése alkotmányellenes. [Szabadság, aug. 9.]Az RMDSz tízpontos alkotmánymódosító javaslatai közül a szenátusi bizottságban sikerült átvinni azt a kettőt, amelyet a képviselőházban is megszavaztak: az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatról és a felekezeti oktatásról szóló paragrafust. [RMSz, aug. 9.] Öt vajdasági párt és mozgalom a kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte Mádl Ferenc államfőt és Szili Katalin házelnököt. A kárpátaljai m. szövetségek is úgy vélik: az ő kapcsolattartási gondjaikon is segít a kettős állampolgárság. [Krónika, aug. 9.] – Mádl Ferenc szerint bonyolult kérdés a kettős állampolgárság bevezetése, ezért úgy ítéli meg, alapos megfontolás tárgyává kell tenni azt; nem lehet semmilyen irányú döntést megelőlegezni. [Szabadság, aug. 11.] 2004. január 6.Az oktatási-nevelési támogatások – az 2003/2004-es iskolai évre szóló – folyósításáról írt alá együttműködési szerződést Bálint-Pataki József (HTMH) és Kelemen Hunor (RMDSz). [Szabadság, jan. 6.]Az egység fontosságát példázza a vajdasági magyarok esete: a több pártra szakadt érdekképviselet eredménye az lett, hogy a legutóbbi választások után a magyarságnak nem lett képviselete a belgrádi parlamentben. [Népújság, jan. 6.] Ferencz Csaba (SzNT) nem tartja megfelelőnek a Bakk Miklós csoportja által összeállított autonómia-tervezetet (→ 2003.11.20); Csapó I. József szerint a Székelyföld autonómiájának statútum-tervezetéről csakis a székelyek közképviselete illetékes dönteni. [Szabadság, jan. 6.] Erdély m. lakóinak részaránya az utóbbi 95 évben a következőképpen alakult: 1910 = 31,7%; 1980 = 22,5%; 1991 = 20,8%; 2001 = 19,8%. Elgondolkodtató számsor – véli a cikkíró. [Szabadság, jan. 6.] Nyisztor Tinka magyarázatot keresett a moldvai csángók helyzetében beállt kis mértékű javulásra. Az állam már hajlott a változásra, de az egyház hajthatatlan; a nuncius segítene (→ 2003.11.26), de nem nagyon tud, ui. a legnagyobb ellenállás a moldvai papok részéről érkezik. [RMSz, jan. 6.] A Székelyudvarhelyért Alapítvány 163 ezer eurót kell hogy visszafizessen az IKÁ-nak, mert a Szász Jenő vezette szervezet – a pályázott összegből – a reális ár többszöröséért vásárolt meg egy ingatlant, az ún. Vánky-házat. [Krónika, jan. 6.] (→ 2004.09.20) 2004. március 10.Újabb együttműködési megállapodást írt alá az RMDSz és a PSD vezetője. Az egyetemi karok ügyében a dokumentumban csak annyi szerepel, hogy a felek megindítják a m. karok létrehozásának folyamatát. [Népújság, márc. 10.] – A megállapodás több olyan tételt tartalmaz, amely évek óta ismétlődik, mert még nem találtak rá megoldást, pl. a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálását, valamint a kisebbségkutató intézet létrehozását. [Krónika, márc. 10.]Kovács László a vajdasági magyarok kettős állampolgárságot illető kérelmével kapcsolatban elmondta: tisztázni kell, hogy mit is kérnek a délvidékiek, továbbá azt is meg kell vizsgálni, mi a belgrádi kormány álláspontja és az EU véleménye. – Kovács sajnálatosnak tartja, hogy a vajdasági m. pártok ’egymás ellen mentek’, s emiatt most nincs képviselete a délvidéki magyaroknak a szerb parlamentben. [Népújság, márc. 10.] 