Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-20 | 21-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1989. december 23.

A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).

A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.

Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)

A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]

A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait.

1991. január 22.

Orbán Viktor vezetésével Fidesz-küldöttség érkezett Bukarestbe. A négynapos látogatás célja: kapcsolatteremtés a romániai pártokkal és szervezetekkel.

Az RMSz folytatásokban kezdte közölni a marosvásárhelyi eseményekről (1990. márc. 19–20.) összeállított parlamenti jelentést.

Nagybányán újabb tárgyalást tartottak a marosvásárhelyi események miatt perbe fogott m. és cigány vádlottak ügyében. A nagyernyei Csipor Antalt halálra gázoló ro. sofőr ellen az ügyészség nem emelt vádat. [RMSz, jan. 26.]

1991. július 2.

Kolozsvárott – az egyházak képviselőinek jelenlétében – több ezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai gimnáziumok udvarán a m. iskolákért. A Polgári Szövetség (AC) és az Antitotalitárius Fórum (ADF) ro. képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését. – Előző nap az igazgatókat a tanfelügyelőségre rendelték és felszólították őket, hogy állítsák le a tiltakozó akciókat, de a három igazgató megtagadta az utasítást. – Végül (látszólag!) a tanfelügyelőség engedett (vesd össze: 910630), megígérték, hogy ősztől nem indítanak ro. osztályokat a 3 m. gimnáziumban, ám júl. 3-án az iskoláknak kiküldött beiskolázási tervben ismét szerepeltek a ro. osztályok. [Szabadság, júl. 4.] – Egy nappal később újabb fejlemény: az iskolák megmaradnak m. tannyelvűeknek. [Szabadság, júl. 5.]

Nagybányán megalakult a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület.

Kolozsvárott, a Donát úton, elhelyezték a Szent István templom alapkövét.

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]

Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.]

1996. augusztus 9.

Nagybányán fölavatták az új ref. templomot. [Táj., aug. 12.] – A ref. világtalálkozó rendezvényeivel egyidőben (aug. 4–9. között), az EREK védnöksége alatt, az IKE szervezésében Homoródfürdőn tartották a M. Ref. Ifj. Világtalálkozót. [RMSz, aug. 12.]

Sugásfürdőn az RMCsSz másodszor rendezte meg a Moldvai M. Ifjúsági Tábort. [RMSz, aug. 9.]

Az AEÁ képviselőháza megszavazta azt a törvényt, amely a kormányzat és a szövetségi közigazgatás hivatalos nyelvévé nyilvánítja az angolt (az 53 államból 23-ban az angol a hivatalos). Ha az új törvény jogerőre emelkedik, hatálytalanítja a korábbi jogszabályt, amely szerint a kisebbségek által lakott területeken a kisebbségek nyelvén is közzéteszik a hivatalos iratokat. Az utóbbi időben több más kisebbségvédelmi jogszabály is megszűnt. [Népszabadság, aug. 9.]

1997. január 27.

Elhunyt Olajos Pál László, a nagybányai RMDSz elnöke, megyei tanácsos. [Táj., jan. 28.]

1997. október 26.

Több évi kérvényezés után végre engedélyezték Nagybányán a m. középisk. létrehozását, mely Németh László nevét vette föl. [RMSz, okt. 25.]

Medgyesen kettős kopjafából álló emlékművet emelt az MVSz az 1956-os forradalom áldozatainak. Avatóbeszédet Patrubány Miklós és Pordány László mondott. [Magyar Figyelő (MVSz), nov.]

1998. szeptember 14.

Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]

Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.]

Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.]

Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.]

Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.]

1998. október 4.

A nagyenyedi plébánia udvarán emlékművet állítottak a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére és az egyház vértanú papjainak tiszteletére. [RMSz, okt. 12.]

1998. október 10.

A ro. kormány jóváhagyta a Ro. és Mo. közötti egyezményt ratifikáló törvénytervezetet, melynek értelmében közös békefenntartó zászlóaljat hoznak létre, 500-500 katonával. [Szabadság, okt. 10.]

