Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. január 12.

Bukarestben, Temesvárott, Brassóban, Nagyszebenben, Kolozsvárott, Aradon stb. megemlékeztek a decemberi áldozatokról. A fővárosban a rendszerváltás gyorsítását kérő tömeg tüntetni kezdett, s mivel szerintük a Megmentési Front „átmentési”-nek bizonyult, azt követelték: a tűzparancsot kiadókat, valamint a kommunista rendszer bűnöseit vonják felelősségre; állítsák vissza a halálbüntetést (→ 1990.01.01) és azonnal tiltsák be a kommunista pártot, vagyonát osszák szét az új pártok között; a mielőbbi választásokat az ENSz ellenőrizze. A térre hívták az új vezetőket (pl. Roman, Caramitru, G. V. Voiculescu), akik természetesen nem tudtak szót érteni a tömeggel. Iliescu is megjelent, majd az épületbe invitálták a tüntetők néhány képviselőjét. A tömeg sürgetése közben három törvényrendeletet fogadtak el (az RKP betiltásáról; népszavazás kiírása a halálbüntetés ügyében; orsz. panaszbizottság fölállításáról). (→ 1990.01.17, 1990.01.28, 1990.02.18, 1990.06.13)

1990. július 16.

Nagyszebenben folytatták Nicu Ceauşescu perét. (→ 1990.09.21)

1992. február 9.

A helyhatósági választások első fordulóján az RMDSz jelöltjei közül 3150 személyt választottak meg tanácsosi vagy polgármesteri funkcióba. Orsz. szinten a FSN győzött (33,72%), de korántsem volt olyan sikeres, mint 1990-ben. Az ellenzéki CD (24,38%) jelöltjei kerültek polgármesteri székbe tk. a köv. városokban: Bukarest, Konstanca, Arad, Temesvár, Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár. Harmadik volt a listán a PDAR (7,98%), majd az RMDSz (6,84%), a PUNR (4,48%) és a PRM (1,68%) következett. (→ 1992.02.13, 1992.02.16, 1992.02.23)

1992. április 21.

Hans-Dietrich Genscher külügymin. Ro.-ba érkezett, hogy aláírja a német–ro. alapszerződést. Arról is döntöttek, hogy Nagyszebenben német konzulátust nyitnak. [RMSz, ápr. 23.]

1992. november 28.

Tőkés László amiatt tiltakozott, hogy nov. 3-án Nagyszebenben a hadügyi, belügyi és művelődési tárca képviselőinek jelenlétében fölavatták azt a „forradalmi emlékművet”, amelyet az 1989 decemberében elesett 25 szekus és milicista tiszteletére emeltek. [RMSz, nov. 28.]

1993. május 28.

Megkezdte ötnapos erdélyi körútját a FUEV küldöttsége (a FUEV Európának az egyetlen, az egész térségre kiterjedő kisebbségi tömörülése). Székelyudvarhelyen oktatási szakemberekkel tárgyaltak, Gyulafehérváron az érsekség épületében az egyházak vezetőivel találkoztak, Nagyszebenben az RNDF vezetőivel folytattak megbeszélést. Útjukon az RMDSz képviselőivel is tárgyaltak. [RMSz, máj. 29., jún. 2.]

1993. augusztus 10.

Két RMDSz-képviselő számolt be a felsőfokú tanintézetek hivatalos elismerésének jogi szabályozásáról. Az akkreditálási törvénytervezetet a szenátus elfogadta, a képviselőház elé ősszel kerül. Az elismerés hosszadalmas, egy frissen alapított intézmény csak 7 év múlva akkreditálható.

Nagyszebenben, az ortodox katedrálisban „minden romák császárává” koronázták Iulian Rădulescut. [Népszabadság, aug. 10.]

1994. március 16.

Még mindig nem fogadták el a költségvetést. A kormány arra hivatkozik, hogy a parlamentnek előzőleg meg kell szavaznia a luxusadó és a mezőgazdasági jövedelemadó törvényét. [RMSz, márc. 16.]

Nagyszebenben Markó Béla találkozott a RNDF vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatták meg. Megbeszélték azt is, hogy az RMDSz miként képzeli el azt, hogy esetleg ismét együttműködjék a CMN-vel. [Népújság, márc. 18.]

1998. szeptember 24.

Vasile Vetişanu (PNTCD) felszólította az RMDSz-t, hogy függessze föl Tőkés Lászlót tb. elnöki tisztségéből, a csernátoni fórumon tett kijelentéseiért. Markó Béla kijelentette: az RMDSz nem fogadja el a szövetség belső ügyeibe való beavatkozást. [Sajtóf., szept. 24.]

