Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. január 4.

A bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet adott ki, melynek értelmében közkegyelemben részesítették mindazokat, akiket 1989. dec. 22-ig elkövetett politikai bűncselekményekért ítéltek el. A későbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektíven alkalmazta (lásd az oroszhegyi, zetelaki eseteket és a kézdivásárhelyi, ún. Agache-ügy elítéltjeit); bár románlakta területeken is volt lincselés, ott nem volt felelősségre vonás.

1990. május 8.

Nagyváradon beiktatták a KREK új püspökét, Tőkés Lászlót. (Ünnepi beszédét lásd: RMSz, máj. 16.)

A Hídfő ismertette az Oroszhegyen 1989. dec. 22-én történteket. A basáskodó, népnyúzó ottani rendőrparancsnok, Liviu Cheuchişan a népharag áldozata lett, a falu másik ro. rendőrét – mivel nem szolgált rá – nem bántották. Utóbb a rendőrség húsz embert akart bekísérni, de az akkori tanácselnöknek (Burus Endre), letartóztatási parancs hiányában, ezt sikerült megakadályoznia. Tudomása nélkül négy embert elvittek, ezt a négyet (Ambrus Pál, Nagy Imre, Nagy István, Vass Kis Előd) tartóztattak le és állították bíróság elé. (→ 1990.01.04, 1990.06.15, 1990.07.03, 1990.11.28)

1990. június 14.

Az RMSz közölte a Magyarországra menekült Kincses Előd levelét, melyet Ion Ilescu elnökhöz intézett, s a marosvásárhelyi események tisztázását kérte, újabb adatokkal szolgálva arról, hogy a hatalom vétkes mulasztásai vezettek a tragikus végkifejlethez.

Bálint Lajos püspök az oroszhegyiek perbefogása ellen lépett föl és rámutatott az igazságszolgáltatás elfogultságára. [Hídfő. jún. 14.]

1990. június 15.

A Valóság riportja újabb fejleményeket közölt az 1989. dec. 22-i népharag megnyilvánulásairól és az azóta indult magyarellenes kampányról. Carolina Ilica cikkét kritizálja, rámutatva, hogy a Székelyföldön m. rendőrökkel is elbántak, Oroszhegyen pedig csak azzal a rendőrrel végeztek, aki rászolgált, a másikat nem bántották, tehát a lincselések nem román-, hanem rendőrellenesek voltak.

1990. július 3.

A Hargita megyei törvényszék ítéletet hirdetett az 1989 dec.-ben hatósági közeget meglincselő oroszhegyiek perében (→ 1990.05.08). Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált emberölésért egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte. A védők fellebbeztek. (→ 1990.11.28)

Hosszas vita után az Országgyűlés a koronás kis címert nyilvánította a M. Köztársaság állami jelképévé.

Megjelent az Erdélyi Futár, az FMP hírlapjának első száma, mely ismertette ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. Az FMP a két világháború közötti erdélyi pártnak, az Országos Magyar Pártnak (OMP) kíván az utódja lenni. A lap ismertette a párt legfrissebb összetételű vezetőségét: Lőrincz László, egy. tanár (eln.); az orsz. vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István, Kocsis Károly. (→ 1990.04.01; 1990.11.17)

1990. november 28.

Az oroszhegyi rendőrgyilkosság perében súlyosbító ítéleteket hozott a Legfelsőbb Törvényszék. Nagy István és Ambrus Pál 13-ról 15 évre, Vass Kis Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18-ra emelték a börtönévek számát. (→ 1990.07.03)

Az amerikai Kongresszus Emberi Jogi Bizottsága Iliescu elnöknek küldött levelét ismertette az RMSz. Felhívták az elnök figyelmét, hogy az országban a titkosrendőrség még mindig aktív, nem szűnt meg a cenzúra, zaklatják a kisebbségeket, a tiltakozók még mindig börtönben vannak.

A Maros megyei RMDSz vezetősége síkra szállt Ion Judea sajtóban megjelent uszító cikkei ellen. Judea a márciusi eseményeket próbálta meghamisítani és Sütő Andrást befeketíteni. [Népújság, nov. 28.; RMSz, nov. 30.] (→ 1990.12.12)

1991. március 20.

A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.

Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26)

Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza).

1991. június 26.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét (→ 1991.06.20), és azt, hogy a szükségesnél kevesebb m. ny. osztályt terveznek indítani. Felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a BTE visszaállításával lehetne pótolni.

Oroszhegy lakói nyílt levélben kérték Iliescu elnök közbenjárását a rendőrgyilkossági perben elítélt falusfeleik ügyében. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [Szabadság, jún. 26.]

Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Júliusban Brioni szigetén három hónapig tartó haladékról állapodtak meg. (→ 1991.10.07)

1991. augusztus 2.

Tibori Szabó Zoltán a ro. Külügymin. által összeállított és Genfben bemutatott Fehér könyv egyik kitételére reagált a Szabadságban: hamis a kötet azon állítása, hogy az RMSz és a vidéki m. napilapok kormánytámogatást kapnak.

Kézdivásárhelyen megbeszélést folytattak a SzIF és az RMDSz székelyföldi képviselői. Közös nyilatkozatuk meghatározta az együttműködés formáit és támogatta az RMDSz aláírásgyűjtését az oroszhegyi és zetelaki elítéltek perében. [Háromszék, aug. 8.; RMSz, aug. 9.]

1991. augusztus 30.

A RMEEÁÉ és az RMDSz Orsz. Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon. Megegyeztek a helyhatósági választásokon történő együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSz vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. – Az értekezlet résztvevői kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. [RMSz, szept. 5.] (→ 1992.05.26)

1992. január 10.

