Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1991. május 3.

Nagyenyeden tanácskozott az RMDSz Fehér, Hunyad, Kolozs és Szeben megyei vezetősége, valamint az orsz. főtitkárság. Megvitatták a 2. kongresszuson előterjesztendő alapszabály- és programtervezetet.

Az RTV bemutatta az egri tanácskozásról (→ 1991.04.13) készült összeállítást (melyet máj. 6-án megismételtek). A FSN képviselői elutasították és támadták az egri tanácskozáson elhangzott megállapításokat. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1991.05.06, 1991.05.07)

Cs. Gyímesi Éva nyílt levelet intézett Tőkés Lászlóhoz, melyben leszögezte: meglepte Tőkésnek az egri tanácskozáson elhangzott felszólalása, melyben a romániai magyarság helyzetét véglegesen tragikusnak tüntette föl. „Tudom, a közönség, akihez szólt, talán ezt várta, hisz az emigráns Erdély-mentők egy része önérzetét csak növeli, ha van elég oka siratni és menteni az itt maradókat.” Igaz ugyan, hogy „nem történt meg a radikális rendszerváltás, de a kisebbségi társadalomban soha nem tapasztalt pezsgésnek vagyunk tanúi…” Tőkés mindeddig azt bizonygatta, hogy nincs „végveszély”. Cs. Gyímesi Éva reméli, hogy egri előadásán az ember szólt és nem az Igehirdető. [RMSz, máj. 3.] – Tőkés László válaszát az RMSz – bocsánatkérés kíséretében (elkallódott a levél, csak késve került elő) – szept. 20-án közölte.

1991. szeptember 21.

Domokos Géza (frakcióvezető) az RMSz-ben válaszolt Király Károly vádjaira (→ 1991.09.14). Az RMDSz-frakcióban nem tudtak egységes álláspontot kialakítani, mert nem volt kétharmados jelenlét. Domokos ezért kimondta, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon. Válaszában elítélte „az örökös sértődöttséget” (utalás Király Károlyra) és a „mindent vagy semmit” álláspontot. [RMSz, szept. 21.]

Nagyenyeden tartotta orsz. munkaülését az RMGE. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhelyű kereskedelmi vállalat (Gazda kft.), valamint egy alapítvány létrehozását. [Szabadság, szept. 25.]

1993. január 30.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium udvarán fölavatták Benke Zoltán szobrászművész Bethlen-szobrát. [RMSz, jan. 30.]

1995. június 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]

Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.

Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.]

1996. január 31.

Tabajdi Csaba 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen tárgyalt a helyi RMDSz vezetőivel. Az államtitkár sofőrje az épület előtt, a gépkocsi rádiójának keresőjét csavargatva az URH-sávon főnöke hangját hallotta meg – így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. – 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSz-székházban találtak „poloskát”. – 1995. nov. 7-én Csutak István a sajtó képviselőinek bemutatta a telefonjához csatlakoztatott lehallgató-készüléket. A SRI mindhárom esetben tagadta, hogy köze lenne a lehallgatásokhoz. [EN, jan. 31.]

A PDSR közleményben ítélte el Gh. Funar és a PUNR magatartását és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, melynek során a PUNR elveszti a korábban birtokolt tárcákat. A reakciót az váltotta ki, hogy Funar levélben kérte Iliescut: folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról. [Szabadság, jan. 31.]

1996. május 7.

A BBC ro. szerkesztősége nem áll egyik oldal pártjára sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője, reagálva Adrian Năstase vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi ro. adókon. [RMSz, máj. 8.]

Csicsó Antal, klézsei születésű történelemtanár ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére. A könyvet az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként osztották szét a csángó falvakban. [RMSz, máj. 7.]

Gyulafehérvár lakossága a hatvanas években nőtt meg 20 ezerről 80 ezerre, a m. lakosok száma nem változott lényegesen (a korábbi 3200-zal szemben csak 2830), de az aránya igen. Fehér megye m. szellemi központjának Nagyenyedet tekintik. [Szabadság, máj. 7.]

1996. szeptember 9.

Incze Tibor, Fehér megyei szenátor interpellált a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ügyében: az épület állaga leromlott, a tatarozáshoz szükséges összegnek csupán a negyede van meg. [Táj., szept. 12.]

1997. október 20.

Horn Gyula hivatalos látogatásra Ro.-ba érkezett, s a kormányfővel való találkozón elmondta: „Az Ön kormánya több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat.” Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében. [Szabadság, okt. 21.]