2004. április 23.A romániai státusirodákhoz ápr. 23-ig 481.572 személy nyújtott be m. igazolvány iránti kérelmet. Továbbá: 37.310 diákigazolvány, 6322 pedagógus-igazolvány és 450 oktatói kártya iránti kérelem érkezett – közölte Székely István irodavezető. [Krónika, máj. 4.]Benyújtották az MPSz-t támogató aláírás-íveket (→ 2004.04.09) és a jelöltlistákat a központi választási irodához. Ha mégsem engedik meg az MPSz-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb 4 évig szervezetépítéssel foglalkozunk – jelentette ki Gazda Zoltán. [Háromszék, ápr. 23.] (→ 2004.04.24) A vajdasági m. pártok egyetértenek az MDF álláspontjával, hogy minél előbb meg kell adni a délvidéki magyaroknak a kettős állampolgárságot, ugyanakkor Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarokat ért atrocitások megszaporodása miatt. [Népújság, ápr. 23.] 2004. október 6.Az UNICEF szerint Ro. lakosságának 10%-a cigány (kb. 2 millió fő). Átlagéletkoruk 25 év, mivel az összlétszám ⅓-a 14 éven aluli gyermek. A felmérés szerint az elemi iskolát a cigányok 37%-a járta ki, 6% végezte el a középiskolát és csak 1% szerzett érettségi diplomát. [Szabadság, okt. 6.]Aradon a színház nagytermében kezdődtek az 1849-es vértanúkra emlékező ünnepségek. [NyJ, okt. 6.] Kató Béla elmondta: szó sincs a PKE támogatásának megszüntetéséről (→ 2004.10.02), csupán a PKE-t működtető alapítvány működési költségeit, irodaköltségét húzták ki a listáról. [Krónika, okt. 6.] A M. Írószövetség tisztújító közgyűlésén az 56 tagú választmányba 9 erdélyi (származású) író került. [RMSz, okt. 6.] Az Áldás, népesség konferencián (→ 2004.10.01) ismertetett statisztikai adatok a magyarság vészes fogyását tanúsítják. Az erdélyi magyarság 193 ezres csökkenése eddig is közbeszéd tárgya volt, de föl kell figyelni arra is, hogy a Kárpát-medencében 1 millióval kevesebb a m., mint 1990-ben. Erdélyben 40 ezer főre tehető az asszimilációs veszteség. [RMSz, okt. 6.] Fazakas László margittai lelkész közleményben jelentette be, hogy lemond püspök- és parlamenti jelöltségéről (→ 2004.09.09, 2004.09.22), a jövőben csak a lelkészi szolgálatnak kíván élni. [Krónika, okt. 6.] A vajdasági parlamenti választást a Demokrata Párt nyerte, 2. helyre szorult az ultranacionalista Szerb Radikális Párt. A VMSz 10, a VMDP egy képviselői helyet szerzett a parlamentben. [SzFÚ, okt. 6.] Polgári Élet címmel új hetilap indult Székelyudvarhelyen. [HN, okt. 6.] 2004. december 10.Az RMDSz azt ajánlja a Ro.-i m.-oknak, hogy a 2. fordulóban Adrian Năstasera szavazzanak. A jelenlegi helyzet azt mutatja: csak úgy lehet PRM-nélküli kormánytöbbséget létrehozni, ha a PSD–PUR koalícióba lép az RMDSz-szel és a képviselőházban megszerzik a 18 nemzeti kisebbség támogatását is. [Népújság, dec. 10.]Eckstein-Kovács Péter amellett kardoskodik, hogy a szavazók saját belátásuk szerint válasszanak. Szerinte az RMDSz-nek az PNL–PD-szövetséggel is tárgyalnia kellett volna, bár a PRM nélkül a PNL–PD–RMDSz összeállítás még nem képez számszerű többséget. [Szabadság, dec. 10.] A népszavazási eredményektől függetlenül Budapest továbbra is azt a célt tartja szem előtt, hogy a h. t. magyarság szülőföldjén való boldogulását kell elősegíteni, s ebben megkülönböztetett figyelmet szeretne fordítani a Vajdaságra és Kárpátaljára – nyilatkozta Bálint-Pataki József. [Népújság, dec. 10.] lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
