|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 32 találat | lapozás: 1-20 | 21-32 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1990. május 20.A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30) Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József. Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.] „Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1992. május 30.Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.] Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08) Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.] 1992. szeptember 27.Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5). Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.] Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1996. július 20.Nagyváradon tartották meg az 5. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megye valamennyi RMDSz-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. [Táj., júl. 22.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy élénk kampány folyik a Nagyváradra tervezett M. Reformátusok 3. Világtalálkozója (→ 1996.08.03) ellen. Kezdve a vallásügyi államtitkártól, folytatva a megyei prefektussal és befejezve az állam elnökével olyan megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, amelyek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. A betiltási szándék azt igazolja, hogy Ro.-ban továbbra is „vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a ref. egyházat”. [RMSz, júl. 23.; Táj., júl. 23.] (→ 1996.07.27, 1996.09.24) Az amerikai kongresszus – megmásítva a szenátusi döntést (→ 1996.07.08) – állandó jelleggel megadta Ro.-nak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Văcăroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ezt elérni. [SzFÚ, júl. 20.] (→ 1996.07.24) Egy szociológiai felmérés szerint az erdélyiek nagy többsége ellenzi a m. közösségen belüli többpártrendszert, még a platformosodást sem pártolják; az erdélyiek egyharmada borúlátó a magyarság jövőjét illetően. [HVG, júl. 20.] 1996. szeptember 7.Székelyudvarhely önkormányzata igyekszik megakadályozni, hogy a Cserehát városrészen épülő szociális otthon egy gör. kat. apácarend kezébe kerüljön, noha az adományozó svájci segélyszervezet és a bukaresti kivitelező cég ezen mesterkedik. [ÚM, szept. 7.] (→ 1996.10.01)A Szilágy megyei Zsobokon fölavatták a külföldi ref. egyházak segítségével épült Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ épületegyüttesét. [Szabadság, szept. 11.] II. János Pál, magyarországi látogatásának 2. napján, Győrben celebrált szentmisét mintegy 150 ezer ember előtt. [HN, szept. 10.] 1996. november 3.A parlamenti és az elnökválasztás első fordulója Ro.-ban. – Bihar megyében a leadott szavazatszámok alapján a pártok „helyezései”: képviselők: RMDSz, CDR, PDSR; szenátorok: CDR, RMDSz, PDSR. [BN, nov. 6.] – Gyergyószentmiklóson az elnökjelöltekre 12.778 szavazatból 10.364-et Frunda György kapott, Emil Constantinescu pedig 828-at. A képviselőlistán 12.608 szavazatból az RMDSz 10.110-et, Borbély Imre független képviselő 469 szavazatot kapott (az egész Hargita megyében pedig 2356-ot). – Szilágy megyében mind a képviselőknél, mind a szenátoroknál az RMDSz lett az első. [RMSz, nov. 6.] (→ 1996.11.08)1996. december 14.A koalíciós tárgyalások során az RMDSz-nek Hargita, Szatmár és Szilágy megyében sikerült prefektusi, Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében pedig alprefektusi tisztségeket kialkudnia. [Táj., dec. 16.] (→ 1996.12.17, 1996.12.23)Az unitárius püspökválasztási zsinat megválasztotta Erdő János (→ 1996.07.27) utódát, Szabó Árpád személyében. Rezi Elek lett a segédpüspök, a két egyházi főgondnok pedig Balogh Ferenc és Kisgyörgy Árpád. [UH, dec. 17.] (→ 1997.03.08) Szovátán a TOK épületében fölavatták az RMPSz könyvtárát, mely Péterfy Emília nevét viseli. Az érdemes tanítónő és tankönyvíró ezer kötetes szakkönyvtárat ajándékozott a pedagógusok szövetségének. [A Hét, 1998. márc. 19.] 