Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]

Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.]

1996. október 23.

Baróton emlékművet avattak. A keresztből és két kopjafából álló alkotás egyaránt állít emléket a honalapítóknak, az 1956-os forradalmároknak és a komm. áldozatainak. [Táj., okt. 24.]

Bihardiószegen és Székelyhídon tartott tudományos ülésszakot a PBMEB, valamint a KJNT. [BN, okt. 23.; EN, nov. 6.]

2001. március 15.

A státustörvénnyel az a célja a m. kormánynak, hogy túlzott előnyöket adjon a m. kisebbségnek – írta a Curentul. [RMSz, márc. 15.]

A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a BBTE szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt az előző kormány kezdeményezte. [Szabadság, márc. 15.]

Kézdivásárhelyen tartották az RMDSz Március 15-i központi ünnepségét, de minden nagyobb erdélyi városban voltak megemlékezések, koszorúzások. [Szabadság, márc. 16.; RMSz, márc. 17.] – Székelyhídon mellszobrot állítottak Petőfi Sándornak a róla elnevezett iskolában. [BN, márc. 16.] – Aradon, a vesztőhelyi koszorúzás után, a résztvevők a minorita rendház udvarán felállított Szabadság-szoborhoz zarándokoltak. [RMSz, márc. 20.]

2004. július 6.

A két államfő közösen adta át a forgalomnak a Székelyhíd–Létavértes határátkelőt. [Szabadság, júl. 6.]

Medgyessy Péter Tusnádfürdőn előadást tartott a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió c. diákszeminárium hallgatóinak. (Az egy hétig tartó táborban m. és ro. politikusok tartanak előadásokat.) A m. kormányfő kifejtette: nem tud érdemi választ adni azoknak, akik a kettős állampolgárságot szorgalmazzák, amíg nem tisztázzák: mi ennek a célja? – Medgyessy elítélte az erdélyi magyarság megosztását célzó törekvéseket. [HN, júl. 6.; Szabadság, júl. 7.; RMSz, júl. 6., júl. 7.] (→ 2004.07.12)



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998