Tőkés László Tiltakozom címmel nyílt levelet juttatott el a hazai és külföldi sajtóhoz. Fölemelte a szavát Király Károlynak a parlamentből való kizárása ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu és szekustársai felmentése (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződés nyilvánvaló jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi rendőr ügyében három személyt (→ 1991.11.26) letartóztattak. Kérte, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozott a tervezett népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Arra kérte a kisebbségi egyházakat és az RMDSz-t, hogy ro. szövetségeseikkel együtt – vagy akár nélkülük – vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]

Borbély Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a székelyföldi autonómiára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSz-en belüli ellentétek. Borbély a területi autonómiát legitim célként tűzte ki, de Katona Ádám kezdeményezését (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a társnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozó elgondolását. [RMSz, jan. 10.]

1992. március 27.

Marosvásárhelyen még mindig nem alakult meg a tanács. Pokorny László megválasztott polgármester lemondatása miatt új helyhatósági-választást írtak ki máj. 3-ra. (→ 1992.02.13, 1992.02.14, 1992.02.15, 1992.04.05)

A népharag négy áldozatának (a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Dumitru Coman; Gabi Dănilă zetelaki és Liviu Teofil Cheuchişan oroszhegyi őrsparancsnok; Ferencz Imre székelykeresztúri milicista) Iliescu a forradalom vértanú hőse címet adományozta, post mortem. Pataki Imre, Hargita megyei prefektus megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és visszaküldte a rendeletet. [EN, ápr. 2.] (→ 2004.06.30)

A boszniai szerbek – a febr. 29-ei szavazás eredményeit semmibe véve – létrehozták a Boszniai Szerb Köztársaságot. (→ 1992.04.06)

1992. május 26.

Az EMK nyílt levelet intézett a ro. vezetőkhöz és nemzetközi szervezetekhez, melyben az oroszhegyi, zetelaki, erdőcsinádi elítéltek szabadon engedését követelték. Ez ügyben aláírás-gyűjtést is kezdeményeztek. [RMSz, máj. 26.] (→ 1991.08.30)

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében kiosztották az EMKE művelődési díjait. [RMSz, jún. 4.]

1992. szeptember 2.

Tőkés László sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez fordult, megvilágítva tettének okait. A hatalom idegengyűlötet gerjeszt, miközben Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követelései között szerepelt: bocsássák szabadon a koncepciós perben elítélt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit (a Tőkés baráti köréhez tartozó két személy erőszakos halállal végezte, ki nem derített körülmények között; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd össze: Domokos 3: 156.]

Friedrich König, az ET alelnöke, az EP jelentéstevője Kolozsvárra látogatott, majd Csíkszeredában Hargita megyei önkormányzati képviselőkkel tárgyalt. Az RMDSz részéről Hajdú Gábor és Kolumbán Gábor ismertette a vendéggel az etnikumközi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.]

1993. március 9.

Az RMDSz vezető politikusai Bukarestben az ET megfigyelőjével, Friedrich Königgel tárgyaltak és elmondták, hogy a kisebbségeket illető kérdésekben alig történt előrelépés: nincsenek a kisebbségek jogait biztosító jogi keretek, nem született meg a nemzetiségi törvény; továbbra is rendezetlen a kétnyelvű feliratok és a BTE ügye. König megígérte, hogy a főügyésznek fölveti a zetelaki, oroszhegyi elítéltek ügyét. [RMSz, márc. 11.]

1993. június 24.

Mircea Geoană külügyi szóvivő visszautasította az ET jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyének felülvizsgálatára; a perek törvényesek voltak, nem igaz az RMDSz állítása, miszerint az ítéletek politikai jellegűek voltak. [ÚM, jún. 24.]

Gabriel Andreescu véleménye: az RMDSz fontos szerepet tölt be, a nacionalista uszítás idején is józanul működik. [EN, jún. 24.]

1993. augusztus 18.

Takács Csaba megítélése szerint a Neptun-ügy miatt súlyos presztízsveszteség érte az RMDSz-t. Tárgyalni csak a vezetőség megbízásából és engedélyével lehet (→ 1993.08.06). [Szabadság, aug. 18.] (→ 1993.08.20)

Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki résztvett a CMN ülésén, értésére adta az RMDSz képviselőinek, hogy Ro. felvétele az ET-be eldöntött dolog. [MN, aug. 21.] (→ 1993.08.21)

Tőkés László indítványa: az RMDSz minimális követelményként terjessze az CMN elé a m. politikai foglyok (zetelaki, oroszhegyi stb.) szabadon bocsátását. Ha ez nem válik valóra, akkor a kitűzött aug. 31. határidő előtt (→ 1993.06.20) lépjenek ki a CMN-ből. [Népszabadság, aug. 18.]

1993. december 15.

Székelyudvarhelyen Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igaztalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az EMK, az RMDSz és a helyi szakszervezetek. [RMSz, dec. 17.]

Székelyudvarhelyen megszületett a zsűri döntése: Orbán Balázs szobrát Hunyadi László készítheti el. [EN, dec. 15.] (→ 1993.07.18, 1993.09.22)

1994. március 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19)

1994. március 25.

Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, közöttük az RKP KB VB 7 póttagjának, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek közül azoknak, akiket 10 év fölötti börtönbüntetésre ítéltek (→ 1990.05.08, 1991.03.29). Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Ilyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd büntetését. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1994.04.04, 1994.05.31)

Az ellenzéki TinLib politikai népszerűségi listáján először vesztette el az első helyet Ion Iliescu. Gh. Funar és C. V. Tudor egyaránt az első öt között szerepel. [MN, márc. 25.]

Marosvásárhelyen újabb diákújságíró-képzést tartott a DUMA. (→ 1993.11.24)



lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998