Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1993. január 23.

Az RMDSz Kolozs megyei parlamenti képviselői, vezetőségi tagjai, a városi tanácsosok tiltakozó rendezvényt tartottak Kolozsvár főterének újabb megcsúfolása, az óriási zászlótartó oszlopok felállítása ellen. [Szabadság, jan. 26.] (→ 1993.02.09)

Nicolae Manolescu, a PAC elnöke értetlenségének adott hangot: nem érti, mit akar Gh. Funar, azok után, hogy az RMDSz radikálisai háttérbe kerültek a brassói kongresszuson; fölösleges nemzeti ellentéteket szítani. [Szabadság, jan. 23.]

1994. június 19.

Gh. Funar a Caritas-nyertesek adományaiból állíttatta Kolozsvár központjában a két szobrot (→ 1993.11.30; 1994.06.08). Legújabb vesszőparipája: a főtér régészeti föltárása. Az orsz. műemlékvédelmi biz. nem támogatja a feltárást és kikötötte, hogy a Mátyás-szobrot nem lehet elmozdítani. [Népszabadság, jún. 21.]

1994. június 22.

Václav Havel, cseh elnök Bukarestben aláírta a cseh–ro. alapszerződést. [Szabadság, jún. 23.]

Kolozsvár főterén nagygyűlésen tiltakoztak a m. egyházak vezetői, politikusok és ro. értelmiségiek a főtéri ásatások ellen. A Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. – Markó Béla kijelentette: a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tovább nézni, az RMDSz a polgári engedetlenség olyan formáit latolgatja, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. [MH, jún. 23.; RMSz, jún. 24.]

Az RMDSz emlékeztetőt állított össze Gh. Funarnak a m. műemlékek ellen indított akcióiról, amit eljuttatnak az ET-nak. [Szabadság, jún. 22.]

1994. június 27.

Grigore Zanc prefektus meghatározatlan ideig elnapolta a kolozsvári főtéri ásatásokat. [Népszabadság, jún. 27.]

Borbély László interpellált a Maros megyei prefektus túlkapása miatt (→ 1994.06.21).

1994. július 1.

Hárs Gábor (MSzP) bukaresti útja során arról biztosította az RMDSz-t, hogy az új koalíció továbbra is fontosnak tartja a h. t. magyarok kérdését. [MN, júl. 1.]

A kolozsvári ásatások ellen emelte föl a szavát 18 bukaresti régész; ellenzik, hogy a régészetet politikai fegyvernek használják föl. [RMSz, júl. 2.]

1994. július 7.

A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]

A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.]

1994. július 8.

Nagyváradon a Szent László szobornál ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a hősiesen kitartó kolozsváriakkal. [BN, júl. 9.]

1994. július 13.

A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről; a közlemény hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. [Szabadság, júl. 13.]

Horn Gyula eljuttatta a kormányprogram tervezetének a h. t. magyarokra vonatkozó részét az utódállamok m. szövetségeihez, pártjaihoz, egyházaihoz és jelesebb közéleti személyiségeihez, kérve, hogy tegyék meg észrevételeiket. [ÚM, júl. 13.] – Sütő András szerint egy ígérgetésekre épülő alapszerződés katasztrofális kompromisszum lenne. Úgy vélte: még nem adottak a ro.–m. megbékélés feltételei; az alapvető feltétel az lenne, ha a ro. vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzetállamot. [Népszabadság, júl. 19.]

Budapesten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta a közép-kelet-európai országok nagyköveteit és elmondta: Mo. kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minél előbb aláírni a szlovák és ro. alapszerződést. [RMSz, júl. 15.]

1994. július 14.

A CD nyilatkozata elítélte a Funar által erőszakolt kolozsvári ásatásokat; a provokáció igazi célja a feszültségkeltés. [Szabadság, júl. 14.]

1994. július 15.

Beiktatták Mo. új miniszterelnökét, Horn Gyula letette az esküt (→ 1994.05.29). [MN, júl. 16.]

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete tájékoztatója leszögezte: az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt; a kiadott engedély törvénytelen, mert nem tartalmazza a szükséges rajzokat, minisztériumi és régészeti engedélyeket. A kérdéses terület egy része a róm. kat. egyház tulajdona. [Szabadság, júl. 15.]

Az SzKT nyilatkozata leszögezte: az ásatások végső célja a m. kultúra tanúbizonyságainak megsemmisítése. Kérik a főtér eredeti képének megőrzését, a konfliktus feloldását. [Szabadság, júl. 15.]

Traian Chebeleu elfogadhatatlannak és destabilizálónak nevezte az RMDSz saját oktatási rendszert illető tervét (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 16.]

1994. július 20.

