Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. szeptember 21.

A bíróság halmazati büntetésként 25 év börtönre ítélte Nicu Ceauşescut. (→ 1991.06.03)

Az RMDSz megyei szervezete Szárhegyen rendezte meg a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. [Bővebben lásd: HN, szept. 25.; Csíki Lapok, okt. 2.]

1991. augusztus 9.

A Kárpát-medence m. nyelvterületein közösségi munkát végző értelmiségiek a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban önismereti és vezetőképző népfőiskolai előadásokon vettek részt. A 20-ig tartó képzés során a résztvevők elhatározták, hogy a szervezési forma közösségi háttereként létrehozzák a Balázs Ferenc Népfőiskolai Társaságot (BFNT). [Művelődés, 1992. jan.]

1992. október 18.

Magyari Lajos, Kovászna megye frissen megválasztott szenátora (→ 1992.09.27) úgy vélte: „az anyaországnak tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását”. [Mérték (Bp.), okt. 18.]

1993. január 22.

Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]

A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!]

A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22]

1995. október 5.

Gh. Funar Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa. Hazatérése után kinyilvánította szándékát, hogy Kolozsvár főterére felállíttassa az oszlop méretazonos mását. [Szabadság, okt. 5.] – Antonescunak is szobrot kíván állítani, ezt I. C. Drăgan finanszírozná. [MH, okt. 5.]

Chebeleu elnöki szóvívő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát C. V. Tudor támadó cikkére (→ 1995.10.04): az elnök azt mondta az AEÁ-ban a két pártelnökről, hogy „Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést”. A PDSR felszólította a PRM-t: tisztázza, hogy a párt osztja-e C. V. Tudor véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.07)

Az RMDE és az SzT levelet intézett Londonba, a Szocialista Internacionálé Titkárságához, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit ismertették és azt kérték, hogy az Internacionálé vesse latba tekintélyét a törvény módosítása érdekében. [Táj., okt. 5.]

Budapesten megalakult a Duna Televízióért Alapítvány, célja, hogy a Duna TV műsora mindenüvé eljuthasson a Kárpát-medencében. [MN, okt. 7.]

Zsákutcába jutottak az ukrán–ro. tárgyalások – mondotta V. Vaszilenko, ukrán külügyi megbízott –, mindez a Molotov–Ribbentrop-paktum eltérő megítéléséből adódik. Vaszilenko szerint a ro. felet terheli a felelősség. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.30)

1996. március 21.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OpT, ahol tk. megvitatták a Tőkés–Markó ellentétet is. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSz helyzetét. Az OpT bizalmáról biztosította az RMDSz szövetségi elnökét. A felelősség „mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét”. [Táj., márc. 22.]

Râmnicu Vâlceán megalakult az RMDSz megyei szervezete; ideiglenes eln.: Lázár Rozália Zelma. (A megyében száznál több m. család él.) Az ÜE részéről Boros János és Dáné Tibor Kálmán tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről és célkitűzéseiről. [Szabadság, márc. 21.]

Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében – A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Ro.-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.]

1996. június 19.

Frunda György elmondta: az RMDSz elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az ET raportőrei készítettek Ro.-ról; ebben a kommentárban az RMDSz a kormány kétszínű magatartását nehezményezi, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a legjobb példa. [Táj., jún. 21.]

Az MVSz (önmeghatározása szerint: az összmagyarság pártok feletti érdekvédelmi szövetsége) világtalálkozójának (→ 1996.06.16) zárónyilatkozata megállapította: megrekedtek a h. t. magyarok emberjogi küzdelmei; aggasztó jelei vannak a nemzetállami sovén türelmetlenségnek, az etnikai arányok tudatos megbontásának, a mohó asszimilációs törekvéseknek – mindezek ellen a világtalálkozó résztvevői erélyesen tiltakoznak. A kongresszus kimondta az egységes m. nemzet kialakításának szükségességét, ennek érdekében olyan kapcsolat- és intézményrendszert kell teremteni, amely kifejezi a 3 részre tagolt magyarság helyzetét és érdekeit, kialakítva a kárpát-medencei m. kultúra közös intézményeit és szövetségeit. [RMSz, jún. 21.]

Az RMGE vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón, ahova mezőgazdasági népfőiskola beindítását tervezik. [RMSz, jún. 19.]

Csapody Miklós (MDF) Horn Gyulának a világtalálkozón elhangzott szavaira („a h. t. magyarok tegyék világossá: az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelent, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését”) kért bővebb magyarázatot. Ha a kormányfő ismerné ezeket a koncepciókat, akkor nem kérne ilyesmit. [ÚM, jún. 19.]

1996. október 9.

A Kígyó-sziget Ukrajna elidegeníthetetlen része és hovatartozásának ügye nem lehet a Kijev és Bukarest közötti párbeszéd témája – mondta az ukrán külügyi szóvivő. [Szabadság, okt. 9.]

