|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 184 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 181-184 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1989. december 23.A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra. Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett. Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]). Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20) A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.] A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait. 1989. december 26.A CFSN határozata értelmében Petre Romant kormányfővé nevezték ki. Nicolae Militaru, az új védelmi min., a Hadsereg hatáskörébe utalta a korábbi Belügymin. fegyveres alakulatait is (Milícia, Securitate). Mivel a kormány ideiglenes jelleggel bírt, a minisztereket egyenként nevezték ki. Néhány fontosabb név: V. A. Stănculescu (nemzetgazdasági min.), Sergiu Celac (külügy), Andrei Pleşu (művelődésügy), Mihai Şora (tanügy). Az RTV elnöke Aurel Dragoş Munteanu lett.Marosvásárhelyen ro. és m. értelmiségiek aláírták a Barátság platform megbékélést hirdető kiáltványát. Az aláírók között szerepelt Radu Ceontea és Grigore Ploeşteanu, akik egy nappal később részt vettek a Vatra Românească (VR) megalakításában is. [Kincses 1: 21.] Szűrös Mátyás és Németh Miklós táviratban köszöntötte az új román vezetőket, akik ismételten megköszönték Magyarország segítségét és szolidaritását. 1989. december 27.A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében. A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”. Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04) 1990. február 3.Az RMDSz IB nyilatkozata sajnálattal vette tudomásul, hogy a ro. ny. sajtó magyarellenes, rágalmazó kampányt kezdett. Kifejtették, hogy a szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben ne szülessenek döntések a szövetség tudta és beleegyezése nélkül. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az IB képviselői két ízben tárgyaltak Iliescu elnökkel és Petre Roman kormányfővel a m. ny. oktatás kérdéséről és kinyilvánították: az RMDSz ragaszkodik a BTE és más tanintézetek visszaállításához.Magyarország megkapta a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyt. A febr. 15-ére tervezett megnyitást ’későbbi időpontra’ halasztották. ● [A ’későbbi időpont’ hét és fél évet jelentett!] (→ 1990.07.26, 1991.05.28, 1991.06.23, 1991.12.02, 1992.06.19, 1992.11.29, 1993.01.22, 1993.01.29, 1993.03.20, 1993.04.21, 1993.04.23, 1993.07.14, 1993.08.31, 1993.09.15, 1995.07.11, 1996.02.02, 1996.12.27, 1997.01.06, 1997.01.14, 1997.01.23, 1997.03.01, 1997.07.10, 1997.07.23) Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége (RMOGySz). (→ 1990.02.24) A Szabadság szerkesztői, akik a televízióból értesültek a párt megalakulásáról, utánajártak a Független Magyar Párt (FMP) körüli ügyeknek. A párt az RMDSz híveit is tagjai sorába várja. Elnöke Vincze János (állítólagos egyetemi tanár, de facto a kolozsvári egyetem biofizika tanszékén volt tanársegéd, akit 1980-ban, befolyással való üzérkedésért vádjával négy és fél év börtönre ítéltek, azóta állástalan), alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veress Károly [aki Veress Berkesi Károly néven verseket is közölt – K. P. megj.]. (→ 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.03.14) 1990. március 10.Az RMDSz OIB elnöksége – a kölcsönös megismerés jegyében – megalakulása óta párbeszédet folytat a különböző pártok, szövetségek (pl. PNTCD, PNL) vezetőivel. Az RMDSz nyílt találkozót javasolt a VR vezetőivel, március 17-re, Bukarestben.Moszkvában a magyar és a szovjet külügyminiszter (Horn Gyula, ill. Eduard Sevardnadze) aláírta a szovjet csapatok teljes kivonását szentesítő okmányt. (→ 1991.06.19) Kolozsvárott választmányi ülést tartott az EMT. A KMDSz néma tüntetéssel fejezte ki egyetértését a marosvásárhelyi diáksztrájkkal. (→ 1990.03.07) 1990. március 30.Csíkszeredában kétnapos találkozóra gyűltek a MISzSz, a m. diákszövetségek és egyházak ifjúsági szervezeteinek képviselői. A MISzSz (→ 1990.03.17) megválasztotta választmányát (ennek elnöksége: Ábrám Zoltán, Csutak István, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László), kijelölte az RMDSz kongresszusára küldendő delegáció tagjait és elhatározta, hogy az RMDSz-szel közös listán jelölteket indít a májusi választásokon.Kincses Előd, akit a marosvásárhelyi zavargások egyik felelősének tartott a korántsem pártatlan igazságszolgáltatás, Mo.