Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-20 | 21-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1989. december 23.

A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).

A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.

Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)

A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]

A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait.

1990. január 4.

A bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet adott ki, melynek értelmében közkegyelemben részesítették mindazokat, akiket 1989. dec. 22-ig elkövetett politikai bűncselekményekért ítéltek el. A későbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektíven alkalmazta (lásd az oroszhegyi, zetelaki eseteket és a kézdivásárhelyi, ún. Agache-ügy elítéltjeit); bár románlakta területeken is volt lincselés, ott nem volt felelősségre vonás.

1990. január 13.

Marosvásárhelyen, a Stúdió Színházban 2. orsz. küldöttgyűlését tartotta az RMDSz, melyen Szándéknyilatkozatot fogadtak el. Fejezetei: Az RMDSz felépítése és működése. Az RMDSz részvétele a közéletben. Az RMDSz gazdasági és szociális irányelvei. Az RMDSz irányelvei az oktatás kérdéseiről. A sajtó, az irodalom, a művészet, a hagyományápolás kérdéseiről. Az RMDSz ifjúságpolitikája. – A tagságra vonatkozó kitétel (tag lehet minden „18. életévét betöltött magyar nemzetiségű állampolgár”) kirekesztő jellegű volt, emiatt több támadás érte a Szövetséget (a Pro Europa Liga is tiltakozott). Utóbb ez a paragrafus módosult. [Domokos1: 126.] – A 6. pont rögzítette a szövetség ún. ernyőszerepét: „A Szövetség egybefog minden olyan szakmai, érdekvédelmi, művelődési, vallási egyesületet vagy szervezetet, amely kész együttműködni vele a közösen vállalt társadalmi és nemzeti célok érdekében.” (→ 1990.01.07, 1990.02.24)

A FSN Kovászna megyei tanácsa elnökévé választotta Kozsokár Gábor közgazdászt.

A székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi erőszakos cselekményekkel (gyújtogatás, lincselés) kapcsolatban (→ 1989.12.22) Domokos Géza tisztázta: „a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják”.

1990. július 21.

Bálványosfüreden tíznapos nemzetközi ifj. tábor és konferencia-sorozat kezdődött Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A szervezők: a kézdivásárhelyi ifjúsági szervezet és a Fidesz. (→ 1990.08.30, 1991.07.21) ● [Ezt a rendezvényt minden év nyarán megrendezték, később a helyszínt áttették Tusnádfürdőre, így lett a két helyszín összevonásából: „Tusványos”.]

1991. április 4.

Iliescu elnök, Gorbacsov meghívására Moszkvába utazott. Kétnapos útja során találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel és aláírta az új szovjet–ro. államközi szerződést (→ 1991.03.22, 1991.06.13).

A Háromszék riportja adalékokat szolgáltatott az ún. Agache-ügyhöz. Aurel Agache Kézdivásárhelyen volt milicista tiszt, s 1989 decemberében a népharag áldozatává vált. Halálát a ro. sajtó és a bíróság románellenes megnyilvánulásként állította be, holott a város számos lakosa bizonyította, hogy zsarolással, veréssel ékszert és pénzt csikart ki az emberektől. [Bővebben lásd: Háromszék, 1990. jan. 5., febr. 3., márc. 15., ápr. 4.] (→ 1991.11.26)

1991. július 12.

A Min. jóváhagyta a háromszéki m. iskolák elnevezését: Gábor Áron, Bod Péter, Nagy Mózes (Kézdivásárhely), Kőrösi Csoma Sándor (Kovászna), Mikes Kelemen, Puskás Tivadar (Sepsiszentgyörgy), Baróti Szabó Dávid (Barót). [EN, júl. 12.]

Az esztendő első felében 19.037 fő vándorolt ki Ro.-ból, közülük 7587 német, 6420 ro., 2284 m., 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A Belügymin. fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 ro. állampolgárt, akik turistaútlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak hazatérni. [EN, júl. 12.]

1991. augusztus 2.

Tibori Szabó Zoltán a ro. Külügymin. által összeállított és Genfben bemutatott Fehér könyv egyik kitételére reagált a Szabadságban: hamis a kötet azon állítása, hogy az RMSz és a vidéki m. napilapok kormánytámogatást kapnak.

Kézdivásárhelyen megbeszélést folytattak a SzIF és az RMDSz székelyföldi képviselői. Közös nyilatkozatuk meghatározta az együttműködés formáit és támogatta az RMDSz aláírásgyűjtését az oroszhegyi és zetelaki elítéltek perében. [Háromszék, aug. 8.; RMSz, aug. 9.]