A Kárpát-medencében 43 település nevében található meg a Szentkirály vagy Szentistván név. Ezek közül 9 község képviselői Csíkszentkirályon találkoztak, hogy megalakítsák e települések szövetségét. Erdélyből a köv. települések képviseltették magukat: Székely-, Maros-, Sepsi-, Csík- és Kalotaszentkirály, valamint Székelyszentistván. [RMSz, okt. 9.]

1996. október 27.

Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]

1997. október 3.

Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]

Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16)

Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.]

1998. július 26.

Szentegyházán zászlókat lengető tömeg fogadta az átutazó m. kormányfőt, Székelyudvarhelyen zúgtak a harangok, amikor a városba érkezett Orbán Viktor, aki Marosvásárhelyről helikopterrel utazott haza. Székelyudvarhelyen rövid beszédet mondott, amelyben kifejtette: Mo.-nak új kormánya alakult, amely ha körülnéz a világban, akkor a horizontja nem ér véget a m. állam határainál; kormánya nem fog megfeledkezni a Kárpát-medencei magyarság kulturális önazonosságának megőrzéséről. [Szabadság, júl. 28.]

1998. november 5.

Markó Béla örömmel üdvözölte a tényt, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepet vállalt Szlovákiában. [Szabadság, nov. 5.]

Németh Zsolt szerint a mindenkori m. kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. [Szabadság, nov. 5.]

Balogh Barnabás, Borzási Gyula, Csernák Béla és Kállay László Alternatív tájékoztatás c. levelet juttatott el 2 újság szerkesztőségébe, melyben a püspökválasztásról ismert korábbi véleményekkel (→ 1998.10.22) szemben próbálják „megmutatni az érem másik oldalát”. Az aláírók idézték Tőkés László kijelentéseit: „egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet” és „én nem szeretettel akarok kormányozni”; szerintük a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. [BN, nov. 5.; Szabadság, nov. 5.] – Tőkés László válasza a vádaskodásokra: „Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért – számukra vereséggel felérő – választási eredménybe.” [Szabadság, nov. 14.] (→ 1999.05.10)

Az Agache-ügy újabb tárgyalása kapcsán a cikkíró rámutatott az ügy egyik jellemző aspektusára: 8 éven át az ügyészség nem tudott előállítani tetteseket. [BL, nov. 13.]

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

1999. október 8.

Az RMDSz a kormányülésen felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az aradi incidenst: kik a felbújtók és miért nem lépett föl a rendőrség a hangoskodók ellen. [Szabadság, okt. 8.]

Dávid Ibolya exkluzív interjú keretében számolt be az aradi szobor ’kiszabadítása’ érdekében tett lépéseit. Legnagyobb segítségére Valeriu Stoica volt, de fogadta őt Radu Vasile is, akinek elmondta, hogy a szobor annak idején a brüsszeli világkiállítás különdíját kapta meg. Akkor kötöttek megállapodást arról, hogy engedélyezik a szobor elszállítását korábbi rakhelyéről és elvi egyezség született az emlékparkról is. [BN, okt. 8.]

A VET nagycsaládos programja keretében letették a mezőségi Vicében az ottani családi ház alapkövét. A Kárpát-medencében további 13 házat építenek. [Szabadság, okt. 8.]

1999. november 1.

A diákszervezetek vezetői elégedetlenül távoztak a kormány képviselőivel okt. 29-én folytatott megbeszélésekről, s úgy döntöttek: folytatják a tiltakozó akciókat, ha nem emelik – kérésüknek megfelelően – az ösztöndíjakat. [Szabadság, nov. 1.]

Marosvásárhelyen, a PEL legnépszerűbb rendezvénye a Demokrácia Kollégiuma, amolyan egyéves szabadegyetem diákoknak, amely az iskolai oktatás hiányosságait igyekszik pótolni. Eddig 114-en végezték el a kollégiumot, a végzettek közül sokan már a sajtóban vagy civil szervezetek vezetőségében értékesítik a tapasztalatokat. [RMSz, nov. 1.]

Fogy a magyarság a Kárpát-medencében – a folyamatot évek óta aggódva figyelik a politikusok és szociológusok. Pl. a vajdasági magyarság az 1961. évi 442.561 főről 1991-re 340.946-ra csökkent; Hargita megyében az 1990. évi 361.856 lakosból 1996-ra 344.898 maradt. [RMSz, nov. 1.]

2000. március 16.

Farkas Árpád után, aki március elején kivált a Krónika napilap vezérkarából, most Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos, Kányádi Sándor és Sütő András is lemondott a szerkesztőtanácsból, arra hivatkozva, hogy a szűkebb vezetőség számos döntésről csak utólag tájékoztatta a testületet. [RMSz, márc. 17., márc. 22.]

Megalakulása utáni első ülését Székelyudvarhelyen tartotta a M. Ifjúsági Konferencia (MIK). A Kárpát-medencei ifjúsági szervezeteket tömörítő szervezetben az erdélyi ifjak képviseletét a MIT látja el. [HN, márc. 16.]

2000. március 21.

