Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 385 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 381-385
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1989. november 28.

Tőkés László perében (→ 1989.11.20) újabb tárgyalás volt Temesvárott. Kincses Előd figyelmeztette Tőkést: „ha a fellebbezést elutasítják és sor kerül a végrehajtásra, ne álljon ellen. Ti. a végrehajtás akadályoztatása bűncselekmény és elkövetése esetén letartóztatják. (…) Románia és Európa szerencséjére Tőkés László nem fogadta meg ezt az ügyvédi tanácsomat. (…) Az ő és hívei ellenállása volt az a szikra, amelyik lángra lobbantotta a győztes forradalmat.” [Kincses 1: 8, 11.]

1989. december 23.

A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).

A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.

Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)

A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]

A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait.

1989. december 27.

A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.

Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében.

A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”.

Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04)

1990. január 15.

A Romániába látogató Hans-Dietrich Genschert, az NSzK külügyminiszterét fogadta Ion Iliescu elnök és Petre Roman kormányfő.

1990. március 3.

Kökény Mihály m. szociális és egészségügyi miniszterhelyettes bukaresti látogatása során közös sajtóértekezletet tartott román kollégájával. Ezen tk. elmondotta, hogy 1989. dec. 22. és 1990. jan. 5. között 300 millió forint értékű gyógyszert és kötszert küldtek Romániába.

1990. június 1.

Az RMDSz Főtitkársága tiltakozott az Erdélyi Szövetség által, Trianon évfordulóján, Ro. területén tervezett tüntetés ellen.

A MISzSz tiltakozott a 487/1990. sz. kormányrendelet tartalma ellen, mely az alap- és középfokú tanszemélyzet áthelyezésének és kinevezésének feltételeiről döntött. A MISzSz követelte az oktatási helyzet parlamenti vitáját.

1990. július 17.

Iliescu elnök, az RMDSz képviselőivel (Domokos Géza, Verestóy Attila, Szőcs Géza, Pillich László) találkozott. A gazdasági helyzetről és a magyarság sajátos problémáiról tárgyaltak.

Az Európai Közösség külügyminiszterei arról döntöttek, hogy – figyelembe véve a belügyi problémákat – Romániára még nem terjesztik ki a Magyar- és Lengyelországnak korábban megítélt PHARE-segélyprogramot. [Népszabadság, júl. 17.]

1990. augusztus 18.

II. János Pál pápa John Bukowsky személyében kinevezte a Vatikán romániai apostoli nunciusát.

Szabadlábra helyezték Zoe Ceauşescut, a diktátor-házaspár lányát.

1990. augusztus 30.

Az RMSz közölte az RMDSz nyilatkozatát, melyet a 2. bécsi döntés évfordulójára adott ki. Ro. m. lakossága aggodalommal tapasztalja, hogy bizonyos körök ellenségeskedést, gyűlöletet szítanak az ország népei között. Hamis, rosszhiszemű hírek terjesztésével azt a látszatot próbálják, hogy Erdélyben veszélyben forog a ro. lakosság élete. Ez a diverzió szerves folytatása a Ceauşescu-féle politikának.

A Valóság Balázs Sándorral készített interjút, melyben a professzor a bálványosfüredi táborban (→ 1990.07.21) tartott előadások magas színvonaláról számolt be.

1990. szeptember 28.

A kolozsvári napilap Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban c. közölte az RMDSz álláspontját, melyben fölsorakoztatták a Szövetség főbb sérelmeit és követeléseit. A dokumentumot Bárányi Ferenc képviselő szept. 27-én nyújtotta be Strasbourgban az Európa Tanács (ET) képviselőinek. [Szabadság, szept. 28.]

1990. október 1.

Strasbourgban az ET Parlamenti Közgyűlése megkezdte a vitát Ro. különleges meghívott státusának kéréséről. Másnap a Közgyűlés elfogadta a 951. sz. határozatot, amelyben a Közgyűlés aggodalmát fejezte ki az 1990. márciusi és júniusi erőszakos események és a Securitate más formában való fenntartása miatt. Kérték az eseményekkel kapcsolatos vizsgálati jelentés közzétételét, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását. A Közgyűlés bizottság kiküldéséről döntött.

1990. december 7.

Az ET Romániába delegált tájékozódó küldöttsége dec. 7-ig várta a jún. 13–15-i eseményeket feltáró parlamenti bizottság jelentését, de az nem készült el. [Szabadság, dec. 15.]