Răzvan Ungureanu külügyi államtitkár Budapesten tárgyalt m. kollégájával, Németh Zsolttal. Arról is beszélt, hogy m. és német ny. egyetem létrehozásának terve kerül rövidesen a parlament elé, a német tagozat Nagyszebenben, a m. pedig Marosvásárhelyen működne. [Népújság, szept. 26.] – A ro. politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu budapesti nyilatkozatát. Az ellenzéki Adrian Năstase (PDSR) a minimális intelligencia hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu gyakorlatilag a ro. oktatás ügyében alkudozott Németh Zsolttal, ami távlataiban Ro. föderalizálásával egyenértékű. [Sajtóf., szept. 28.]

1998. október 1.

Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]

5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]

A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]

Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]

A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.

R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről.

1998. december 22.

Orbán Viktor Budapesten fogadta az erdélyi m. egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdése volt a téma. Az egyházi vezetők előadták igényüket a Mo. területén volt hajdani ingatlanok kárpótlási ügyében is. [RMSz, dec. 24.]

Jakubinyi György elmondta: a m. egyházak vezetősége 1990-től kezdve számtalan beadvánnyal fordult a bukaresti fórumokhoz az egyházi vagyon restitúciója ügyében, de mindeddig semmi sem történt. [NM, dec. 22.]

A bizottság elkészítette az önálló egyetemre vonatkozó jelentést, mondotta Kötő József. Kolozsváron lenne a rektorátus, ahol karok is lennének; további m. ny. karok helyszíne Marosvásárhely lenne, a német ny. karokat Nagyszebenbe telepítenék. Ehhez kapcsolódna még a kihelyezett karok hálózata. [RMSz, dec. 22.]

1999. január 26.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén megállapították, hogy a bányászok akciója Ro. nemzetbiztonságát fenyegette. Costin Georgescu, a SRI igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A Tanács felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. [RMSz, jan. 29.]

Szeben megye magyarsága mintegy 30 ezer fő, ebből 10 ezer Medgyesen él; Soós József ref. lelkész szerint kilátástalan a m. gyermekek helyzete, hiszen csak Nagyszebenben és Medgyesen van m. iskola. [Népújság, jan. 26.]

Máramarosszigeten 8000 m. él, de ott is, akárcsak a környék m. többségű falvaiban (Hosszúmező, Nagybocskó, Rónaszék, Aknasugatag) felszámolták a középfokú m. oktatást, a szülők szívesebben adják ro. iskolába a gyermekeket. [EN, jan. 26.]

2000. április 1.

Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus rendeletben tiltotta meg azt, hogy Ion Antonescunak köztéri szobrot állítsanak Kolozsvárott. Erre azért volt szükség, mert a polgármesteri hivatal – annak ellenére, hogy az előző prefektus bíróságon támadta meg a városi tanács szoborállítási határozatát – folytatta a szobor felállításának előkészületeit. [Szabadság, ápr. 1.]

Traian Băsescu, közlekedési miniszter az Aradon, Déván és Nagyszebenen áthaladó autópálya tervét pártolja, nem azt, amelyik Belső-Erdélyen haladna át. Az RMDSz továbbra se mondott le a Kolozsvárt is érintő autópálya tervéről. [Krónika, ápr. 1.]

2001. április 10.

Az egyetemi akkreditációs biz. – korábbi ígérete ellenére – nem tűzte napirendre az EMTE kérését. [Szabadság, ápr. 10.]

RMDSz-vezetőkkel folytatott megbeszélésen Miron Mitrea közlekedési min. bejelentette, hogy a Ro.-t átszelő autópálya nem Erdélyen fog áthaladni, hanem a Nagylak – Déva – Nagyszeben – Olt völgye – Bukarest – Konstanca útvonalon. [Szabadság, ápr. 10.]

2003. február 1.

Kétoldalú megbeszélés volt Szatmárnémetiben a ro. és a m. kormányfő között. Adrian Năstase szerint Ro.-nak a lehetséges autópálya-nyomvonalak közül az Arad–Déva–Nagyszeben irány a legfontosabb. Medgyessy Péter elmondta, hogy javulás várható a m. kisvállalkozókat érintő korlátozó intézkedések (→ 2003.01.27) tekintetében. [Krónika, febr. 1.]

Szatmárnémetiben Adrian Năstase (PSD) és Kovács László (MSzP) aláírta a két párt közötti együttműködési szerződést. [Népújság, febr. 1.]

Szatmárnémetiben, a KREK közgyűlésén tk. az önrendelkezésről, a státustörvényről, az alkotmánymódosítási javaslatokról, az egyházi oktatásról és a megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSz-t kritizáló megjegyzések sem. Átiratban visszautasították az RMDSz tb. elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. Toró T. Tibor szerint az alternatíva mégsem egy új erdélyi m. párt, hanem az egységes közképviselet. [SzFÚ, febr. 2.; Krónika, febr. 3.] (→ 2003.01.15, 2003.03.03)

Új szakok indulnak a BBTE m. tagozatán, mondta Cseke Péter dékán; tk. fizika–informatika; geológia–földrajz, m. néprajz–filozófia. [HN, febr. 1.]

