|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 109 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 101-109 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1989. december 23.A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra. Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett. Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]). Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20) A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.] A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait. 1990. január 26.Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helységnév-táblák felszerelését. Elsőnek Sepsiszentgyörgy határában jelent meg új tábla. [Háromszék, jan. 26.]Dumitru Mazilu lemondott a CFSN-ben betöltött funkciójáról. (→ 1990.01.17) 1990. február 10.Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen könyves-gyertyás tüntetéseket, Kolozsvárott nagygyűlést tartottak az anyanyelvű oktatásért, az iskolák m. tagozatainak visszaállításért. Marosvásárhelyen mintegy 80 ezer ember vett részt a – példás fegyelemmel megtartott, engedélyezett – néma tüntetésen, azt követően, hogy előző nap ro. diákok tüntettek a m. oktatás ellen.Az RMSz közölte a marosvásárhelyi OGyI 8 tanárának az EME újjászervezését illető javaslatát. (→ 1990.03.22) Megkezdődött a temesvári forradalom leveréséért felelős 22 tiszt és pártfunkcionárius pere. Jakab Antal megyés püspök elrendelte a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését. 1990. február 18.A változások ütemével elégedetlen bukaresti tüntetők – mivel napok óta tartó tüntetéseik hatástalannak bizonyultak – Iliescu-ellenes jelszavakat skandálva betörtek a kormány épületébe, összecsaptak a rendőrséggel. (→ 1990.01.12, 1990.01.28)Vezetőség-választásokat tartottak az RMDSz megyei szervezetei. Kolozs megyében Balázs Sándor, Maros megyében Markó Béla lett a megyei elnök. Sepsiszentgyörgyön, kétnapos, kongresszus-előkészítő megbeszélés nyomán, 21 ifjúsági szervezet részvételével megalakult a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISzSz). Szándéknyilatkozatukat a Háromszék febr. 20-án közölte. (→ 1990.03.17) Zágonban, az újjáalakult Mikes Kelemen Művelődési Egyesület (MKME) szervezésében, megkezdődtek a Mikes-év rendezvényei. 1990. február 24.Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03) Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08) 1990. március 7.Marosvásárhelyen, kétnapi eredménytelen tárgyalás után, ülősztrájkot kezdtek az OGyI m. hallgatói, mert az Okt. Min. elutasította követeléseiket: külön keretszám a m. anyanyelvűek részére, a két nemzetiség egyenlő arányú részvétele az egyetemi szenátusban, a teljes értékű m. oktatás helyreállítása. (→ 1990.03.10)Sepsiszentgyörgyön megalakult a VR Kovászna megyei szervezete. 1990. március 11.Az RMSz nyilatkozatot tett közzé, amelyben a nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a február 23-i interpellációra: a minisztérium április 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségek iskolahálózatát a következő tanévre és szervezzék meg a kisebbségi minisztériumot. Magyarázatot kértek arra, hogy a kormány miért a kisebbség-ellenességéről hírhedt Adrian Moţiut nevezte ki Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkárrá.Temesvárott, a romániai események alakulásával elégedetlen forradalmárok közzétették a Temesvári Kiáltványt (más források szerint: Temesvári Nyilatkozat), amelyben a forradalmi eszmények győzelmét sürgették. A 13 pontból álló dokumentumban kifejtették, hogy (1.) a Temesvárról indult forradalom nemcsak a diktátor, hanem a kommunizmus megbuktatását is célozta. (2.) Tekintve, hogy a temesvári forradalomban minden társadalmi réteg részt vett, „kategorikusan ellenezzük a társadalmi osztályok és rétegek egymás ellen uszításával