A szenátus ülésén a tanügyi biz. elnöke, Pruteanu szenátor (PNTCD) beszámolt a Kovászna és Hargita megyében tett látogatása során szerzett tapasztalatokról. Olyan képtelen dolgokat is állított, hogy a helybeli ro. tanárok helyzete bizonytalan, sokan „becsomagolt bőröndökkel” várják a fejleményeket. Verestóy Attila válaszában hangsúlyozta, hogy ilyen képtelenségeket hét év óta hallani a nacionalista oldalról. A statisztikai adatok ellent mondanak az ilyen állításoknak, Hargita megyében a 15%-nyi ro. lakosság adja a vezető tisztségviselők 30%-át. Hajdú Gábor szerint Pruteanu egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. [Táj., okt. 22.]

Ünnepi rendezvénysorozat színhelye volt a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll., melynek során fölavatták a második alapítóként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. A rendezvénysorozat tud. ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, népi és hivatásos művészek bemutatóit, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. [Táj., okt. 20.]

A temesvári Diaszpóra Alapítvány nemzetközi konferenciát rendezett a Bánság etnikumközi kapcsolatairól. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György kijelentése, aki szerint valódi demokráciában nincs is szükség kollektív jogokra és területi autonómiára; a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. [RMSz, okt. 23.]

1998. november 30.

A PSE létrehozását tanulmányozó biz. ülésén javaslat született arról, hogy elsősorban olyan szakokat hozzanak létre, amelyek más egyetemeken nincsenek. [Szabadság, nov. 30.]

Csiha Kálmán, visszatekintve az elmúlt 9 évre, elmondta: az EREK mintegy 500 épületet igényelt vissza, de még egy szobát sem kaptak vissza az elkobzott vagyonból. Nincs politikai akarat a visszaadásra, mert a visszaigényelt épületek a városközpontokban vannak, s azokat az állam más célokra használta föl. 1990 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi segítséggel több jelentős létesítményt építettek föl: Ifjúsági Központ (Illyefalva); Bethlen Kata Diakóniai Központ (Kvár); internátusok (Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nagyenyed) stb., harmincnál több templom épült. [Szabadság, nov. 30.]

1999. május 4.

Traian Băsescu rosszindulatú ostobaságnak nevezte azt a bolgár jelentést, amely szerint szerb uszályok visznek kőolajat ro. finomítókba, majd onnan a készterméket szintén vízi úton viszik vissza. Ro. egy héttel korábban csatlakozott a Jugoszlávia elleni olajembargóhoz. [Népújság, máj. 4.]

A PER újabb konferenciát szervezett, ahol az RMDSz küldöttsége is részt vett. A sajtóvisszhangok nyomán Markó Béla ismételten leszögezte: semmiképpen nem igaz az a megállapítás, hogy Ro.-t a kisebbségi kérdés megoldási modelljének lehetne tekinteni. [Népújság, máj. 4.]

A marosvásárhelyi tanács arról döntött, hogy a Kossuth és az Arany János utcai kis téren egész alakos szobrot állítanak Petőfi Sándornak. [Népújság, máj. 4.]

Nagyenyeden, ősztől – a BBTE keretében – m. ny. tanítóképző főiskola indul. [EN, máj. 4.]

A kolozsvári napilap további 3 megyére terjeszti ki a hatósugarát, ezentúl tudósításokat közöl Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyéből is. [Szabadság, máj. 4.]

1999. szeptember 5.

Nagybányán befejeződött a PBMEB 6. Honismereti Konferenciája. [BÚSz, szept. 17.]

Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjai találkoztak a Castellum Alapítvány és a plébánia szervezésében. Az alapítvány lélekszáma 126-ra bővült. [Népújság, szept. 8.]

1999. szeptember 28.

Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta, hogy az egyetem eddig 5 m. és 7 ro. pedagógiai líceumot vett át, amelyeket középfokú tanítóképzővé alakítottak át. A m. hallgatók számára 800 ingyenes és közel ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. – A jogon és a közgazdaságin nem sikerült beindítani az önálló m. karokat. Az erdélyi magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hiányszakokat pótolhatja, ezért csak üdvözölni tudja az egyházak egyetemalapítási szándékát. [Szabadság, szept. 28.]

Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium épületében megnyitották a főiskolává szerveződött tanítóképzőt. A kezdet nehézségei megmutatkoznak, hiszen szinte egyszerre nyílnak meg Kolozsvárott, Zilahon, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen a hasonló jellegű intézmények. Gond lesz az előadókkal is, akik nagyobb részt a BBTE tanári karának tagjai, s ingázniuk kell a főiskolákhoz. [Szabadság, okt. 6.]

1999. november 27.

Szabó Tibor (HTMH) elmondta: az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló m. egyetem tulajdonosának a romániai m. egyházak Felekezetközi Alapítványát tekintik. [RMSz, nov. 27.]

Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az EMKE. Eln.: Kötő József; üv. aleln.: Sebesi Karen Attila; aleln.: Muzsnay Árpád, Matekovits Mária, Tófalvi Zoltán, Ördögh-Gyárfás Lajos; titkár: Dáné Tibor Kálmán; kincstárnok: Katona Réka. Az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat (a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket). [Szabadság, nov. 29.]

Németh Zsolt – a külföldi magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetről – elmondta, hogy garanciákat és fékeket építenek be, és ezzel az otthonmaradást kívánják megerősíteni. A státustörvény köztes jogállást biztosít a m. állampolgárok és a turistastátus között. [Népújság, nov. 29.]

A Comenius Tudományos Diákkör rendezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak, ahol Szilágyi Pál (BBTE) elmondta, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi m. tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Amíg létrejön az önálló BTE, addig a meglévők erősítéséért és az engedélyezett karok létrehozásáért kell cselekedni. [Szabadság, nov. 29.]

2000. április 11.

Nagy pusztítást végeztek a tavaszi áradások Arad, Hunyad, Bihar, Temes és Krassó-Szörény megyében. A halálos áldozatok száma megközelíti a 10-et. [Háromszék, ápr. 11.]

Élelmiszerkémia és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Sapientia egyetem helyi kara – erről állapodtak meg a szakértői egyeztetésen. [RMSz, ápr. 13.]

Markó Béla szerint az MVSz sokak számára zárt szervezetté vált, és már rég nem tudja betölteni a közvélemény által elvárt szerepét. Az erdélyi közélet néhány szereplője a politikai megnyilatkozás eszközének tekinti a világszövetséget, holott annak alapvetően a magyarság szellemi egységét, alkotóerejét és közös energiáit kellene felmutatnia. Az MVSz az egység helyett a civódás és viszálykodás helyszíne; a VET nem reprezentatív képviselete a magyarságnak. [Szabadság, ápr. 11.] (→ 2000.04.17, 2000.04.20)

A Transylvania Trust Alapítvány – több más szervezettel és intézménnyel közösen – műemlékvédelmi szakmunkásképző programot indít. A kéthónapos tanfolyam helyszíne a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll. [RMSz, ápr. 11.] – Az épület faszerkezetét egy pusztító hatású gomba támadta meg; a felújítás folyamán a tartószerkezeteket is ki kell cserélni. A felújítás költségeit német, holland és amerikai támogatásból fedezik. [RMSz, aug. 29.] (→ 2000.04.22)

2000. július 10.

Marosvásárhelyen, a Kövesdombon, a Ref. Világtalálkozó rendezvényei keretében fölavatták az EREK területén, 1989 után épült 34. ref. teplomot. [RMSz, júl. 10.] – Szatmárnémetiben is ref. templomot avattak, a Szamos-negyedben. [SzFÚ, júl. 10.]

Bukarestben tanácskozott az EBESz Parlamenti Közgyűlése, amely Adrian Severint választotta meg soros elnökének. [NyJ, júl. 10.]

Minden eddiginél több helyet biztosítanak a BBTE m. tagozatain. Az 1040, államilag finanszírozott hely mellett tandíjas helyekre is lehet jelentkezni, a kihelyezett karokon és főiskolákon (Gyergyószentmiklós, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy), valamint a tanítóképző főiskolákon (Kolozsvár, Nagyenyed, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Szatmárnémeti, Marosvásárhely). [RMSz, júl. 10.]

2002. július 1.

Csíkszeredában közbirtokossági tanácskozást tartottak, ahol elhangzott: Garda Dezsőnek és munkatársainak köszönhetően Hargita megye 107 ezer hektáros erdőkészletéből 80 ezret visszaadtak a közbirtokosságoknak. [Krónika, júl. 1.]

Nagyenyeden 150 éves múltra tekinthet vissza a tanítóképzés, de ezt beárnyékolja az a tény, hogy az új tanévben nem indítanak újabb évfolyamot a BBTE kihelyezett főiskoláján. Okai: alacsony jelentkezési arány és a tanári kar elégtelen színvonala. [Szabadság, júl. 1.]