-ra távozott, ahonnan csak a vádak visszavonása és ártatlanságának elismerése után tért vissza, 1995 júniusában. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08) Az amerikai útjáról hazatérő Tőkés László (→ 1990.03.09), Genfben az egyházak ökumenikus tanácsa előtt kijelentette, hogy a romániai egyháznak meg kell újulnia. A diktatúra idején az egyházi hierarchia egy része eltávolodott a hívektől és a rezsim kiszolgálója lett. 1990. május 5.Ion Iliescu, a SzER-nek adott nyilatkozatában az állította, hogy Magyarország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi m. kisebbség részére, olyanokat, amelyeket Budapest nem ad meg a saját kisebbségei számára. Erdélyről kijelentette, hogy a róla szóló vitának nincs történelmi alapja, „mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt”, s „történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt”. [RMSz, máj. 6.]A cserkészvezetők szárhegyi találkozóján közös normák kidolgozását és szövetség alakítását kezdeményezték. [RMSz, 1991. aug. 7.] (→ 1990.09.05) 1990. június 14.Az RMSz közölte a Magyarországra menekült Kincses Előd levelét, melyet Ion Ilescu elnökhöz intézett, s a marosvásárhelyi események tisztázását kérte, újabb adatokkal szolgálva arról, hogy a hatalom vétkes mulasztásai vezettek a tragikus végkifejlethez.Bálint Lajos püspök az oroszhegyiek perbefogása ellen lépett föl és rámutatott az igazságszolgáltatás elfogultságára. [Hídfő. jún. 14.] 1990. július 3.A Hargita megyei törvényszék ítéletet hirdetett az 1989 dec.-ben hatósági közeget meglincselő oroszhegyiek perében (→ 1990.05.08). Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált emberölésért egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte. A védők fellebbeztek. (→ 1990.11.28)Hosszas vita után az Országgyűlés a koronás kis címert nyilvánította a M. Köztársaság állami jelképévé. Megjelent az Erdélyi Futár, az FMP hírlapjának első száma, mely ismertette ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. Az FMP a két világháború közötti erdélyi pártnak, az Országos Magyar Pártnak (OMP) kíván az utódja lenni. A lap ismertette a párt legfrissebb összetételű vezetőségét: Lőrincz László, egy. tanár (eln.); az orsz. vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István, Kocsis Károly. (→ 1990.04.01; 1990.11.17) 1990. július 17.Iliescu elnök, az RMDSz képviselőivel (Domokos Géza, Verestóy Attila, Szőcs Géza, Pillich László) találkozott. A gazdasági helyzetről és a magyarság sajátos problémáiról tárgyaltak.Az Európai Közösség külügyminiszterei arról döntöttek, hogy – figyelembe véve a belügyi problémákat – Romániára még nem terjesztik ki a Magyar- és Lengyelországnak korábban megítélt PHARE-segélyprogramot. [Népszabadság, júl. 17.] 1990. július 26.Budapestre látogatott Romulus Neagu külügyi államtitkár és Szokai Imrével tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Szokai elmondta, hogy Mo. számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, ill. az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSz igényét a m. oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A ro. fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus megnyitását.1990. július 27.A Szabadság cikket közölt Mihai Lupoi volt idegenforgalmi miniszterrel, aki februárban lemondott tisztségéről és menedékjogot kért Svájcban. Tettének oka: tudatára ébredt, hogy Iliescu ismét életre akarja hívni a politikai rendőrséget.A hazai m. oktatás helyzetéről közölt cikket a Valóság. Az RMDSz szenátusi csoportja június 23-án levelet intézett Petre Romanhoz, amelyben amiatt tiltakozott, hogy sem a kormány, sem a minisztérium nem intézkedett a BTE visszaállításáról. A BTE visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. A tanügy rendezetlensége kihat a m. kisebbség életére. