Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. január 2.

Horváth Andor, az IB szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS = Grupul pt. Dialog Social) és a Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) képviselőivel (→ 1990.01.08). Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát; a kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti az anyanyelvű oktatást és azt, hogy a közigazgatásban, a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki (vagy legalább ismerjék annak nyelvét és szokásait).

Bukarestben megalakult a volt pol. foglyok egyesülete (AFDPR).

Lengyelországban drasztikus áremelésekkel és bérbefagyasztással beindult a Balcerowicz-program.

1990. július 17.

Iliescu elnök, az RMDSz képviselőivel (Domokos Géza, Verestóy Attila, Szőcs Géza, Pillich László) találkozott. A gazdasági helyzetről és a magyarság sajátos problémáiról tárgyaltak.

Az Európai Közösség külügyminiszterei arról döntöttek, hogy – figyelembe véve a belügyi problémákat – Romániára még nem terjesztik ki a Magyar- és Lengyelországnak korábban megítélt PHARE-segélyprogramot. [Népszabadság, júl. 17.]

1990. szeptember 19.

Lemondott Jaruzelski lengyel államfő. (→ 1990.12.09)

1990. december 9.

Lengyelországban köztársasági elnökké választották Lech Walesát. Lemondott posztjáról Mazowiecki kormányfő. – Szlobodan Milosevics lett a Szerb Köztársaság elnöke.

1991. október 30.

Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia leállította hírszerző tevékenységét az AEÁ-ban, viszont Ro. és Bulgária kémei továbbra is működnek, jelentette ki Harry Brandon, az FBI vezetője. [The Washington Post, okt. 30.; MTI]

1992. július 5.

Hargitafürdőn tanácskozott az RMDSz OE, a területi elnökök és a parlamenti frakció. Elhatározták, hogy a szövetség saját jelölteket indít a választáson, elnökjelöltként pedig a CD jelöltjét támogatja. Az OE felkérésére az MVSz-ben az EMKE képviseli a romániai magyarságot. (→ 1992.02.16, 1992.03.05) A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkját, és felkérték, hogy megromlott egészségi állapota miatt hagyjon fel a tiltakozó akcióval. [RMSz, júl. 8.]

A lengyel parlament megvonta a bizalmat Olszewski kormányfőtől. Utóda: Hanna Suchocka.

1993. szeptember 16.

Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO kétféle sebességet alkalmaz a VSz volt tagállamaival szemben. Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Mo., Csehország, Szlovákia és Lengyelország csatlakozásáról szólt. [MH, szept. 16.]

Annak ellenére, hogy Liviu Maior tanügymin. Kovászna megyei látogatása során úgy nyilatkozott, hogy ro. osztályokat csak ott kell indítani, ahol erre igény van, Căşunean prefektus rendeletet adott ki (52/1993. sz.), amely kötelezővé teszi a ro. oktatást minden olyan településen, ahol iskoláskorúak vannak. Kovászna megyében 70 faluban a ro. lakosság 2% alatt van, 13 faluban pedig csak magyarok élnek. Az ilyen falvak feltöltése ro. tanítókkal és tanárokkal etnikai változásokat hozna létre – emiatt tiltakozott az RMDSz megyei vezetése. [RMSz, szept. 16.] (→ 1993.10.15)

1997. április 12.

Victor Ciorbea bejelentette, hogy a kormány – az ellenzék bírálata ellenére – fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Ro.-ban a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot. A tervek között szerepel, hogy fölszámolják azt a 10 nagyvállalatot, amely a költségvetési veszteség 7,5%-át adja. [MTI, ápr. 12.]

Ro. csatlakozott a CEFTÁ-hoz; a 6 országra (Cseh-, Lengyelország, Mo., Szlovénia, Szlovákia, Ro.) bővült társulás illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. A csatlakozás kevésbé előnyös oldalai: a védővámok megszüntetése és a külföldi konkurencia megjelenése. [Szabadság, ápr. 14.]