2002. szeptember 30.

Snagovon üléseztek a NATO és a tagjelölt országok titkosszolgálatainak vezetői. William Maetzer reszort-igazgató rámutatott: sok még a tennivaló a NATO-kompatibilitás eléréséig; a ro. illetékeseknek be kell vezetniük a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzését, az illetékes minisztériumoknak pedig be kell vezetniük a NATO-országokban érvényes törvénycsomagot. [Krónika, szept. 30.]

Kossuth Lajos bicentenáriumi ünnepén gálaestet adtak a kolozsvári M. Operában. [Népújság, szept. 30.]

Díjkiosztással zárult a MÚRE hagyományos őszi tábora. [SzFÚ, szept. 30.]

Nagyenyeden fölavatták a Szász Pálról nevezett M. Házat – ez azt bizonyítja a kishitűeknek, hogy a tervezésnek mindig van értelme, mondta az ünnepség szónoka. [Népújság, szept. 30.]

2003. május 17.

Az oktatási szakbiz. május végén érkezik Kolozsvárra, hogy a helyszíni szemle alapján az EMTE előzetes működési engedélyéről döntsön – mondta Tonk Sándor rektor. [Krónika, máj. 17.]

Nagyváradon elhelyezték a m. kormány támogatásával épülő Ady-központ alapkövét (→ 2003.02.10). Tőkés László sajtótájékoztatót tartott, s „az Ady emléke ellen elkövetett szentséggyalázás miatt” tiltakozott, mivel ennek a központnak nem Nagyváradon, hanem Érmindszenten kellett volna felépülnie. [Népújság, máj. 17.] (→ 2003.08.02)

Nagyenyeden a tanítóképzés beindításának 150. évfordulójára emlékeznek a Bethlen Gábor Kollégiumban. [Krónika, máj. 17.]

2003. július 19.

A ro. kormány jóváhagyta a Mo. és Ro. közötti vízummegállapodást, e szerint a két ország polgárai ezután 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül a másik állam területén. [Krónika, júl. 19.]

Andrei Marga szerint a m. karok létrehozásának elsősorban anyagi gondjai vannak, de technikai szempontból sem könnyű a kivitelezés. Állandóan fejlődik az egyetemi struktúra, egyre gyarapodik a diákok száma: 1993-ban 14,5 ezer diák volt a BBTE-n, 2002-ben 40 ezer. M. tagozatú főiskolákat nyitottak Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. A m. tagozat diákjainak száma (a főiskolákkal együtt) ma eléri a 9500-at. [Szabadság, júl. 19.]

2004. január 12.

A VR kb. 200 fős tüntetést szervezett Aradon a Szabadság-szobor felállítása ellen. [Szabadság, jan. 12.]

Izraelben a ro. emigránsok szervezetei amiatt tiltakoznak, hogy a köztudottan antiszemita érzelmű C. V. Tudor Brassóban szobrot akar állítani Jicák Rabin egykori miniszterelnöknek. [Népújság, jan. 12.] (→ 2004.01.16)

A Ro.-i önálló m. iskolai hálózat kiépítése alapvető feltétele annak, hogy a m. fiatalság versenyképes maradhasson – hangzott el Marosvásárhelyen, az erdélyi m. középiskolai igazgatók első tanácskozásán. Az RMPSz-en belül megalakult az Iskolaigazgatók Tanácsa. [Népújság, jan. 12.; RMSz, jan. 12.; Szabadság, jan. 12.] ● [Krónikás – ismerve az erdélyi magyarság általános anyagi lehetőségeit – úgy véli, hogy semmilyen háttere nincs az „önálló m. iskolai hálózatnak”. Például Csernakeresztúron az egyik tanítót a helyi pap fizette egy évig, mert sem a szülők, sem az RMDSz nem tudta vállalni ezt az áldozatot.]

Nagyenyeden a fekete vízkeresztre emlékeztek; 1849. jan. 8-án a Szigethegység ro. jobbágyai – Axente Sever és Prodan Simion pópa vezetésével – lekaszabolták a városban maradt öregeket, asszonyokat és gyermekeket, majd további három napig fosztogattak és gyilkoltak a környéken. A megemlékezésen megkoszorúzták a vártemplomi tömegsírt. [NyJ, jan. 12.; Szabadság, jan. 14.]



lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998