megvalósított uralom tipikusan kommunista technikáját (…), ezért civilizált párbeszédet” követelnek a különböző rétegek között. (4.) „Meghívjuk az összes sovinisztákat szerte az országból, legyenek azok románok, magyarok vagy németek, jöjjenek el Temesvárra átnevelő kurzusra a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemében (…)”. Az 5. pontban a kommunista párt újjászületése ellen emeltek szót. A 7. pont a reformkommunista csoportok térnyerését ítélte el. A sokat idézett 8-as pont kimondta: „a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő törvényhozási ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket. Jelenlétük ugyanis az ország politikai életében a fő forrása a jelenlegi román társadalmat őrlő feszültségeknek és gyanakvásoknak. Elengedhetetlen, hogy a helyzet letisztulásáig és a nemzeti megbékélésig távol maradjanak a közélettől. Úgyszintén követeljük, hogy a választási törvény foglalja külön paragrafusba, miszerint volt kommunista aktivisták nem pályázhatnak Románia elnöki tisztségére (…)” A 9–11. pontok gazdasági jellegű szempontokat tisztáztak, a 12. pont az emigránsok elleni hangulatkeltést ítélte el, a 13. pont a tervezett nemzeti ünnep (december 22.) ellen emelt szót. Befejezésül kijelentették: „mi, a kiáltvány szerzői az 1989. december 1–22. közötti események résztvevői nem tekintjük befejezettnek a forradalmat. Folytatni fogjuk békésen, de határozottan.” (→ 1991.03.10) Sepsiszentgyörgyön megalakult az AFDPR Kovászna megyei szervezete. A vezetőség tagjai: Török József (eln.); Pap Sándor, Vajna László (aleln.); Csobotár István (titkár). (→ 1990.04.11) Kikiáltották Litvánia függetlenségét. Hamarosan Lettország és Észtország is követte a példát. (→ 1990.04.18) 1990. május 17.A KJNT Sepsiszentgyörgyön tartott 2. ülésén tk. évkönyv-sorozat kiadásáról döntöttek.Király Károly, a Háromszéknek adott interjúban leszögezte: hosszú-hosszú évekre lesz szükség ahhoz, hogy a társadalmat kigyógyítsuk a sovinizmus betegségéből. 1990. május 30.Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16) Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26) Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották. 1990. július 22.Király Károly, sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén, az RMDSz parlamenti csoportjának politikáját bírálta. [Szabadság, júl. 24.] Szerinte a csoport nem folytat reálpolitikát, emiatt a magyarság képviselői sorra kiszorulnak az államhatalom szerveiből. – Válaszában Domokos Géza kifejtette, hogy az RMDSz nem vállalhat részt egy olyan kormányzásban, amelynek nincsenek válaszai a kisebbségi kérdésekre. [RMSz, júl. 25.]A zágrábi parlament szuverén államnak nyilvánította Horvátországot. 1990. szeptember 1.Kolozsvárott, a minisztériummal folytatott tárgyalás eredményeként, az új tanévben megkezdheti tevékenységét a Ref. Líceum – közölte az RMSz.Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSz vezetői és a RMÚE képviselői. A cél közös, állapították meg a résztvevők: a magyarság érdekvédelme. A sajtó munkatársai a jobb kommunikációs készséget reklamálták. 1990. október 6.Sepsiszentgyörgyön tartotta első találkozóját a M. Középiskolások Orsz. Szövetsége (MaKOSz). Hantz Péter eln. elmondta, hogy a hangsúlyt az aktív diákélet újraindítására helyezték. Orsz. akciót kezdtek a szórványvidék tankönyvellátása céljából. (→ 1991.09.29)1991. július 12.A Min. jóváhagyta a háromszéki m. iskolák elnevezését: Gábor Áron, Bod Péter, Nagy Mózes (Kézdivásárhely), Kőrösi Csoma Sándor (Kovászna), Mikes Kelemen, Puskás Tivadar (Sepsiszentgyörgy), Baróti Szabó Dávid (Barót). [EN, júl. 12.]Az esztendő első felében 19.037 fő vándorolt ki Ro.