Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1991. november 28.

A parlament nyilatkozatot adott ki a dec. 1-jére tervezett ukrajnai népszavazásról, amely kimondta: „Románia Parlamentje ünnepélyesen kijelenti, hogy a volt Szovjetunió által erőszakkal bekebelezett román területeken – nevezetesen Észak-Bukovinában, Herţa tartományban, Hotin tartományban, valamint Besszarábia déli megyéiben – a kijevi hatóságok által rendezett népszavazás semmis és érvénytelen, akárcsak annak következményei. (…) Románia Parlamentje felkéri az ország kormányát, kezdjen sürgős tárgyalásokat a kijevi hatóságokkal az erőszakkal a Szovjetunióhoz csatolt román területek problémájáról.” [RMSz, nov. 30.] (→ 1991.12.30, 1992.02.05)

1995. július 17.

Ro. részéről Meleşcanu külügymin. írta alá Strasbourgban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. (A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, mely intézkedéseit alkalmazza; ]980301.) [RMSz, júl. 19.]

A kormány elképedve értesült az Európa Parlament határozatáról (→ 1995.07.13). Az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések „meg nem érdemelt sértést jelentenek a ro. néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben”. A nyilatkozat szerint a törvény fölülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. [RMSz, júl. 19.]

Nem hoztak eredményt a kijevi tárgyalások, amelyeket a két kormány szakértői folytattak a ro.–ukrán alapszerződésről. A megállapodást az akadályozza, hogy Ro. nem hajlandó megerősíteni a két állam határait rögzítő 1961-es szerződést.

1996. március 4.

Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)

Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.]

Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.]

A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.]

A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19)

1996. október 9.

A Kígyó-sziget Ukrajna elidegeníthetetlen része és hovatartozásának ügye nem lehet a Kijev és Bukarest közötti párbeszéd témája – mondta az ukrán külügyi szóvivő. [Szabadság, okt. 9.]

A Kárpát-medencében 43 település nevében található meg a Szentkirály vagy Szentistván név. Ezek közül 9 község képviselői Csíkszentkirályon találkoztak, hogy megalakítsák e települések szövetségét. Erdélyből a köv. települések képviseltették magukat: Székely-, Maros-, Sepsi-, Csík- és Kalotaszentkirály, valamint Székelyszentistván. [RMSz, okt. 9.]

1996. október 29.

Kijevben újabb tárgyalási fordulót tartottak a két ország közötti alapszerződésről. Az ukrán fél nem zárja ki, hogy fölhasználja a ro.–m. alapszerződés néhány elemét, így az 1201-es ajánlás értelmezését. [RMSz, okt. 31.]

A m. legfelsőbb bíróság értelmezése szerint nem hozható létre olyan szervezet, amelynek célja a jelenlegi határok megváltoztatása, ezért elutasították a M. Területekért Szövetség bejegyzését. [Népszabadság, okt. 29.]

1997. május 3.

Kijevben az ukrán és ro. külügyminiszter aláírta a két ország közötti alapszerződés végleges szövegét. Gennagyij Udovenko, ukrán külügymin. elmondta: az alapszerződés értelmében a két fél sérthetetlennek ismeri el a jelenlegi határokat és tartózkodni fog a jövőbeni határmódosítási törekvésektől. A Kígyó-sziget körüli, kőolajban gazdag tengerfenék kiaknázásáról a felek két éven belül fognak megegyezni. [Szabadság, máj. 5.]

Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester valamint az RMDSz szenátorai és képviselői kihallgatást kértek a belügyminisztertől, hogy elérjék az új csendőrkaszárnya építésének leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSz helyi szervezete felhívással fordult a m. lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. [RMSz, máj. 3.]

1997. október 22.

Újabb egyeztető ülést tartott az RMDSz és a PNTCD vegyesbizottsága; arra kérték a koalícó vezetőségét, hogy amíg a bizottság nem fogalmazza meg végleges állásfoglalását, addig a szenátusban ne folytatódjék a vita a sürgősségi kormányrendeletről. [Táj., okt. 22.] (→ 1997.10.27)

Eckstein-Kovács Péter, az SzK elnöke állásfoglalást tett közzé, amelyben azt közölték: nem fogadhatnak el semmilyen, Kolozsvárott kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően. (→ 1997.10.21) [RMSz, okt. 24.]

A Legfelsőbb Törvényszék úgy döntött, hogy a csereháti üggyel kapcsolatos pert a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. [Táj., okt. 24.]

Göncz Árpád Budapesten 1956-os emlékérmeket adott át annak a 24 erdélyinek, aki a m. forradalom megtorlását követően ro. börtönökben sínylődtek. Hasonló ünnepség volt 1995-ben (amikor 42 erdélyi kapott emlékérmet) és 1996-ban is. [EN, nov. 4.]

A BSEC külügyminiszterei Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályát. (→ 1995.06.30, 1996.04.28, 1997.02.07). [RMSz, okt. 24.]

1999. május 29.

Kétnapos látogatásra Kijevbe utazott Emil Constantinescu. A ro.–ukrán viszonyt évek óta mérgezi a Kígyó-sziget körüli vita. Kucsma elnök közölte: távlatilag elfogadhatónak látszik a ro. elnök javaslata: közösen aknázzák ki a környék olajkincsét. [RMSz, máj. 29.]

1999. szeptember 4.

