Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. február 17.

Petre Roman Párizsba látogatott, ahol fogadta őt Michel Rocard miniszterelnök és Miterrand köztársasági elnök.

Az RMDSz IB nyilatkozatban közölte, hogy Vincze János, az FMP elnöke ellen a sajtóban – eddig meg nem cáfolt – politikai és erkölcsi vádak hangzottak el. Az FMP többször hivatkozott az RMDSz-szel fennálló együttműködésre, de az RMDSz semmilyen kapcsolatot nem tart fenn ezzel a személlyel, semmilyen megbízást nem adott neki vagy társainak. (→ 1990.02.20)

1990. május 29.

Az RMDSz tiltakozó levelet juttatott el Ion Iliescunak, Petre Romannak és Mihai Şora okt. min.-nek a kisebbségi oktatást hátrányosan érintő 521/1990. sz. kormányrendelettel kapcsolatban. (→ 1990.05.12) [Szabadság, máj. 29.]

Párizsban megalakult az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

1990. november 19.

Párizsban megkezdődött az EBEÉ csúcstalálkozója, melyen Iliescu elnök vezetésével egy ro. küldöttség is részt vett. Az RMDSz vezetősége tisztában volt vele, hogy Domokos Géza jelenléte kirakatjellegű, de remélték, hogy az RMDSz elnöke szót ejthet a romániai magyarságról.

1991. november 11.

A BNR lemondott a dollár mesterséges árfolyamáról és napi árfolyamot vezetett be, amely a fogyasztói árak ugrásszerű emelkedését eredményezte.

Tőkés László Párizsba és Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytatott megbeszélést. „Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát.” – mondotta. [RMSz, nov. 14.]

1991. november 13.

A parlament leszavazta, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek arra vonatkozó jogát, hogy anyanyelvüket a helyi közigazgatásban is használhassák. Az RMDSz képviselőit megakadályozták beszédük elmondásában. [RMSz, nov. 12.]

Párizsban – az ET rendezésében – megnyílt a kisebbségi kérdést megvitató értekezlet. A zárt ajtók mögött tartott ülésen a ro. küldöttség (mely csak meghívottként volt jelen) éles hangon támadta a romániai m. kisebbséget. [MTI]

1992. szeptember 11.

Tőkés László bejelentette, hogy felfüggeszti éhségsztrájkját.

Gh. Funar (aki indul az elnökválasztásokon) az RTV-ben politikai diverziónak és románellenes cselekedetnek nevezte Tőkés éhségsztrájkját.

Az Okt. Min. rendelete értelmében alkalom nyílt a fakultatív anyanyelvű oktatásra. A ro. iskolákban tanuló kisebbségiek heti 2 órában tanulhatják anyanyelvüket. [Népújság, szept. 11.]

Iliescu Franciországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútja során Párizsba érkezett, de a Miterrand elnökkel tervezett megbeszélést „időhiány” miatt törölték. [Magyar Hírlap, szept. 11.]

1992. november 24.

A ro. vámhatóságok – előzetes bejelentés nélkül – benzinilletéket számítanak föl az országból kilépő személygépkocsik után. [Népszabadság, nov. 25.] (→ 1992.11.30)

Iliescu egynapos látogatásra Párizsba érkezett; a Le Figarónak adott interjúban elmondta, hogy Gh. Funar nacionalizmusa csak a szélsőséges m. álláspontra kialakult reakció. A ro. államelnök élesen bírálta a m. irredentizmust, amelyet szerinte „felelős budapesti körök táplálnak” az utódállamokban. [MN, nov. 25.]

A bukaresti bíróság döntése nyomán szabadlábra helyezték Nicu Ceauşescut. (→ 1993.05.26)

1993. május 4.

Teodor Meleşcanu Pozsonyban tárgyalt szlovák kollégájával; parafálták a szlovák–ro. barátsági szerződést. [RMSz, máj. 6.]

Tőkés László, párizsi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Ro. belépését az ET-ba 3 feltételhez kell kötni: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvű oktatás megoldása és a nemzeti kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetése. [Népszabadság, máj. 4.]

1994. április 14.

Iliescu elnök párizsi látogatásra utazott. Fogadta őt Miterrand elnök, tárgyalt Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és az UNESCO vezérigazgatójával. A Le Figarónak úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy Európának volna még egy olyan állama, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Ro.-ban. [Népszabadság, ápr. 14.]

1994. április 18.

A Maros megyei közigazgatási bíróság a prefektus javára döntött, aki megtámadta (a 67%-os m. lakosságú) Magyaró község tanácsának kétnyelvű helységnév-tábla felállításáról szóló döntését. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum „hallgatólagosan hatálytalanná vált”. [RMSz, ápr. 22.]