1991. január 15.

Az Amnesty International az emberi jogok Romániában történő tiszteletben tartásáról szóló jelentésében kitért az 1990. márciusi, marosvásárhelyi és júniusi, bukaresti véres eseményekre. Az Amnesty International 1990. ápr. 17-én kérte a ro. hatóságokat, hogy készítsenek jelentést a marosvásárhelyi eseményekről, de a jelentést még 6 hónap után sem tették közzé. [Szabadság, jan. 15.] (→ 1991.01.16)

1991. január 16.

A parlamentben N. S. Dumitru előterjesztette a marosvásárhelyi eseményekről készült hivatalos jelentés kivonatát, melyből kiderült, hogy az összetűzéseket nem a magyarok kezdeményezték. A jelentés 60, a függelék 160 oldalas. [RMSz, jan. 18.] (→ 1991.01.17)

A szenátusban befejezték a földtörvény tervezetének vitáját. A földtörvényt 10 tartózkodással elfogadta a szenátus.

Bukarestben a balti államok és Moldova függetlensége támogatására szervezett tüntetést az egyetemi diákliga és a Ro.-ban tanuló moldovai diákok.

Kádár Gyula – adatokkal alátámasztott cikkben – támadta az alkotmánytervezet első paragrafusát, mely Ro. nemzetállam jellegét hangsúlyozza. [EurId, jan. 16.]

1991. február 1.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Ro. kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére.

1991. február 6.

Király Károly nyílt levélben fordult Petre Romanhoz, számon kérve a kisebbségekkel kapcsolatos régebbi ígéreteket. [RMSz, febr. 9.] (→ 1991.02.14)

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése az Öböl-válság [Irak–Kuvait, 910117] Romániát érintő következményeit elemezte. A veszteséget 2,9 milliárd $-ra becsülték.

1991. február 7.

Romániába látogatott az ET küldöttsége Catherine Lalumière vezetésével, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaljon.

Az RMDSz Elnöksége munkaülést tartott, amelyen tk. arról döntöttek, hogy a Bolyai Társaság elnöke az RMDSz oktatási bizottságának társelnöke lesz.

1991. február 11.

Iliescu elnök meghívására Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, moldovai elnök. A két testvérközösség államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Ro. 80 moldovai pap képzését vállalta. Snegur beszédet mondott a parlamentben, s a képviselők megéljenezték, amikor közölte: arról álmodik, hogy Moldova konföderációba tömörül Ro.-val.

Petre Roman Antall Józsefhez intézett levelében jelezte Ro. érdeklődését a magyar–csehszlovák–lengyel tanácskozáson való részvétel iránt. Antall József válaszában azt közölte, hogy az ún. Visegrádi Hármak nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Ro.-val, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. [Adevărul, febr. 22.]

1991. február 20.

A hivatalos közlönyben megjelent a földtörvény (18/1991. sz.), melyet az RMDSz is kiadott m. ny. füzetben. A törvény a jogfosztó intézkedések egész sorát nem orvosolta.

Jeszenszky Géza Genfben, az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésén emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Mo. az elsők között emelte föl a hangját az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Ro.-ban, ahol nagy számú m. kisebbség él. – A bizottsági jelentés hangsúlyozta, hogy Ro.-ban továbbra is megsértik az emberi jogokat.

#A The European hetilap terjedelmes riportot közölt arról, hogy Ro.-t még mindig a titkosrendőrség tartja a markában.

1991. március 1.

A Szabadság közölte az AEÁ külügyminisztériuma által kiadott, Romániáról szóló, 18 oldalas jelentés részleteit. (Tk.: a SRI folytatja az ellenzékiek megfigyelését, a hatóságok ellenőrzik a médiát. A jelentés a VR-t a marosvásárhelyi események felbujtójának tartja.)

A bukaresti Diákkonvenció tüntetést szervezett, amelyen az utóbbi időkben tapasztalható értelmiségellenes megnyilvánulások ellen tiltakoztak. Iliescu és a kormány lemondását követelték és Mihály királyt éltették.

Véget ért az Öböl-háború. (→ 1991.01.17) Bush elnök elfogadta Irak kapitulációját és visszarendelte a főváros felé tartó amerikai csapatokat.



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 381-385




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998