Czédly József pontos adatokkal illusztrálta azt, hogy milyen következménye lesz annak, hogy a következő ciklustól 40%-kal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Az erdélyi városok lakossági aránya alapján jó közelítéssel meg lehet határozni, hogy hol, milyen arányú képviselete lesz az RMDSz-nek. [RMSz, szept. 4.]

Petre Lucinschi, Moldova elnöke elmondta: nemrég Kijevben moldovai–ukrán–orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét vizsgálták. Nehezen haladtak a tárgyalások, mert Transznisztria fegyveres konfliktus (mintegy 600 emberélet) árán lett autonóm terület. A Dnyeszter mentiek makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó: Transznisztriáról (ahol csak 40%-os a moldovaiak aránya) és Moldováról, tehát legfennebb e két állam konföderációjáról lehet szó; Moldova viszont azt szeretné, ha Transznisztria elismerné azt, hogy Moldova szerves része. Az EBESz is készített egy rendezési tervet, a tárgyalások tovább folynak. Moldovában mintegy 35%-os a nemzeti kisebbségek aránya (oroszok, ukránok stb.). [Szabadság, szept. 4.] – Ion Sturza kormányfő elmondta: a FÁK-hoz való tartozásuk csupán formális; a moldovai tőke nagy része, legálisan vagy illegálisan m. bankokban fekszik; sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. [Szabadság, szept. 4.]

A PKE nyitánya lehet egy ökumenikus összefogással létrehozandó alapítványi egyetem megalakulásának. Tőkés László reprezentatív nagygyűlést hívott össze a PKE támogatása érdekében. (→ 1999.09.11) [SzFÚ, szept. 4.]

2003. november 14.

Vlagyimir Litvin, a kijevi parlament felsőházának elnöke Nicolae Văcăroiuval folytatott megbeszélése során elégedetlenségének adott hangot a Ro.-i ukrán kisebbség helyzetével kapcsolatban. Ukrajnában a ro. kisebbség sokkal több jogot élvez (elsősorban az oktatás területén), mint az itteni ruszinok. [Szabadság, nov. 14.]

Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot, határozta el az SzNT állandó bizottsága. A vita után véglegesített szöveget januárban szándékoznak a parlament elé terjeszteni. [Krónika, nov. 14.]

A székelyudvarhelyi városi tanács Hajdú Gábort bízta meg a csereháti per további képviseletével. A város az Aris Industrie Rt.-vel kötött koncessziós szerződés semmissé nyilvánítását szeretné elérni, mindeddig eredménytelenül. A korábbi pert elvesztették és fennáll a veszélye egy nagy összegű perköltség kifizetésének. [Krónika, nov. 14.]

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal székházat juttatott az AESz-nek, ui. az eddigi székház épületét a Keleti-Kárpátok Múzeuma kapta meg a Lábas Házért cserébe. [Krónika, nov. 14.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.05.20)

2004. május 18.

A Roşia Montană Gold Corporation főrészvényese bejelentette, hogy egy évvel késik a nemzetközi szinten is vitatott terv végrehajtása – a verespataki bánya megnyitása. A halasztás azzal függ össze, hogy a választási évben a kormánypárt nem kíván olyan döntéséket hozni, amelyek befolyásolhatják a választási eredményeket. Az aranybánya megnyitását a természetvédő szervezetektől, az egyházakig és az akadémiai bizottságtól a m. kormányig sokan ellenzik: félnek a környezeti károsodásoktól. [Szabadság, máj. 18.]

Diplomáciai botrány fenyeget Bukarest és Kijev között amiatt, hogy Ukrajna csatornát akar vágni a tenger felé; az utóbbi 5 évben 600 millió $-t fizettek a Sulina-ág használatáért, egy német cég 15 millióért kijárást nyitna a tenger felé. Ro. ezáltal elvesztené a hajózható víziutak fölötti monopóliumát, ezért nemzetközi fórumokon tiltakozik és a környezeti károsodásra hívja föl a figyelmet. [Krónika, máj. 18.] (→ 2004.07.22, 2004.09.24)

2004. július 22.

Kijev tántoríthatatlan: figyelmen kívül hagy minden, a Duna-delta élővilágára vonatkozó tiltakozást és konokul építi a Bisztroje-csatornát. [Krónika, júl. 22.] (→ 2004.05.18, 2004.09.24)

A HHRF élénkíteni kívánja tevékenységét, ezért brüsszeli székhellyel alapítványt jegyeztetett be a h. t. m. jogainak védelmében – jelentette be Hámos László a tusnádi Szabadegyetemen tartott előadásában. [Szabadság, júl. 22.]

Tovább mélyül az EMNT és az SzNT vezetői közötti ellentét, azok után, hogy Csapó I. Józsefet törölték az előadók listájáról a tusnádi Szabadegyetemen. [Háromszék, júl. 22.]

2004. szeptember 24.

Elmérgesedett a ro.–ukrán helyzet, azok után, hogy Kijev kitart a Bisztroje-csatorna építése mellett. A ro. külügymin. felszólította az ukrán hatóságokat, hogy távolítsák el a Chilia-ágon törvénytelenül elhelyezett bójákat. [RMSz, szept. 24.] (→ 2004.07.22)

A szenátus megszavazta a Puskás Bálint és Antal István hozzájárulásával készült szövetkezeti törvényt. Az új jogszabály kizárja a központosítást és lehetőséget biztosít a kisipari és fogyasztási szövetkezetek regionális újraszervezésére. [Háromszék, szept. 24.]



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998