Kolozsvárott tartotta orsz. tanácskozását az SzT. Az éles viták miatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dáné Tibort tb. elnökké választották; az új elnökség tagjai: Bucurné Horváth Ildikó (eln.), Bánhegyi József (üv. eln.), Kira Miklós (aleln.). [RMSz, ápr. 21.]

1997. április 22.

Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla ismertette amerikai útjának eredményeit. Vendéglátói elismerően értékelték a változásokat, az RMDSz részvételét a kormányzásban; valamennyi találkozón szóba került az ország euroatlanti integrációja, de az ottani pol. körökben úgy vélik: az első körben csak Mo., Csehország és Lengyelország van esélye a NATO-ba lépni, Ro.-nak komoly hátrányt kell ledolgoznia, mert a kötelező kritériumok teljesítése csak az 1996. nov. választások után kezdődött meg. [Táj., ápr. 22.]

Virgil Petrescu okt. min. aláírásával szétküldték azt a min. rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákat mindenki azon a nyelven teheti le, amelyiken az illető tantárgyakat az iskolában tanulta. [Táj., ápr. 23.]

Kovács Adorján a mezőgazdasági hitelek tárgyában elmondta: könnyebben boldogulnak azok, akik valamilyen társulási formában egyesítették erejüket. [RMSz, ápr. 22.]

Bukarestben a GDS rendezett vitát a m. egyetemről. Egy meg nem nevezett rektorhelyettes szerint az egyetem kettéosztása annyi pénzt emésztene föl, amennyit a Világbank adott a ro. felsőoktatás fejlesztésére. [Sajtóf., ápr. 22.]

1997. július 8.

A szenátus ratifikálta a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Az RMDSz támogató álláspontját Frunda György fejtette ki. [Táj., júl. 8.] (→ 1997.10.16)

A RMEEÁÉ kolozsvári üléséről kiadott állásfoglalás rámutatott arra, hogy a tanügyi törvény módosítása nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását, ez ellentmond az ET ajánlásának. Az ET 1115/1997. sz. határozatának ajánlása felkérte a ro. kormányt, hogy „módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/1991. és 112/1995. sz. törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak”. [RMSz, júl. 8.]

Ion Iliescu (PDSR) tárgyalásokat kezd a PUNR-vel és a PRM-vel egy parlamenti szövetség létrehozásáról. [ÚM, júl. 8.]

A madridi NATO-csatlakozási tárgyalásokra csak Mo., Lengyel- és Csehország kap meghívást. [Szabadság, júl. 9.]

1997. július 15.

Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]

Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.]

1997. december 13.

Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]

A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]

Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]

1999. január 14.

Németh Zsolt és Szabó Tibor (HTMH) 3 napos erdélyi körútra indultak, hogy fölkeressék a m. egyházak püspökeit. Útjuk állomásai: Nagyvárad, Kolozsvár, Gyulafehérvár. [BN, jan. 16.]

George Robertson, brit védelmi miniszter elmondta: a szövetség a tavalyi, madridi csúcstalálkozón elfogadott 3 jelölt (Mo., Csehország, Lengyelország) csatlakozásával van elfoglalva, de a 2. körben Ro. is csatlakozhat, ha eljött az ideje. [Sajtóf., jan. 14.]

1999. március 12.

Mo., Csehország és Lengyelország a NATO teljes jogú tagjaivá váltak. [Szabadság, márc. 13.]

Magyar oktatási nyelvű tanítóképző főiskola – a BBTE kihelyezett tagozata – indul ősztől Szatmárnémetiben. [BL, márc. 12.]

Markó Béla a vele készült interjúban visszautasította azt a vádat, hogy feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. – „Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog.” Ennek ellenére „stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás.” [RMSz, márc. 12.]

1999. június 19.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]

Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.]

Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29)

1999. december 29.

A Statisztikai Hivatal szerint 1997-ben Ro. aktív lakosságának 37,5%-a dolgozott a mezőgazdaságban (az EU-s kb. 4%-kal szemben; Mo.: 7,9%, Csehország 4,7%; Lengyelország: 20,5%; Bulgária: 24%). Az iparban 27,2% dolgozott, ez közelíti az európai átlagot. Nyugati elemzők úgy vélik, hogy a magas mezőgazdasági foglalkoztatottság mögött tkp. rejtett munkanélküliség húzódik meg. [Szabadság, dec. 29.]