Néhány hete hozták nyilvánosságra a tanügymin. határozatát, amely szerint a középiskolában kötelező tantárgynak számít a hittan. Az intézkedést örömmel üdvözölték, de most bukkannak elő a gondok: azokban az osztályokban, ahol az ortodox vallásúak vannak többségben, az iskolák nem gondoskodnak a más vallású tanulók oktatásáról, hanem kötelezni akarják a diákokat az ortodox hittanra. [RMSz, okt. 10.]

Nagyenyeden gyűltek össze az erdélyi történelmi családok képviselői, akik a Castellum Alapítvány létrehozásáról döntöttek. [RMSz, okt. 10.]

Sabin Gherman (→ 1998.09.21) elmondta: közel 8000 tagot verbuvált a Pro Transilvania Alapítványnak, de egyelőre nem akarnak párttá alakulni. [Szabadság, okt. 10.]

1999. január 24.

Új róm. kat. templomot szentelt föl Nagybányán Reizer Pál püspök. [Vasárnap, jan. 24.]

1999. június 4.

A nagykárolyi Róm. Kat. Teol. Líceum gondjairól beszélt Visnyai Csaba igazgató. Az egyház – egyelőre csak papíron – visszakapta a Szt. László Konviktus épületét, amelyet fel kell újítani. [SzFÚ, jún. 4.]

A nagybányai Németh László Gimnáziumban a megyei m. oktatás jövőjéről tanácskoztak a tanárok. Az ált. iskolások ⅓-a, a középiskolások ⅔-a ro. nyelven tanul. [BÚSz, jún. 4.]

Az országban 1,242 millió katolikus hívő él (erdélyi egyházmegye: 542 ezer; temesvári em.: 112 ezer; váradi em.: 108 ezer; szatmári em.: 108 ezer; bukaresti érsekség: 105 ezer; jászvásári érsekség: 267 ezer), a görög katolikusok száma – 5 egyházmegyében – 846 ezer lélek (623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején!). [RMSz, jún. 4.]

Kézdivásárhelyen bemutatták Iochom István riportkönyvét (Kísért a múlt Székelyföldön), amely az Agache-ügy fejleményeit boncolgatja. [RMSz, jún. 7.] (→ 1999.08.13)

1999. szeptember 5.

Nagybányán befejeződött a PBMEB 6. Honismereti Konferenciája. [BÚSz, szept. 17.]

Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjai találkoztak a Castellum Alapítvány és a plébánia szervezésében. Az alapítvány lélekszáma 126-ra bővült. [Népújság, szept. 8.]

1999. október 23.

Szabó Tibor (HTMH) szerint nov. folyamán lesz a MÁÉRT következő ülése; 6 szakbizottság készíti elő a tárgyaláson sorra kerülő témákat. [Szabadság, okt. 23.] (→ 1999.11.12)

Erdélyben több városban is megemlékeztek az 1956-os forradalom eseményeiről és az erdélyi megtorlás áldozatairól. A megemlékezés helyszínein az egykori történelmi szereplők, volt elítéltek számoltak be a hajdani eseményekről: Marosvásárhely [Népújság, okt. 23.; okt. 25.]; Csíkszereda [RMSz, okt. 22.]; Kézdivásárhely [Háromszék, okt. 25.]; Gyergyószentmiklós [RMSz, okt. 27.]; Nagybánya és Szatmárnémeti [RMSz, okt. 26.].

Zsibón, a Szilágy megyei m. szórvány városában Magyar Házat avattak; a ref. egyház tulajdonát képező épületet a város m. lakói felújították és jelképesen átadták az ifjúságnak. A városban egyetlen általános iskolában vannak kis létszámú m. osztályok, középiskola nincs. [Szabadság, okt. 28.]

1999. november 8.