A M. Környezetvédelmi Minisztérium felbecsülte a ciánszennyeződés értékét: az 1241 tonnányi elhullott hal értéke 874 millió Ft, ehhez járul még a ritka halfajok eszmei értéke: 900 millió Ft. [Szabadság, márc. 21.]

Günter Verheugen, az EB bővítési ügyekben illetékes tagja nyilatkozott Ro. helyzetéről: 3. éve csökken a nemzeti össztermék és makrogazdasági stabilizációt sem sikerült elérni. [Szabadság, márc. 21.]

Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a h. t. m.-ra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió m. él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a 20. században stagnált, ám az utóbbi 10 évben növekedtek a beolvadásukat és kivándorlásukat okozó tendenciák. [BN, márc. 21.]

A megyei m. ny. oktatás jövőjéről tanácskoztak Aradon. Jelenleg 30 helységben van m. oktatás, de a krónikus gyermekhiány miatt 4-5 év múlva sok községben nem indulhat m. osztály. Égető a pedagógushiány. [NyJ, márc. 21.]

Wanek Ferenc (Bolyai Társaság) szerint – mivel nem várható, hogy a kormány hamarosan m. ny. egyetemet hagyjon jóvá – a magánegyetem alapítása felé kell orientálódni.

2000. március 23.

Ha a ro. hatóságok megszigorítják határaik védelmét, akkor esélye van annak, hogy az EU még 2000-ben eltörölje a vízumkényszert a románokkal szemben. [Szabadság, márc. 23.]

Katona Kálmán Hágában, a Vízügyi Világfórumon ismertette a m. álláspontot a Tiszát ért szennyeződésről. [Szabadság, márc. 23.]

Kolozsvárott megbeszélést tartottak az RMDSz okt. szakemberei, s előkészítették a hónap végén sorrakerülő Kárpát-medencei okt. konferencia anyagát. Mo.-n közel 5000 erdélyi diák tanul (⅔ rész középiskolás és ⅓ rész egyetemi hallgató), ez a szám aggasztóan nagy, tekintve, hogy a végzősök döntő hányada nem tér haza. [NyJ, márc. 24.]

2000. május 18.

Csiha Kálmán, az EREK püspöke körlevélben kérte híveit, hogy vegyenek részt a választásokon és szavazzanak arra a jelöltre, akiről tudják, hogy „támogatni fogja egyházunkat, kisebbségi jogainkat és minden igaz ember javát”. [RMSz, máj. 18.]

Júniusban kerül a m. kormány elé a státustörvény tervezete. A testületek nem javasolják az egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését; az európai uniós normákkal összeegyeztethetetlennek ítélik a munkavállalási engedélyek nemzeti alapon való megadását. A státustörvény jogalanya nem a nyugati, hanem a Kárpát-medencei magyarság lesz. [Szabadság, máj. 18.]

A KREK közgyűlésén a püspöki jelentés tk. arról számolt be, hogy zsinati vonalon megoldódott a kritikus helyzet, helyreállt a kapcsolat az EREK-kel; a nőszövetségi és ifjúsági szövetségek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. [BN, máj. 19.] – A püspök az igazságtétel fontosságát hangsúlyozta: a 89-es események felelősei büntetlenül élnek, ami azt bizonyítja, hogy gyenge lábakon áll a jogállamiság. [BN, máj. 27.]

2000. május 26.

Kisvárdán megkezdődött a H. T. M. Színházak fesztiválja. 25 társulat 42 előadása szerepel a tíznapos szemlén. [NyJ, máj. 27.]

C. V. Tudor sepsiszentgyörgyi kampánybeszédében a székely megyékben élő ro. lakosság tragikus életét ecsetelte. Az egész megyéből a PRM-nek mintegy 300 híve gyűlt össze, hogy meghallgassa a pártelnök uszító beszédét. [BL, máj. 26.]

A marosvásárhelyi választási iroda elutasította a PRM óvását. A PRM azt sérelmezte, hogy az RMDSz választási plakátjain a m. nemzeti zászló színeit használták. [Táj., máj. 26.]

Kézdivásárhelyen Petőfi-szobrot avattak a költő nevét viselő iskolában (Vetró András alkotása). [RMSz, máj. 30.]

Az MVSz tisztújító közgyűlésén (→ 2000.05.23) új elnököt választottak az anyaországi, Kárpát-medencei és a nyugati régió élére, Szíjártó István, Borbély Imre, ill. Léh Tibor személyében. [Szabadság, máj. 26.] – Az MVSz elnöki posztjára 9 jelöltet állítottak, de a végső versenyben csak 4-en vettek részt: Boross Péter, Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós és Szakály Sándor. A kb. 300 küldött 4 menetes szavazás során választotta meg az új elnököt, Patrubány Miklóst. [BN, máj. 27.; RMSz, máj. 27.] – A VET tiltakozott az ellen, hogy a többi régió „erdélyi henger”-nek minősítette a szavazást. [Szabadság, máj. 27.] (→ 2000.05.29)



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998