Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. március 14.

Kovásznán is megalakult a VR. Ugyanaznap éjjel meggyalázták Kőrösi Csoma Sándor szobrát.

Az FMP újabb, tisztázó szándékú nyilatkozatot tett közzé. A párt ügyeiről Kocsis Sándor nyilatkozott. A legújabb helyzet szerint három alelnök (Kocsis Sándor, Dudás László, Lőrincz Pál) áll a menesztett Vincze János helyett. Titkár: Veress Berkesi Károly. Vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. [RMSz, márc. 14.] (→ 1990.02.03, 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.02.28, 1990.07.03)

1991. július 12.

A Min. jóváhagyta a háromszéki m. iskolák elnevezését: Gábor Áron, Bod Péter, Nagy Mózes (Kézdivásárhely), Kőrösi Csoma Sándor (Kovászna), Mikes Kelemen, Puskás Tivadar (Sepsiszentgyörgy), Baróti Szabó Dávid (Barót). [EN, júl. 12.]

Az esztendő első felében 19.037 fő vándorolt ki Ro.-ból, közülük 7587 német, 6420 ro., 2284 m., 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A Belügymin. fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 ro. állampolgárt, akik turistaútlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak hazatérni. [EN, júl. 12.]

1997. április 10.

Az MVSz támogatja az RMEEÁÉ állásfoglalását (→ 1997.04.08) és gyűjtést indít az egyetem támogatásáért. [Szabadság, ápr. 10.]

Claude Karnouh francia filozófus szerint azzal, hogy elutasítják a m. tagozatok autonómiáját, a románok kishitűségről tesznek tanúságot, ami azonosságukra vonatkozó bizonytalanságban fejeződik ki. Ez „rejlik minden identitásról folytatott vita középpontjában, lett légyen irodalmi, etnológiai, történeti vagy filozófiai vita, amely Maiorescutól Noicáig, Iorgától Cioranig a legjelentősebb ro. értelmiségiek művét táplálta.” [MN, ápr. 10.]

Szarka Árpád nyerte el a Bihar megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetői posztját. [Táj., ápr. 10.]

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett névadója születésnapjára. [RMSz, ápr. 16.]

1998. március 8.

Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Ref. Egyházi Központban megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Kollégiumot. Az intézmény a népfőiskolát alapító és fenntartó elődök hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját kívánja folytatni. [BN, márc. 10.]

Kovásznán Tamás József segédpüspök felavatta a Szent Imre ifjúsági házat. [Vasárnap, márc. 8.]

1999. június 28.

A képviselőház elfogadta a felsőfokú okt. intézmények akkreditálásáról szóló törvényt. Az RMDSz tiltakozása ellenére a testület elfogadta azt a cikkelyt is, amely előírja, hogy csak azok az intézmények akkreditálhatók, amelyek a kérvényezés pillanatában legalább egy ro. nyelvű karral rendelkeznek. Ez az elv nem fér össze a módosított tanügyi törvénnyel. [Szabadság, jún. 30.]

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület beszámoló és tisztújító gyűlésén ismét Gazda Józsefet választották az egyesület elnökévé. [Háromszék, júl. 1.]

1999. október 7.

Barabás István egymás mellé állította az utóbbi napok néhány epizódját, amiből az derült ki, hogy a ro. kereskedelmi tévéadók kommentátorai széles fronton kampányoltak az aradi események megzavarása érdekében. [RMSz, okt. 7.]

Kovásznán emlékünnepség keretében avatták föl Ignácz Rózsa emlékszobáját. [BL, okt. 7.]

2000. október 16.

Kötő József szerint módosítani lehetne az akkreditációs rendszert, de a megváltoztatáshoz hosszas parlamenti folyamat szükséges. A törvény szerint egy magánintézmény csak akkor válik akkreditált intézménnyé, ha az első két végzős nemzedék 50%-a sikeresen államvizsgázott egy állami, már akkreditált intézményben. [Szabadság, okt. 16.]

Nagyváradon ülésezett a m. egyházak elöljáróinak értekezlete. Elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről és a magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. A püspökök széleskörű egyeztetést kezdeményeznek a h. t. m. egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni m. állampolgárság ügyében. [BN, okt. 16.]

Aznap, amikor az RTV m. adása a csángóügyi kerekasztalt közvetítette, hirtelen leállt a bákói tévérelé működése. Szilágyi Zsolt azt kérte, hogy Mugur Isărescu nevezze meg: ki döntött erről a megyében. [RMSz, okt. 16.]

Csíksomlyón ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját az RMKdM; pártként indult, most az RMDSz platformjaként működik. [HN, okt. 16.]

Gazda József lett a Kovászna városi szervezet RMDSz-elnöke. [RMSz, okt. 16.]

Kibéden Gyöngykoszorú Néptánc Találkozót tartottak a sóvidéki falvak részvételével. [RMSz, okt. 16.]

2001. november 5.

Amerikai látogatását megelőzően (→ 2001.10.30) Adrian Năstase közölte Hámos Lászlóval (HHRF), hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel. Végül egyeztetési nehézségek miatt elmaradt a találkozó. Hámos László memorandumot juttatott el a ro. kormányfőhöz, amelyben ismertette az alapítvány tevékenységét és emlékeztetett a romániai magyarság megoldatlan gondjaira: a m. egyházaktól elkobzott 1593 ingatlan sorsa; az állami m. egyetem; a kétnyelvűség megvalósítása; igazságszolgáltatás az Agache-ügy elítéltjeinek. [RMSz, nov. 5.]

Kovásznán tartották az EMK platform orsz. gyűlését, ahol tk. a státustörvény, az Agache-ügy, továbbá a Székelyföld elszegényedése és elrománosítása volt a fő téma. A közgyűlés állásfoglalásban ítélte el a Tőkés László elleni „elvtelen és erkölcstelen támadássorozatot” (→ 2001.09.29). [Háromszék, nov. 5.] (→ 2001.11.26)

2001. november 26.

A PRM kongresszusa megerősítette tisztségében C. V. Tudort (elnök) és Gh. Funart (főtitkár). [Szabadság, nov. 26.]

Az EMK közzétette a kovásznai orsz. gyűlés (→ 2001.11.05) határozatait. Az EMK tk. feladataként jelölte meg a tiltakozást a ro. kormányzat székelyföldi betelepítési politikája ellen. [Szabadság, nov. 26.]



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998