2003. július 16.

Kolozs megye népszámlálási adataiból: a 702.755 (1992-ben 736.301), lakosból 79,39% ro., 17,40% m. A városok közül csupán Bánffyhunyad m. lakossága haladja meg a 20%-ot (32,49%); Kolozsvár lakosságának 18,96%-a magyar. [Szabadság, júl. 16.]

Kormányhatározattal 2 milliárd lej támogatást utaltak ki Kovászna–Hargita Ortodox Püspökségnek, hogy befejezhesse a megkezdett kolostorokat és templomokat. [HN, júl. 16.]

Nagyszebenben – két évi utánajárás után – a m. közösség visszakapta a M. Házat, miután elismerték jogutódnak a Polgári M. Művelődési Egyesületet. [RMSz, júl. 16.]

Az SzNT KT nemzetközi autonómia-konferenciát tervez. [Szabadság, júl. 16.]

2004. február 18.

Mo. és Ro. kereskedelmi mérlege 1,5 milliárd $-os rekordot ért el 2003-ban. [Szabadság, febr. 18.]

A Maros megyei cégbíróságon bejegyezték a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget (RMSzSz), Kiss Kálmán legújabb ’erdélyi magyar érdekvédelmi’ szervezetét (korábban RMSzdSz, még előbb RMSzdP; eredetileg FMP). Nem kívánnak választási szövetséget kötni sem az RMDSz-szel, sem annak radikális ellenzékével. [Szabadság, febr. 18.; Krónika, febr. 18.]

Sepsiszentgyörgyön a bíróság jóváhagyta a Prosperitas Egyesület bejegyzését (→ 2003.05.15, 2003.07.17, 2003.09.24, 2003.12.10). Az egyesület legfőbb célja a Fejlesztési és Kutatási Intézet életre hívása. [Krónika, febr. 18.]

Nagyszeben lakossága 155 ezer, ebből 3196 a magyar és 2471 a német. A magyarság fogyásának legfőbb oka a kitelepedés. [Szabadság, febr. 18.]

2004. június 17.

A központi választási iroda adatai szerint a kormánypárt elvesztette többségét a megyei önkormányzatokban, a DA (PNL + PD) több helyet szerzett meg (553-at, a PSD pedig csak 543-at). [NyJ, jún. 17.]

Tordaszentlászló mellett megnyitották az északi autópálya első munkatelepét. A Brassót Borssal összekötő autópálya költségét 2,5 milliárd euróra becsülik. Az északi variáns kivitelezője az amerikai Bechtel cég, a Temesvár–Nagyszeben irányába haladó déli autósztráda uniós támogatással készül majd. [Szabadság, jún. 17.]

A PRM két éve indított pert az RMDSz megszüntetése érdekében. A Frunda György által beterjesztett dokumentumok igazolják, hogy az RMDSz jogszerűen működik. A PRM dossziéja 5 kilónyi papírt tartalmaz, de jogi hatása alig van: nagyobbrészt újságkivágásokból áll. Döntés még nem született, a per következő fordulója szeptemberben lesz. [RMSz, jún. 17.]

Nagyváradon megalakították a Kárpát-medencei M. Nemzeti Tanácsot (KMNT); elnökéül Tőkés Lászlót választották meg (→ 2004.05.31). A tanács alapítói: EMNT, SzNT, VMDP, KMKSz, HMDK és az MMNÖK. (Az RMDSz, MKP és a VMSz nem tagjai a tanácsnak.) A KMNT döntött egy diplomáciai munkacsoport létrehozásáról, valamint egy brüsszeli iroda megnyitásáról. [Krónika, jún. 17.] – Közleményben kérték föl Mo. és Szlovákia frissen megválasztott m. képviselőit, hogy vállalják el az autonómia-törekvések EU-s képviseletét és segítsenek elnyerni azokat a jogosítványokat és hatásköröket, amelyek az autonómiát szavatolják. [Szabadság, jún. 19.]

2004. október 11.

A hét végén 14 területi RMDSz-szervezetben voltak előválasztások; a szórványban elektoros, a székely megyékben állóurnás módszerrel választották meg a képviselő- és szenátor-jelölteket. [Szabadság, okt. 11.; UH, okt. 11.; RMSz, okt. 12.]

Nagyszebenben fölavatták az Apáczai Közalapítvány anyagi támogatásával létrehozott egyházi szórványdiákotthont. [Szabadság, okt. 13.]



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998