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett diák távozott Mo.-ra, hogy ott tanuljon tovább. 1990. augusztus 7.Tőkés László súlyos autóbalesetet szenvedett Magyarország területén, kórházba szállították. (→ 1990.12.05)1990. szeptember 17.Temesvárott 15 ezres tömeg tüntetett, tiltakozván a sajtó rágalmai ellen. Nem igaz, hogy 9 hónappal korábban huligánok és Mo.-i ügynökök robbantották volna ki a forradalmat.Az RMDSz Maros megyei szervezete nyílt levélben tiltakozott az ország elnökénél a tanügyminiszter jogtalan rendelete ellen. (→ 1990.09.11) 1990. november 6.Magyarország ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza Rómában, 23 külügyminiszter előtt írta alá az ET alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Mo. védelmet kérjen az utódállamok magyarsága számára.1991. január 7.Parlamenti bizottság alakult, mely megkezdte a Hargita és Kovászna megyéből 1989. dec. 22. után elvándorolt románok kihallgatását. [Az ún. Har–Kov-ügy.] (→ 1990.11.02)Andrei Pleşu műv. min. ismertette lemondásának okát (→ 1990.12.31). Szerinte Mihály, volt királynak vissza kell kapnia ro. állampolgárságát. Utóbb Pleşu visszavonta a lemondását. [Szabadság, jan. 8.] Tőkés László Temesvár ostroma 1989 c. könyvét a ro. vámhatóságok ismételten nem engedték be az országba. Közölték, hogy 1991. jan. 1-jével életbe lépett az a kormányhatározat, mely szerint könyvsegélyeket csak akkor lehet behozni, ha előzőleg azt a Vallásügyi Államtitkárság engedélyezi. (→ 1991.01.09) 1991. január 9.1990-ben 13.210 m. nemzetiségű állampolgárnak hagyták jóvá a kivándorlási kérelmét, közülük 12.028-an Magyarországra kívántak telepedni. Az adatok nem tartalmazzák a szökötteket, vagy az útlevéllel hosszabb ideje eltávozottakat. [Népújság. jan. 9.]Szőcs Géza szenátor interpellációban tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról csak a Vallásügyi Államtitkárság engedélyével lehet könyveket behozni. (→ 1991.01.07) [RMSz, jan. 15.] Oláh Tibor, az újjáalakult marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság (KZsT) elnöke beszámolt a társaság terveiről. – A társ. további tisztségviselői: Tonk Sándor (aleln.), Fülöp Géza (titkár). [Népújság. jan. 9.] 1991. február 13.Domokos Géza a parlamentben ismertette az RMDSz álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Ro. „egységes nemzeti állam” – ez azért nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma eléri az 5 milliót.A VR vezetősége magyarellenes felhívást juttatott el a Rompres hírügynökséghez, melyben azt követelték, hogy mérjék fel: milyen iskolákat létesített illegálisan [!] a m. kisebbség, állapítsák meg a Mo.-ról behozott tankönyvek számát és tiltsák be a törvények m. nyelvű közzétételét. Petre Burcă PUNR képviselő a parlamentben a nemzetiségi műsorok adásidejének csökkentését helyeselte. (→ 1991.02.03, 1991.02.21) Halász Anna ismertette a ro. antiszemitizmus történetének kevéssé ismert részleteit. [RMSz, febr. 13.] 1991. február 20.A hivatalos közlönyben megjelent a földtörvény (18/1991. sz.), melyet az RMDSz is kiadott m. ny. füzetben. A törvény a jogfosztó intézkedések egész sorát nem orvosolta.Jeszenszky Géza Genfben, az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésén emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Mo. az elsők között emelte föl a hangját az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Ro.-ban, ahol nagy számú m. kisebbség él. – A bizottsági jelentés hangsúlyozta, hogy Ro.-ban továbbra is megsértik az emberi jogokat. #A The European hetilap terjedelmes riportot közölt arról, hogy Ro.-t még mindig a titkosrendőrség tartja a markában. 1991. február 23.A Bolyai Társaság nyilatkozata kedvezőtlennek nevezte az erdélyi fiatalok tömeges méretű magyarországi továbbtanulását.Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését az EME orvostud. szakosztálya. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