Alföldi László főkonzul Nagybányán meglátogatta a Németh László Gimnáziumot, majd útja Koltóra vezetett, ahol a m. kezdeményezés révén felállított Petőfi–Szendrey-szobrot és a kastélyban levő Petőfi Múzeum relikviáit tekintette meg. [RMSz, nov. 12.]

2000. február 10.

Pepó Pál, m. környezetvédelmi miniszter Nagyváradon tárgyalt Anton Vlad államtitkárral, a nagybányai ciánszennyezés ügyében. A kárfelmérés gyorsítására szakértői bizottság kiküldését határozták el. [RMSz, febr. 14.]

Tőkés László, Budapesten, Kiáltó szó c. előadásában ismét bírálta az RMDSz álláspontját: „Felelőtlen politikai játék ingoványos talajára vitték az egyetem ügyét, olyannyira, hogy már az EBESz kisebbségi biztosa is – átvéve a sípot, amelyet a szájába adtak a bukaresti urak – a multikulturális egyetemről áradozik.” A ro. kormány kisebbségi kirakat-politikájáról, melyet sikerágazatként tüntetnek föl: „Fájdalmas, hogy az RMDSz asszisztál ennek a hamis képnek a kialakításához, tehát saját elnyomóinkat [!?] mentjük fel.” [BL, febr. 10.]

Az ADI vezetősége tiltakozott a kolozsvári Biasini-szálloda falán elhelyezett emléktábla hamis adatai ellen. Gh. Bariţiu, akinek a nevét felhasználják, történelmi traktátusában nem 40 ezer, hanem 6000 ro. áldozatról beszél; az 1848–49-es forradalom után elrendelt kivizsgálás csak 4425 emberről tud. [Szabadság, febr. 10.]

2000. február 18.

Emil Constantinescu elnök Zágrábban találkozott Göncz Árpáddal. A megbeszélések folyamán egyetértettek abban: fontos annak elkerülése, hogy a környezeti balesetből politikai problémát csináljanak; összehangolt erőfeszítések révén kell föltárni a baleset fő okait, s elhárítani a káros következményeket. [RMSz, febr. 22.]

Margot Wallström, az EU környzetvédelmi biztosa Nagybányán informálódik az Aurul bányatársaság által okozott környezeti katasztrófa ügyében. [Szabadság, febr. 18.]

A pápa látogatása (→ 1999.05.07) előtt, sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a nagykárolyi konviktus épületét a róm. kat. egyháznak, de az épület valóságos romhalmaz, ráadásul a megyei tanfelügyelőség nem akarja kiengedni a jogköréből. [RMSz, febr. 18.]

2000. február 26.

ENSz-szakértők érkeztek Nagybányára, hogy a helyszínen dokumentálódjanak a környezetszennyezés mértékéről. [Szabadság, febr. 28.]

2000. október 30.

A m. állam rövidesen megindítja a kártérítési pert a februári ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul cég ellen; a kormány – a tulajdonképpeni kártérítésen kívül – szeretné az erdélyi szennyező források megszüntetését is elérni. [Szabadság, okt. 30.]

2000. december 18.

A TEKT és az OpT ülésén a kormányalakítási tárgyalások volt a fő téma. A vezetőség megfelelő megoldásnak tartja a kisebbségi kormány feltételekhez kötendő pol. támogatására vonatkozó stratégiát, azt, hogy az RMDSz bizonyos programpontok teljesülése esetén támogassa a kisebbségi kormányzásra készülő PDSR-t. Az RMDSz ragaszkodik a – még meg nem szavazott – közigazgatási törvényben a 20%-os lakossági arányhoz kötődő anyanyelv-használati joghoz és korábbi követeléseihez is. [Szabadság, dec. 18.]

A ciánszennyezés okainak vizsgálatára létrehozott Nagybányai Munkacsoport jelentése támpontot ad Mo.-nak ahhoz, hogy januárban polgári peres eljárás útján kártérítést követelhessen az Aurul cégtől – hangsúlyozta Gönczy János kormánybiztos. [RMSz, dec. 18.]



lapozás: 1-20 | 21-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998