1991. november 26.

Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]

Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.]

A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.]

1992. január 10.

Tőkés László Tiltakozom címmel nyílt levelet juttatott el a hazai és külföldi sajtóhoz. Fölemelte a szavát Király Károlynak a parlamentből való kizárása ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu és szekustársai felmentése (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződés nyilvánvaló jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi rendőr ügyében három személyt (→ 1991.11.26) letartóztattak. Kérte, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozott a tervezett népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Arra kérte a kisebbségi egyházakat és az RMDSz-t, hogy ro. szövetségeseikkel együtt – vagy akár nélkülük – vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]

Borbély Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a székelyföldi autonómiára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSz-en belüli ellentétek. Borbély a területi autonómiát legitim célként tűzte ki, de Katona Ádám kezdeményezését (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a társnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozó elgondolását. [RMSz, jan. 10.]

1992. július 15.

Kézdivásárhelyen – hét héttel a május 26-i alakuló ülés után – megkapták a népfőiskola bejegyzéséről szóló értesítést. A főiskola a kat. egyház védnöksége alatt fog működni. A tervek szerint állattenyésztés, művészettörténet–esztétika és idegen nyelv szakon indul oktatás. [Háromszék, aug. 20.]

1993. április 22.

Liviu Medrea, alpolgármester semmisnek ítélte a bíróság határozatát (→ 1993.04.16) és erőszakkal akarta kilakoltatni a Korunk szerkesztőségét. Ápr. 21-én azért nem sikerült a kilakoltatás, mert a rakodóknak lejárt a munkaidejük és dolgavégezetlenül távoztak. 22-én a szerkesztők bezárkóztak és a bírósági idézés kifüggesztésével jelezték, hogy nem tárgyalnak, ui. kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerk. így újabb haladékot nyert. [Szabadság, ápr. 23.] – Egy nappal később kijelentették, hogy hajlandók elköltözni, ha a felajánlott épületben megteremtik a megfelelő munkakörülményeket. [RMSz, ápr. 24.] (→ 1993.05.18)

Iliescu Washingtonban találkozott Al Gore alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. [RMSz, ápr. 24.]

Ro. új főügyésze: Vasile-Manea Drăgulin. Elődje (Mihai-Ulpiu Cherecheanu) hivatásos katonatiszt volt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. [EN, ápr. 22.]

Kézdivásárhelyen tartotta soros közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESz). Az AESz 1991 decemberében alakult, székhelye Sepsiszentgyörgy. [RMSz, ápr. 29.]

1993. április 27.

A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)

Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.]

Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12)

A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.]

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]

Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.]

1993. december 7.

Az RMDSz részt vett a CMN jogi bizottságának egyeztető vitáján, ahol bemutatták a kisebbségi törvény tervezetét. Elfogadták a személyi autonómiára vonatkozó RMDSz-javaslatokat, de a másik két autonómia-formáról úgy vélekedtek, hogy azt ellenzi a társadalom. [RMSz, dec. 11.]

Az RMDSz ÜE határozata szerint az RMDSz helyi önkormányzati tanácsosainak és polgármestereinek napirendre kell tűzniük a kétnyelvű feliratok kérdését és határozatot kell hozniuk az ügyben. Pozitív döntés esetén el kell helyezni a kétnyelvű feliratokat. [MH, dec. 7.]

Kézdivásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az AESz. A korábbi elnököt (Zsigmond Győző) Tulit Ilona váltotta föl. A vezetőség tagjai: Ördögh-Gyárfás Lajos (főtitkár); Antal Sándor, Komoróczy György, Mészely József. Tb. eln.: Péntek János. [RMSz, dec. 7.]

1995. szeptember 8.

Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)

Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14)

Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.]

Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.]

1996. január 31.

Tabajdi Csaba 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen tárgyalt a helyi RMDSz vezetőivel. Az államtitkár sofőrje az épület előtt, a gépkocsi rádiójának keresőjét csavargatva az URH-sávon főnöke hangját hallotta meg – így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. – 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSz-székházban találtak „poloskát”. – 1995. nov. 7-én Csutak István a sajtó képviselőinek bemutatta a telefonjához csatlakoztatott lehallgató-készüléket. A SRI mindhárom esetben tagadta, hogy köze lenne a lehallgatásokhoz. [EN, jan. 31.]

A PDSR közleményben ítélte el Gh. Funar és a PUNR magatartását és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, melynek során a PUNR elveszti a korábban birtokolt tárcákat. A reakciót az váltotta ki, hogy Funar levélben kérte Iliescut: folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról. [Szabadság, jan. 31.]