Horn Gyula a Parlamentben fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen Kovács László és Tabajdi Csaba is részt vett. A m.–ro. alapszerződés kérdésében Markó aggályait fejezte ki a garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. Tabajdi Csaba úgy ítélte meg, hogy garanciák hiányában nem kötik meg a szerződést. Tabajdi elmondta, hogy a kormányprogramból azért hiányzik a kisebbségek kollektív jogainak kérdése, mert a nyugat-európai közvélemény nem ismeri el ezt a fogalmat. [RMSz, júl. 22.; EN, júl. 27.]

A szakbizottság szükségesnek ítélte a kolozsvári ásatásokat, oly módon, hogy azok ne befolyásolják a főtér műemlékeit. [Szabadság, júl. 22.] (→ 1994.08.02)

A Szentszék – a nyugalomba vonult Alexandru Todea helyére – Lucian Mureşant nevezte ki görög kat. érsekké. A beiktatásra Balázsfalván került sor, aug. 27-én. [M. Kurír, aug. 31.]

Megnyitotta kapuit az 5. bálványosfüredi szabadegyetem. [EN, júl. 20.]

1994. augusztus 2.

Kolozsvárott – rendőri felügyelet mellett – megkezdődtek a régészeti próbaásatások. Délben, a téren megjelentek előtt felolvasták az RMDSz közleményét: fenntartásait nem adta föl, de eláll a polgári engedetlenség szándékától. A tömeg békésen szétoszlott. [BN, aug. 3.] (→ 1994.07.20)

Katona Ádám, nem fogadva el az ellenérveket (→ 1993.04.21), továbbra is Udvarhely megye visszaállítását követeli. [ÚM, aug. 2.] (→ 1994.12.15)

1995. augusztus 28.

A KLMT – az RMDSz, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével – a világ nyolc országából származó 2000 jeles közéleti személyiség aláírásával támogatott levelet juttatott el az ICOMOS szerveihez, amelyben a kolozsvári főtér együttesének (épületek, Szent Mihály-templom, Mátyás-szobor) világörökséggé való nyilvánítását kérte. [Táj., aug. 28.]

1995. szeptember 28.

A Kolozs megyei RMDSz elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén folytatják az ásatást és alapot készítenek a Lupa Capitolina szobornak. [Táj., szept. 28.]

Katona Ádám egy hosszas vita végére kívánt pontot tenni. Nyílt levelet [Szabadság, aug. 22.] intézett a m. kormányfőhöz és Göncz Árpád államfőhöz, amelyben azt kérte, hogy Mo. biztosítson védőhatalmi státust az utódállamokban élő magyarság számára. Erre Dáné Tibor reagált [Szabadság, szept. 7.], mondván, hogy a védőhatalmi státust a nemzetközi jog nem biztosítja. Katona személyeskedő válasza Dáné észérvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta föl. „1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSz-programban” – írta Katona. [Szabadság, szept. 28.] (→ 1996.01.09)

1995. október 5.

Gh. Funar Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa. Hazatérése után kinyilvánította szándékát, hogy Kolozsvár főterére felállíttassa az oszlop méretazonos mását. [Szabadság, okt. 5.] – Antonescunak is szobrot kíván állítani, ezt I. C. Drăgan finanszírozná. [MH, okt. 5.]

Chebeleu elnöki szóvívő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát C. V. Tudor támadó cikkére (→ 1995.10.04): az elnök azt mondta az AEÁ-ban a két pártelnökről, hogy „Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést”. A PDSR felszólította a PRM-t: tisztázza, hogy a párt osztja-e C. V. Tudor véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.07)

Az RMDE és az SzT levelet intézett Londonba, a Szocialista Internacionálé Titkárságához, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit ismertették és azt kérték, hogy az Internacionálé vesse latba tekintélyét a törvény módosítása érdekében. [Táj., okt. 5.]

Budapesten megalakult a Duna Televízióért Alapítvány, célja, hogy a Duna TV műsora mindenüvé eljuthasson a Kárpát-medencében. [MN, okt. 7.]

Zsákutcába jutottak az ukrán–ro. tárgyalások – mondotta V. Vaszilenko, ukrán külügyi megbízott –, mindez a Molotov–Ribbentrop-paktum eltérő megítéléséből adódik. Vaszilenko szerint a ro. felet terheli a felelősség. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.30)

1997. május 21.

Bartolomeo Anania ortodox érsek a kolozsvári főtéren szeretne görögkeleti katedrálist építeni, ezért kéréssel fordult a tanácshoz, hogy utaljanak ki egyháza számára telket a Szent Mihály-templom mellett. Romulus Zamfir (PAC) és Bucurné Horváth Ildikó (RMDSz) tanácsosok szakmai okokra (a főtér építészeti és régészeti védettségére) hivatkozva a kérés elleni szavazásra szólították föl a tanácsot. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1997.05.29)

A Transylvania Trust Alapítvány létrehozta az Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálatot (ideiglenes igazgatója Szabó Bálint). Felkérésre kiszállnak a helyszínre, – ingyenesen! – megállapítják a műemlék műszaki állapotát, a gyors beavatkozás szükségességét. [RMSz, máj. 21.]

