Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. június 6.

Koppenhágában, az emberi jogokkal foglalkozó konferencián felszólalt Sergiu Celac külügymin. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Ro.-ban elsőbbséget élveznek az emberi szabadságjogok. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket; rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. – Az előadás élő cáfolata: Bíró Annamáriától, az RMDSz külügyi referensétől a ro. határon (jún. 4-én) elvették előadásának kéziratát, melyet Koppenhágában kellett volna felolvasnia a kisebbségek itthoni helyzetéről. [Háromszék, jún. 7.] – A történet utolsó epizódja: a ro. küldöttség vezetője, bocsánatkérés kíséretében, visszaadta az elkobzott iratokat. [RMSz, jún. 19.] – Jeszenszky Géza m. külügymin. elmondta, hogy az értekezleten az európai külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügye átfogó szabályozást érdemel. [PH, júl. 28.] – A konferencián Tőkés László is felszólalt (szövegét lásd: Szabadság, júl. 7.), s kitért a marosvásárhelyi eseményekre is, hangsúlyozva, hogy a hatalom – érthető okokból – nem siet perbe hívni az igazi bűnösöket, mindeddig csak néhány m. és cigány vádlottat állítottak bíróság elé. [RMSz, jún. 21.] (→ 1990.06.27)

Éjjel öt pokolgép (nagy erejű petárda?) robbant az Egyetem téren. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ez a hatalom figyelmeztető jelzése volt.

Moldova SzSzK kinyilvánította szuverenitását. (→ 1991.08.27)

1990. június 27.

A koppenhágai értekezlet elfogadta a záródokumentum tervezetét, mely szerény haladást mutat a kisebbségi jogok megadása terén. Pl. a kisebbségi csoportoknak joguk van anyanyelvük használatára a mindennapi életben és a hatóságokkal való érintkezésben. Koppenhágában számos kisebbségi csoport tagjai egy „párhuzamos értekezleten” fejtették ki panaszaikat a jogsértések miatt, közöttük erdélyiek is voltak. (→ 1990.06.06) [RMSz, jún. 28.]

Adrian Moţiu államtitkár semmisnek nyilvánította a Demény Lajos tanügymin.-helyettes által kiadott rendeleteket. Deményt július elején fölmentették tisztségéből, de szenátorként alelnöke lett a szenátus oktatásügyi bizottságának.

1990. december 21.

Az RMSz-ben Frunda György számolt be az új alkotmány kidolgozásáról (→ 1990.09.23). A szövegezést 1990. nov. 15-én fejezték be, a tervezetet – megvitatás végett – átadták a szenátusi és képviselőházi bürónak. Élénk viták voltak a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó cikkelyek körül. Elfogadták a kisebbségek jogát pártok és szövetségek alakítására, de elvetették az erőszakos asszimiláció megakadályozására vonatkozó cikk fölvételét a tervezetbe, noha erre vonatkozóan Ro. aláírta a koppenhágai zárónyilatkozatot (1990. jún. 29-én). A tervezet – bizonyos tekintetben – visszalépést jelent a korábbi alkotmányhoz képest, ui. nem ismeri el a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát a helyi hatóságokkal szemben. (→ 1991.01.25)

1991. július 15.

Az EBEÉ genfi értekezletén Zalatnay István ismertette a m. küldöttség nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett arról, hogy a romániai kisebbség helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. Pl.: a nemzetbiztonsági törvény bűncselekményként jelölte meg a szeparatizmust (a jogilag meg nem határozott fogalom visszaélésekre adhat alkalmat); a kisebbségeket az igazságszolgáltatásban nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetették alá; nem engedélyezték a BTE újraindítását. [RMSz, júl. 24.] – Traian Chebeleu visszautasította a m. jelentés kitételeit. [RMSz, júl. 25.]

1996. október 11.

Ro. folytatja offenzíváját, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Ennek érdekében a ro. diplomaták az AEÁ-ban, Kanadában, Brüsszelben, Londonban Iliescu elnök üzenetét tolmácsolták az ottani állami vezetőknek. [RMSz, okt. 11.] – További levelek mentek Oslóba, Berlinbe, Koppenhágába. [Népszava, okt. 17.]

Közgyűlésre hívták a Bihar megyei MIDESz tagságát, de oly kevesen gyűltek össze, hogy választmányi ülésnek minősítették át a tanácskozást. A beszédekben leggyakrabban előforduló fogalmak: kiábrándultság, fásultság, lemorzsolódás, adósság, érdekvédelem. Az új elnök Kopacz Zoltán lett. [BN, okt. 15.]

2002. december 14.

Koppenhágában – a jelölt 10 országgal (→ 2002.10.11) közösen – véglegesítették az EU bővítésének menetrendjét. A csatlakozás időpontja: 2004. máj. 1. [Krónika, dec. 14.]

Adrian Năstase kijelentette: a kedvezménytörvény ügyében nincs konfliktus Ro. és Mo. között, csupán a m. parlament által elfogadott jogszabály és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó európai standardok között van némi inkompatibilitás. [Krónika, dec. 14.]

Markó Béla Katona Ádámmal folytatott megbeszélést az RMDSz alapszabály-módosításáról; a javaslatok átvizsgálása után a szövetségi elnök januárban ad választ az EMK-nak. [BN, dec. 16.]

Marosvásárhelyen fölavatták a Bolyai-emlékművet (→ 2002.09.21) és ünnepélyesen bezárták a Bolyai-évet. [Népújság, dec. 16.]

Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését a R. M. Dalosszövetség; tb. elnök Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese. [RMSz, dec. 14.]

Péntek János professzor kapta idén a Kriterion-koszorút. [RMSz, dec. 14.]

2002. december 18.

Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa még a koppenhágai csúcsértekezlet (→ 2002.12.14) előtti napokban levelet intézett a m., szlovák és ro. miniszterelnökhöz a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban. Az EB arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény nem ütközik a m.–EU társulási szerződéssel. A Velencei Biz. nem kifogásolta a törvény célját és lényeges elemeit, csupán kisebb módosításokat tartott szükségesnek. [Krónika, dec. 18.] – Az EU kifogásait Frunda György magyarázta meg és utasította vissza. [Krónika, dec. 21.]

A bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet Ölvedi Zsolt (korábban az RMDSz megyei alelnöke) nyújtott be az RMDSz ellen. Ölvedi az SzKT határozatainak semmisségét akarta elérni, mondván, hogy az SzKT-nak nincs meg a szükséges legitimitása. [Szabadság, dec. 18.]



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998