1996. december 17.Tiltakozási hullámot váltott ki a tervezett m. prefektusi posztok kérdése (→ 1996.12.14); a kérdéses megyék románsága, a fővárosi sajtó, sőt a CDR egyik pártja (a PNL) is tiltakozott. [MH, dec. 17.] – A tiltakozások miatt Szilágy megyének nem lesz m. prefektusa. [Szabadság, dec. 18.] (→ 1996.12.23)II. János Pál a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Tamás József teol. tanárt. [RMSz, dec. 55.] (→ 1997.03.01) 1996. december 23.Az RMDSz alprefektusai: Gazda László (Kovászna megye), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy). [Táj., dec. 24.] (→ 1996.12.14, 1996.12.17)1997. január 5.A Hargita megyei prefektussal egy időben (→ 1996.12.30) nevezték ki Riedl Rudolfot, Szatmár megye prefektusát és a köv. alprefektusokat: Bognár Levente (Arad megye), Modok Gusztáv (Bihar), Segesvári Miklós (Hunyad), Buchwald Péter (Kolozs), Gazda László (Kovászna), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy), Czédly József (Bukarest főváros). [Táj., jan. 6.]1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1999. május 4.Traian Băsescu rosszindulatú ostobaságnak nevezte azt a bolgár jelentést, amely szerint szerb uszályok visznek kőolajat ro. finomítókba, majd onnan a készterméket szintén vízi úton viszik vissza. Ro. egy héttel korábban csatlakozott a Jugoszlávia elleni olajembargóhoz. [Népújság, máj. 4.]A PER újabb konferenciát szervezett, ahol az RMDSz küldöttsége is részt vett. A sajtóvisszhangok nyomán Markó Béla ismételten leszögezte: semmiképpen nem igaz az a megállapítás, hogy Ro.-t a kisebbségi kérdés megoldási modelljének lehetne tekinteni. [Népújság, máj. 4.] A marosvásárhelyi tanács arról döntött, hogy a Kossuth és az Arany János utcai kis téren egész alakos szobrot állítanak Petőfi Sándornak. [Népújság, máj. 4.] Nagyenyeden, ősztől – a BBTE keretében – m. ny. tanítóképző főiskola indul. [EN, máj. 4.] A kolozsvári napilap további 3 megyére terjeszti ki a hatósugarát, ezentúl tudósításokat közöl Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyéből is. [Szabadság, máj. 4.] 1999. augusztus 24.Az államosított házak restitúciójáról szóló törvény vitáján Székely Ervin felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet nem tartalmazza az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok visszaadását; ez súlyos diszkrimináció. Az sem elfogadható ígéret, hogy ezt a kérdést majd az egyházügyi törvény fogja szabályozni, hiszen egyetlen jogi érv sem szól az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok különleges elbírálása mellett. [Táj., aug. 24.]Vida Gyula, Szilágy megyei képviselő a Szilágyság lapjain cikkezett a megyében tapasztalható magyarellenes megnyilvánulások ellen. Elutasították a szilágycsehi régi m. utcanevek helyreállítását; Szilágysomlyón a Bem-emlékhely kialakítása ellen folyt komoly sajtókampány; Szilágynagyfaluban a PRM uszító röpcéit terjesztették. [RMSz, aug. 24.] 1999. október 23.Szabó Tibor (HTMH) szerint nov. folyamán lesz a MÁÉRT következő ülése; 6 szakbizottság készíti elő a tárgyaláson sorra kerülő témákat. [Szabadság, okt. 23.] (→ 1999.11.12)Erdélyben több városban is megemlékeztek az 1956-os forradalom eseményeiről és az erdélyi megtorlás áldozatairól. A megemlékezés helyszínein az egykori történelmi szereplők, volt elítéltek számoltak be a hajdani eseményekről: Marosvásárhely [Népújság, okt. 23.; okt. 25.]; Csíkszereda [RMSz, okt. 22.]; Kézdivásárhely [Háromszék, okt. 25.]; Gyergyószentmiklós [RMSz, okt. 27.]; Nagybánya és Szatmárnémeti [RMSz, okt. 26.]. Zsibón, a Szilágy megyei m. szórvány városában Magyar Házat avattak; a ref. egyház tulajdonát képező épületet a város m. lakói felújították és jelképesen átadták az ifjúságnak. A városban egyetlen általános iskolában vannak kis létszámú m. osztályok, középiskola nincs. [Szabadság, okt. 28.] 2000. május 6.Henri Pons, a párizsi Igazságügyi Palota gazdasági kérdésekben jártas elöljárója Bukarestbe érkezett, hogy egy nagyszabású pénzmosási ügyben adatokat gyűjtsön. Több nagy név forog közszájon ez ügyben, pl. Adrian Năstase, Viorel Hrebenciuc. [SzFÚ, máj. 6.]Székelyudvarhelyen tartották az RMDSz orsz. kampánynyitóját. [Szabadság, máj. 6.] Az ÚKKA által finanszírozott mikrohitel program célja, hogy a kisvállalkozóknak mintegy 1–4 ezer $-nyi hitelt nyújtson kedvezményes visszafizetési feltételek mellett. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megye vállalkozói pályázhatnak. [RMSz, máj. 6.] Kolozsvárott befejeződött a 2. Civil Fórum, ahol az egyesületek és alapítványok mintegy 200 képviselője vett részt. Az ErMaCiSzA rendezte konferencián előadásokat hallgattak meg és szekcióüléseken beszélték meg a civil szervezetek sajátos gondjait. Új információs folyóirat – a Civil Fórum – kiadásáról döntöttek. [BN, máj. 8.; Szabadság, máj. 8.] – A fórumon Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ismertette a hivatal működését. Különös jelentőséggel bír a cigányság helyzetének javítását célzó programcsomag. A népszámlálási adatok szerint csak 400 ezer