A Le Monde szerint Iliescu elnök elégedett lehet a látogatással, mert Franciaország segít kitörni Ro.-nak abból a „diplomáciai karanténból”, amely 1991 óta elszigetelte az országot. Az örömöt beárnyékolja az, hogy Iliescu még Párizsban volt, amikor kiderült: Ro. nem teljesítette az ET-csatlakozást illető kötelezettségeit. [MN, ápr. 18.]

1994. május 4.

Csapó I. József véleménye: az RMDSz-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi konferenciáján (→ 1994.05.25) és meg kell fogalmaznia azt a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság megkapja a háromszintű autonómiát. [ÚM, máj. 4.]

A Le Monde cikke figyelmeztetett a rendszerváltás lassúságára (két választás után még mindig ugyanaz a párt és személy van hatalmon; 4 év alatt mindössze a nemzeti vagyon 2%-át privatizálták) és Ro. súlyos gazdasági helyzetére (1993: 300%-os inflációs ráta). [Média, máj. 4.]

1994. május 20.

Az SzKT marosvásárhelyi ülésén az oktatásügyi főosztály vezetője beszámolt arról, hogy az oktatásügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalást juttattak el az ET-hez. – Az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi nyitókonferenciájára küldendő állásfoglalás kérte, hogy az RMDSz-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének; a rendező és vendéglátó Franciaországot arra kérték, hogy tegye lehetővé a szövetség részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. [RMSz, máj. 24.]

1994. május 25.

T. Meleşcanu külügymin. Párizsba utazott az Európai Stabilitási Egyezmény 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Simona Miculescu külügyi szóvivő – az RMDSz felvetésére reagálva – elmondta, hogy a konferencián csak az államok képviselői vehetnek részt, a kisebbségi szervezetek képviselői nem. [ÚM, máj. 26.]

1994. május 27.

T. Meleşcanu, párizsi beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Jeszenszky Géza megtudta ro. kollégájától, hogy a ro. kormány nem zárkózik el attól, hogy párbeszédet folytasson az RMDSz-szel. [MN, máj. 28.]

1994. május 30.

Az MSzP programjában éles kritika fogalmazódott meg a HTMH-val kapcsolatban, kimondták a hivatal átszervezésének szükségességét – mondotta Tabajdi Csaba. [PH, máj. 30.]

A Párizsból (→ 1994.05.25) hazatért Meleşcanu fogadta Markó Bélát (nota bene: a találkozót az RMDSz az utazás előttre kérte). Markó tk. kifejtette: az oktatási törvény, jelenlegi állapotában elfogadhatatlan; szóba hozta az Antonescu-szobor ügyét is. [RMSz, jún. 1.]

1995. március 19.

Párizsban Horn Gyula és Vladimír Mečiar aláírta a m.–szlovák alapszerződést. [MN, márc. 21.] (→ 1995.06.13, 1996.05.15)

1995. március 20.

Párizsban, az Európai Stabilitási Értekezlet zárókonferenciáján a ro. és m. miniszterelnök elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyet a két ország a stabilitási egyezményhez csatol. Ebben megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folytatásában. [Népszava, márc. 21.]

1995. március 21.

A szenátus ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét (→ 1995.02.01). A hozzászólók nagy többsége támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Ro. számára. [ÚM, márc. 22.]

T. Meleşcanu szerint jó pont lett volna Ro. számára Párizsban aláírni az alapszerződést, de nem tartja elfogadhatónak az etnikai alapú területi autonómiát. [ÚM, márc. 22.]

A horvát–m. alapszerződés végleges változatát egyeztették Budapesten. A szerződésbe fölvették az ET 1201-es ajánlását.

1995. március 25.

A ro. vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és az előzetes ro.–szlovák megállapodás ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta (ti. a ro. és a szlovák fél egyeztetése folyamatos volt a tárgyalások ideje alatt; Meleşcanu emlékeztette korábbi ígéreteire a szlovák felet, Mečiar Párizsban igyekezett kibékíteni a ro. partnert). [MH, márc. 25.]

Az eddig csak Kovászna megyében működő MCsSz küldöttei Bákóban kapcsolatba léptek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselőivel. A jelenlévők az MCsSz-t a csángók legitim képviseletének fogadták el és kérték felvételüket az RMDSz társult szervezeteinek sorába. [Táj., márc. 27.]

1995. június 22.

Meleşcanu külügymin. Párizsban átadta Ro.-nak az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. [RMSz, jún. 23.]

Háromnapos egyeztetés után utolsó fázisába érkezett a tanügyi törvény: az egyeztető biz. jelentését a parlament plénuma vitatja meg. Az RMDSz képviselői ismét szóvá tették: a törvény felszámolja az anyanyelvű szakoktatást és leszűkíti a felekezeti oktatás kereteit. [Táj., jún. 23.] (→ 1995.06.28)



lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998