1998. március 15.

Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak a Március 15-i ünnepségek. Az emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredában volt (tk. Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása, Nagy Ödön alkotása). Kovászna megyében is gazdag program várta a résztvevőket: Kézdivásárhelyen a kézdiszéki és a budapesti hagyományőrző társaságok lovasfelvonulása vonzotta a nézőket. [Táj., márc. 17.]

Emil Constantinescu levélben üdvözölte Göncz Árpádot, a M. Köztársaság nemzeti ünnepén. „Miután népeinknek volt annyi bölcsességük, hogy megtanulják a történelem igazi leckéit, ez az új európai tavasz ezúttal szerencsére egymás mellett talál bennünket, barátként és partnerként veszünk részt a földrész és a világ új együttműködési, biztonsági és békearchitektúrájának felépítésében.” [RMSz, márc. 17.]

1998. november 30.

A PSE létrehozását tanulmányozó biz. ülésén javaslat született arról, hogy elsősorban olyan szakokat hozzanak létre, amelyek más egyetemeken nincsenek. [Szabadság, nov. 30.]

Csiha Kálmán, visszatekintve az elmúlt 9 évre, elmondta: az EREK mintegy 500 épületet igényelt vissza, de még egy szobát sem kaptak vissza az elkobzott vagyonból. Nincs politikai akarat a visszaadásra, mert a visszaigényelt épületek a városközpontokban vannak, s azokat az állam más célokra használta föl. 1990 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi segítséggel több jelentős létesítményt építettek föl: Ifjúsági Központ (Illyefalva); Bethlen Kata Diakóniai Központ (Kvár); internátusok (Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nagyenyed) stb., harmincnál több templom épült. [Szabadság, nov. 30.]

1999. június 4.

A nagykárolyi Róm. Kat. Teol. Líceum gondjairól beszélt Visnyai Csaba igazgató. Az egyház – egyelőre csak papíron – visszakapta a Szt. László Konviktus épületét, amelyet fel kell újítani. [SzFÚ, jún. 4.]

A nagybányai Németh László Gimnáziumban a megyei m. oktatás jövőjéről tanácskoztak a tanárok. Az ált. iskolások ⅓-a, a középiskolások ⅔-a ro. nyelven tanul. [BÚSz, jún. 4.]

Az országban 1,242 millió katolikus hívő él (erdélyi egyházmegye: 542 ezer; temesvári em.: 112 ezer; váradi em.: 108 ezer; szatmári em.: 108 ezer; bukaresti érsekség: 105 ezer; jászvásári érsekség: 267 ezer), a görög katolikusok száma – 5 egyházmegyében – 846 ezer lélek (623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején!). [RMSz, jún. 4.]

Kézdivásárhelyen bemutatták Iochom István riportkönyvét (Kísért a múlt Székelyföldön), amely az Agache-ügy fejleményeit boncolgatja. [RMSz, jún. 7.] (→ 1999.08.13)

1999. július 22.

’Tusványos’-on az állam privatizációs szerepéről értekeztek. Ro.-ban a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. [RMSz, júl. 24.]

Simion Simon, a BBTE ideiglenes rektora – azok után, hogy a magyar tanárok szept. elején 3 új magyar kar indítását kezdeményezték volna (közgazd. és jog; matematika és természettudományok; humán- és politikatud.) – ellenezte az önálló m. karok létrehozását az egyetemen belül, tekintve, hogy csaknem valamennyi tagozaton külön helyeket biztosítottak a m. diákok számára. [Szabadság, júl. 22.]

A PKE alapításával kapcsolatban Asztalos Ferenc elmondta: tévedés azt mondani, hogy nincs lehetőség m. ny. egyetem létesítésére (→ 1999.07.19), ui. a nem rég jóváhagyott törvény 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézményeket létesíteni a magánoktatási szférában. Az elmúlt években az RMDSz nem kezelte prioritásként a magánoktatás kérdését, mert megfosztotta volna magát annak a lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjön az önálló állami m. egyetem. A PSE alapítása elhúzódik, de ezzel kapcsolatban még két per is függőben van. [Szabadság, júl. 22.]

Az erdélyi könyvkiadás megsegítésére kolozsvári székhellyel közös tankönyvkiadót kíván létrehozni a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó és az RMPSz, valamint a TOK. [Szabadság, júl. 22.]

Kézdivásárhelyen fölavatták Bem tábornok mellszobrát (Vetró András alkotása). [RMSz, júl. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998