cigány él az országban, de a reális szám az 1–1,5 milliót is eléri. [BN, máj. 9.] Az RMDSz OT meghallgatta az Orsz. Kampánystáb jelentését és elemezte a Marosvásárhelyen kialakult helyzetet. Megállapították, hogy Kincses Előd, a Maros megyei RMDSz elnöke sorozatosan megszegte az SzKT, az Orsz. Kampánystáb és a TKT döntéseit és nem tartotta be a választási előkészületek szabályszerűségére, tisztaságára és hatékonyságára vonatkozó rendelkezéseket. Mivel az így kialakult helyzet veszélyezteti a megyei választások sikerét, Kincsest felfüggesztik tisztségéből, helyette Kelemen Atillát nevezik ki ideiglenes megyei elnöknek. A TKT szerepe lesz új tisztújítást tartani. [Táj., máj. 8.; RMSz, máj. 9.] – Az RT állásfoglalása szerint a Kincses elleni eljárás nem egyéb, mint a „szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérlete a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől”. [Szabadság, máj. 11.] (→ 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.05.25, 2000.07.03) 2000. június 8.A helyhatósági választások az ellenzéki párt (PDSR) győzelmét és az RMDSz jelentős előretörését hozták. Végleges eredmények, százalékban (polgármesterek / helyi tanácsosok / megyei tanácsosok): PDSR (27,37 / 25,78 / 27,44); CDR (8,01 / 7,27 / 7,47); PD (12,32 / 10,4 / 9,91); PRM (5 / 6,19 / 6,62); PNL (9,06 / 7,8 / 6,96); RMDSz (4,75 / 5,5 / 6,27); ApR (8,53 / 8,04 / 7,38).A PUNR és a PSM 3% alatt szereztek szavazatokat. – Az RMDSz lett a legerősebb szervezet 7 erdélyi megyében: Kovászna (26 megyei tanácsos a 35 fős tanácsban); Hargita (27/37); Maros (17/35); Szatmár (14/35); Szilágy (10/32); Bihar (10/32); Kolozs (10/38). [RMSz, jún. 10.] (→ 2000.06.20) Hargita megyében az RMDSz 27 tanácsosi helye mellett az UPE 4 helyet szerzett. A maradék 6 helyen az ApR jelöltjei jutottak be. [HN, jún. 8.] 2000. szeptember 26.A Gyergyó területi RMDSz-ben a várakozáson felüli volt a létszám a parlamenti előválasztáson: Garda Dezsőre 5234-en voksoltak, Nagy Istvánra 1185-en. [RMSz, szept. 26.]Szilágy megyében küldöttgyűlésen dőlt el a jelöltek sorrendje: a képviselőjelölteknél Vida Gyula, a szenátoroknál Seres Dénes lett az első. [RMSz szept. 26.] Végéhez közeledik a Gyulafehérvári Róm. Kat. Egyházmegye 1996-ben meghirdetett zsinata. A munkálatok szakaszosan követték egymást, 1997. márc. 9-től kezdődően. 22 dokumentumtervezetet vitattak meg, egyházközségi és felsőbb szinteken. A zsinat befejező munkálatait Csíksomlyón tartják szept. 24–28. között, majd ünnepélyes szentmisét tartanak a gyulafehérvári székesegyházban. Ott adják át Erdély érsekének a zsinati dokumentumokat, majd megemlékeznek Márton Áron halálának 20. évfordulójáról. [Szabadság, szept. 26.; HN, okt. 3.] Szatmár megyében mintegy 100 tanítói állást helyettesekkel töltöttek be. A tarthatatlan helyzet fő oka a kicsi fizetés és az, hogy a tanítóképzőt végzett fiatalok közül sokan elhagyják a pályát. [RMSz, szept. 26.] Új fordulat a csángó oktatásban: Andrei Marga miniszter szerint a csángó szülők kérvényeit a Bákó megyei tanfelügyelőségen kell kivizsgálni. Kötő József szerint a megyének nem vizsgálódnia kell, hanem a végrehajtásról kell gondoskodnia. A miniszteri pálfordulásban szerepet játszik a helyi prefektus levele, aki etnikai konfliktusok lehetőségét villantotta meg. [Krónika, szept. 26.] Homoródszentmártonban a népi gyógyászatról tartott néprajzi konferenciát a KJNT és a Megyei Kulturális Központ. [HN, szept. 26.] 2000. november 2.A CNSAS megkezdte a politikusok átvilágítását; eddig az RMDSz 6 jelöltjének nevét közölték: ezek között nem volt a Securitatéval közreműködő egyén. [Szabadság, nov. 2.]Az RMSzdP Szilágy megyei listáján Szatmár megyei lakosok is szerepelnek, ezért a megyében megvétózzák a párt listáját. [RMSz, nov. 2.] (→ 2000.11.07) 2000. december 4.A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.] 2001. január 10.A Năstase-kabinet a Kisebbségvédelmi Hivatalt a Tájékoztatási Minisztériumnak rendelte alá. A korábbi vezetők (Tokay György, utóbb Eckstein-Kovács Péter) helyére még nem jelölték ki az új vezetőt. Az RMDSz Markó Attilát javasolta, aki eddig a hivatal jogi osztályának igazgatója volt. [Szabadság, jan. 10.] (→ 2001.01.23)Seres Dénes Szilágy megyei szenátort újból a közigazgatási és területrendezési szakbizottság elnökének választották meg. Az EU támogatásával készült tanulmány 8 fejlesztési régió létrehozását javasolta Ro.-nak. [RMSz, jan. 10.] lapozás: 1-20 | 21-32
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