Hosszas vita után Radu Vasilét kizárták a parasztpártból (→ 1999.12.17). Fő bűnének azt rótták föl, hogy azok után sem akart lemondani, hogy a miniszterei lemondtak. A PNTCD-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. [Szabadság, dec. 29.]

Csíky Dénes plébános személyes okok miatt nem vállalta azt, hogy a titkosszolgálati dossziékat felügyelő biz. (CNSAS) tagja legyen, ezért az RMDSz Csendes Lászlót, a bukaresti evangélikus gyülekezet presbiterét jelölte a posztra. [Szabadság, dec. 29.] (→ 2000.03.09)

2001. július 13.

Az RMDSz azt javasolja, hogy töröljék az alkotmányból az „egységes nemzetállam” meghatározást és tegyék lehetővé a kisebbségek nyelvének elismerését. Ez a közigazgatási törvény alkalmazása után vált szükségessé, amely előírja a kisebbségiek nyelvhasználatát. Az RMDSz már 1991-ben ellene szavazott ennek a paragrafusnak. [Szabadság, júl. 13.] (→ 2001.07.18)

Lengyelországban most készítik elő azt a törvényt, amely a környékbeli országokban lakó lengyelek jogállását szabályozná. [SzH, júl. 13.]

2001. november 9.

Az amerikai kongresszus képviselőháza támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy újabb NATO-bővítési hullámot hajtsanak végre Kelet-Európában. Az előző bővítés során Mo., Lengyelország és Csehország 1999 tavaszán lett a szövetség tagja. A köv. bővítési fordulóról 2002-ben döntenek, a prágai NATO-csúcson. Kilátásba helyezték, hogy Ro. 11,5 millió $-t kapna a tisztikar átképzésére. [Szabadság, nov. 9.]

Cristian Niculescu külügyi államtitkár elmondta: a kormány komolyan veszi az országimázst, amit mindennél jobban bizonyít, hogy az eddigi évi 200 ezer $ helyett 2002-től évi 6-8 millió $-t költenek majd arra, hogy a külföldi befektetők és turisták kedvezőbb képet kapjanak az országról. A külföldön létező kulturális központoknak is nagy szerepük lesz ebben. [Szabadság, nov. 9.]

Héjja Dezsőt orvosi vizsgálatnak vetették alá és megállapították, hogy egészségi állapota nem engedi meg, hogy letöltse a börtönbüntetését. [RMSz, nov. 9.]

2002. október 11.

Az EB elfogadta azt a jelentést, amely javasolja az EU újabb bővítését; 2004-ben a köv. 10 országot veszik föl: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Mo., Málta, Szlovákia, Szlovénia. – 2007-ben Ro. és Bulgária is beléphet, ha addig teljesítik a követelményeket. (→ 2002.12.14, 2003.04.16)

2003. április 24.

Miközben Horvátország nemzeti összterméke (GDP) is meghaladta tavaly az egy főre jutó 5000 $-t, Ro. csak 2101 $-nál tart. További országok és számok: Szlovénia 10.026 $; Csehország 6751 $; Mo. 6336 $; Lengyelország 4896 $; Szlovákia 4440 $; Bulgária 2025 $. [Szabadság, ápr. 24.]

Az EREK, a 83/1999. sz. sürgősségi kormányrendelettel visszakapta a kolozsvári Ref. Koll. mindkét épületét, de a megyei tanügy bíróságra vitte az ügyet. A bíróság a tanügynek adott igazat, csak egy épületet kaptak vissza, a másik birtoklásáért fellebbezniük kell. (→ 2003.01.07) [Szabadság, ápr. 24.]

Négy cég maradt versenyben az EMTE marosvásárhelyi campusának felépítésére. A város melletti telken 2004 októberéig kell felépíteni az egyetem főépületét; a m. kormány 600 millió Ft-tal támogatja az építést. [Krónika, ápr. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998