-ból, közülük 7587 német, 6420 ro., 2284 m., 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A Belügymin. fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 ro. állampolgárt, akik turistaútlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak hazatérni. [EN, júl. 12.] 1991. december 14.Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését az okt. 24-én jogi személlyé lett RMPSz. Megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Az RMPSz társszervezetként csatlakozott az RMDSz-hez. A megválasztott tisztikar: Lászlófy Pál (eln.); Matekovits Mihály, Pál Zoltán, Nedeczky László (aleln.). A közgyűlésen megjelentek tk. az RMDSz OE, az egyházak, a MAKOSz, a Tanügymin. képviselői is. [Népújság, dec. 19.; RMSz, 1992. jan. 7.]Az MDF országos gyűlésén ügyvezető elnökké választották Für Lajost, alelnökké Csurka Istvánt és Lezsák Sándort. 1992. május 4.Sok huzavona után sikerült bejegyezni a cserkészszövetséget (RMCsSz). A pereskedésnek (→ 1991.03.28) Hajdú Gábor, valamint a Cserkész Világiroda elnökének közbenjárása vetett véget. A szervezet Sepsiszentgyörgyön tartotta tisztújító ülését; eln.: Schmidt Péter; aleln.: Kovács Lajos; főtitkár: Orendi Éva. [PH, máj. 4.; OrEx, 1993. jan. 29.]1992. július 23.Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tízezres tüntetésen tiltakoztak a m. prefektusok menesztése (→ 1992.07.20) miatt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az elöljárók leváltása etnikai döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben nem születik jogorvoslat, tiltakozásul, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, az üldöztetés és megaláztatás jelképét. [Népújság, júl. 24.] (→ 1992.07.24, 1992.07.25)A parlamenti RMDSz-csoport erdélyi jogászokkal konzultált, elemezve az utóbbi idők jogsérelmeit, a hatóságok különféle diszkriminatív megnyilvánulásait. [Népújság, júl. 25.] Az OE brassói gyűlésén (júl. 25.) döntés született arról, hogy az összeállított listát – megfelelő mellékletekkel ellátva – a hazai és nemzetközi szervezetek elé kell tárni. [RMSz, júl. 28.] Václav Klaus, cseh és Vladimír Mečiar, szlovák kormányfő aláírta a Csehszlovákia kettéválásáról szóló dokumentumokat. (→ 1992.12.31) 1992. augusztus 3.Th. Stolojan Sepsiszentgyörgyön tárgyalt Hargita és Kovászna megye képviselőivel és az RMDSz-megbízottakkal a prefektusok leváltásának ügyéről. Arra a tervre, hogy a magyarok fehér kokárdát tűzzenek ki elégedetlenségük jeléül, Stolojan megjegyezte, ehhez joguk van, a ro. fél is kitűzhet két fehér kokárdát. [MN, aug. 5.] (→ 1992.07.25, 1992.08.05)1993. március 29.Sepsiszentgyörgyön a Kovászna és Hargita megyei RMDSz szervezetek, a helyi önkormányzatok munkatársai és a szövetség parlamenti képviselői nyilatkozatot adtak ki, amelyben a ro. prefektusok visszaállítása ellen tiltakoztak. [RMSz, márc. 31.] (→ 1993.03.25, 1993.03.31)1993. április 1.Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.] Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.] Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.] A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.] 1993. április 6.Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak a megye RMDSz-es polgármesterei és tanácsosai. Úgy határoztak, hogy nem működnek együtt az új prefektussal és ápr. 30-án lemondanak mandátumukról, ha addig a kormány nem vonja vissza a határozatát. [RMSz, ápr. 8.] (→ 1993.03.25, 1993.04.28, 1993.04.30)A prefektus-kinevezési botrány az európai sajtó témájává emelkedett. A francia La Croix és a német Die Welt egyaránt elítélő hangnemben írt az esetről. [RMSz, ápr. 6.] Bukarestben tájékozódott a romániai helyzetről az ET küldöttsége. A ro. fél tagjai elmondták, hogy nincsenek kisebbségi problémák; amikor Verestóy Attila megpróbálta kifejteni az RMDSz erre vonatkozó állaspontját, akkor megvonták tőle a szót és berekesztették a meghallgatást. [RMSz, ápr. 6.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