1997. június 5.

A kormány döntése alapján létrehozott vizsgálóbizottság jelentése leszögezte: a csereháti „apácaverés” címen elhíresült történetben szereplő iskolaközpontot a ro. építkezési vállalkozó egy svájci üzletember segítségével az ismert gör. kat. apácarend kezére próbálta átjátszani. A máj. 28-i tüntetés folyamán a város polgármesteri hivatala az önkényesen beköltöző apácákat a karhatalom segítségével eltávolította. Ezt a sajtó etnikai összetűzésként tálalta. [Népszabadság, jún. 5.; RMSz, jún. 6.; jún. 7.] – Bardóczy Csabát a közrend megbontásáért és az engedély nélküli tüntetés (→ 1997.05.28) szervezéséért 1 millió lejes (145 $) pénzbüntetésre ítélték. (→ 1998.02.23) [Szabadság, jún. 6.; UH, jún. 12.] ● [A különféle „tisztázó” jellegű cikkek egyik alapvető ellentmondása: hol az épület, hol a telek tulajdonjoga kétséges.] (→ 1997.05.28, 1997.06.02, 1997.06.03, 1997.06.18)

Kolozsvári terepszemléje után Andrei Pippidi (→ 1997.02.22) kimondta: három hónapon belül le kell zárni az ásatásokat és vissza kell állítani a főtér eredeti állapotát. [Táj., jún. 5.]

1999. május 21.

Tekintettel a m.–szerb szomszédsági helyzetre, a vajdasági m. kisebbségre, a m. kormány úgy döntött, hogy nem vesz részt a katonai fellépésben és nem támogatja, hogy szárazföldi hadművelet induljon Mo.-ról Jugoszlávia felé. [Szabadság, máj. 21.]

Kolozsvárott Funar emberei elszállították a főtéri ásatások nyomán kitermelt földet, amivel a kutatógödröket betömhették volna. A múzeumigazgató szerint a polgármester így akarja meggátolni a főtér helyreállítását. [RMSz, máj. 21.]

Mintegy 200 ezer ember részvételével tartották meg a csíksomlyói pünkösdi búcsút. Az ünnepi szentmisét Jean-Claude Perriset érsek, pápai nuncius celebrálta, a szentbeszédet Czirják Árpád kanonok mondta. [RMSz, máj. 25.]

A Szabédi László tiszteletére évenként megrendezett emléknapokon tudományos ülésszakot tartottak. A téma: irodalmi gyűjtemények és írói hagyatékok. Dávid Gyula egy erdélyi irodalmi múzeum megteremtését szorgalmazta. [Szabadság, máj. 22., máj. 25.; Népújság, máj. 29.]

2001. május 12.

Újabb magyarellenes kirohanást tett a PNL elnöke; Kónya-Hamar Sándor szerint azért lendültek ismét támadásba a liberálisok, mert az RMDSz nem támogatja a PNL és a PD által javasolt bizalmatlansági indítványt. Markó Béla szerint már nem lehet pol. tőkét kovácsolni a magyarellenességből. [Szabadság, máj. 12.]

Răzvan Theodorescu (műv. min.), kolozsvári szemléje után úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja a főtéri ásatási helyszín betemetését. [Szabadság, máj. 12.] ● [Az egyik gödröt csak Gh. Funar leváltása után néhány hónappal, 2005 márciusában temették be.]

Răzvan Theodorescu ellenzi a Batthyaneum visszaadását. Bárhogyan dönt a bíróság a restitúciót illetően, egyetlen könyvet vagy iratot sem lehet onnan elköltöztetni, mert azok a „nemzeti vagyon részei”. [Krónika, máj. 12.]

2003. augusztus 12.

Kolozsvárott ismét megnyitották az ásatási munkaterületet a főtéren, mert a tárca nagyobb összeget utalt ki a kutatás folytatására. Kónya-Hamar Sándor elmondta: minden párt – kivéve: PRM, PUNR – a gödrök betömése mellett van. [Szabadság, aug. 12.]

Ro.-ban 100 élve születésre 170 terhesség-megszakítás jut, Mo.-n 58, Svédországban 35, Hollandiában 12. [Szabadság, aug. 12.]

Szabó Vilmos a politikusok fokozott felelősségére figyelmeztetett a kettős állampolgárság kérdésében: „ne ígérjünk olyat, amiről tudjuk, hogy nem teljesíthető” – mondta. Nem szabad illúziót kelteni azzal, hogy a schengeni határok ezáltal átjárhatóak lesznek.



lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998