Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1994. november 19.

Magyar paradigma és posztmodern jövőkép címmel Kolozsvárott rendezett tanácskozást az Interconfessio Társaság, hogy emlékezzenek a Kolozsvári Nyilatkozatra (→ 1992.10.25) és felismerjék a haladás irányvonalát. Tőkés László szerint az elmúlt 75 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hanyatlás megállításának egyetlen esélye van: az autonómia. Kovács Miklós (Kárpátalja) szerint a nemzeti csapások egységbe kovácsolják a nemzetet; Trianon formálta egységessé a m. politikát. A vajdasági Hódi Sándor a kettős állampolgárságot tartotta megoldásnak. [RMSz, nov. 26.] (→ 1995.07.30)

Temesváron tisztújító gyűlést tartott a megyei RMDSz. Toró T. Tibor felhívta a figyelmet: az RMDSz-re szavazók száma csökkenő tendenciát mutat. A 62 ezer m. lakosból 1990-ban még 30 ezer, 1992-ben pedig csak 19.940 szavazója volt a szövetségnek. Dukász Péter elnököt Ferencz Csaba váltotta föl. [RMSz, nov. 23.]

Aradon fölavatták az 1992-ben visszaszerzett és az IKA támogatásával felújított Minorita Kultúrházat. [RMSz, nov. 29.]

1995. július 16.

Szovátán megnyílt az RMNKT honismereti népfőiskolája. A rendezvényen anyaországi, kárpátaljai és felvidéki m. szakemberek is részt vettek. [Táj., júl. 17.]

Székelyudvarhelyen új ref. templomot avattak. A rendszerváltás óta épített templomok sorában ez a 15. – mondta Csiha Kálmán püspök. [EN, júl. 26.] (→ 1995.08.25)

1996. március 4.

Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)

Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.]

Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.]

A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.]

A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19)

1996. március 18.

Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a PDSR és a PSM. [Szabadság, márc. 18.]

Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal pol. államtitkára, a HTMH és az utódállamok m. szervezeteinek képviselői megegyeztek a HTvKa kuratóriumába delegálható küldöttek számáról. (→ 1996.03.05, 1996.03.16) Erdély 3, Felvidék 2 személyt küldhet, Délvidék és Kárpátalja rotációs rendszerben delegálhat képviselőket. [Táj., márc. 19.]

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező ellenzéki pártok meghívták a h. t. m. szervezetek képviselőit [Felvidék: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM), Popély Gyula (MNp); Kárpátalja: Kovács Miklós (KMKSz), Dalmay Árpád (BMKSz), Dupka György (MÉKK); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (VMSz); Erdély: Markó Béla (RMDSz)], hogy vegyenek részt az ülésen. [MN, aug. 31]

1997. április 13.

Beregszászon 8. küldöttközgyűlését tartotta a KMKSz, ahol az utódállamok m. szervezetei is képviseltették magukat. Az elmúlt év kimagasló eredménye a beregszászi m. pedagógiai főiskola hivatalos elismerése és megnyitása volt. [Táj., ápr. 16.]

1997. április 16.

Az ET úgy döntött, hogy egy évre felfüggeszti az ország monitorizálását. Frunda György szerint ez annak köszönhető, hogy az ET nyitott Ro. felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Az egy év alatt teljesíteni kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Ro.-t a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre; módosítani kell a Btk. több paragrafusát, tk. a sajtószabadságot érintő cikkelyt, valamint a himnusszal és zászlóval kapcsolatos, továbbá a 200. paragrafust (a homoszexuálisok büntetéséről); javítani kell a börtönviszonyokat, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, a közösségek kárpótlását; intézkedni kell a cigányok társadalmi integrációja érdekében. [RMSz, ápr. 16. ; Szabadság, ápr. 25.]

Patrubány Miklós, az MVSz alelnöke úgy értékelte, hogy a BTE újraindítása nem szakmai vagy tudományos kérdés: „Csak pol. akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni.” [Szabadság, ápr. 16.]

Törzsök Erika, a HTMH új elnöke hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a hivatalt; a kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie. A HTMH által közvetített összegek csak kis részét képezik a költségvetésnek, különösen kevés, ha számba vesszük, hogy: 1. Kárpátalján a lakosság 80%-a munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést, 2. Szlovákiában a Mečiar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, 3. Horvátországban a m. lakosság rommá lőtt házakban próbál új életet kezdeni. [MH, ápr. 16.]

1997. május 9.

Eckstein-Kovács Péter a városháza előtt tartott fogadóórát, így tiltakozott amiatt, hogy szenátori iroda nélkül maradt. [Táj., máj. 9.]

A benzinilleték (→ 1997.05.06) ügyében a m. külügymin. is közbenjárt, ennek köszönhetően csak azok fizetnek, akik egy évben négynél többször utaznak külföldre. [Szabadság, máj. 9.]

Kormányforrások szerint a volt király rövidesen visszakapja két kastélyát: a soborsinit és a bukarestit. [MH, máj. 9.]

Ungváron tartotta soros évi közgyűlését a kárpátaljai magyarok egyetlen orsz. szervezete, az UMDSz (1992-ben alakult; a szövetségből 1995-ben kilépett a KMKSz; 1996-ban két új tömörülést vettek föl: MÉKK és KMSzF). Vass Tibor, az UMDSz üv. elnöke sürgette az ukrán kormányt, hogy részesítse támogatásban a nemzetiségi szervezeteket, amelyek eddig egy garast sem kaptak. [Népszava, máj. 10.]

1997. június 19.

Az RMDSz ÜE műv. és egyházügyi főosztálya elkészítette az államosított közösségi és egyházi vagyonok orsz. kataszterét és egy előterjesztést azokról az objektumokról, amelyek sürgősségi eljárással kerülhetnének vissza a m. közösségek és egyházak tulajdonába. [Táj., jún. 19.]

Kárpátalja lakosságának megoszlása nemzetiségek szerint (1989-es népszámlálási adatok): összlakosság: 1,245.618 fő, ebből: ukrán = 976.749 (78,4%); m. = 155.711 (12,5%); orosz = 49.458 (4%); ro. = 29.485 (2,4%); cigány = 12.131( 1%); szlovák = 7329 (0,6%); német = 3478 (0,3%); zsidó = 2639 (0,2%). [A Hét, jún. 19.]

1997. október 24.

Ukrajnában az 1989-es népszámlálás szerint a m. kisebbség lélekszáma 163 ezer fő. 1997-ben Kárpátalján a m. iskolák száma: 10 elemi, 36 ált. isk. és 17 középfokú tanintézmény. A m. lakosságot aggodalommal tölti el az új oktatási törvény tervezete, amely szerint a nemzetiségi iskolákban a tantárgyak nagy részét ukránul kell tanítani. [RMSz, okt. 24.]

1998. február 18.

A szenátus közigazgaztási bizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20%-os aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnév-táblák alkalmazása. [RMSz, febr. 20.] A 22/1997. sz. kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható. [Szabadság, febr. 19.]

A kárpátaljai magyarok szervezete azzal bízta meg a vezetőit, tárgyaljanak az anyaországi pártokkal arról, miként lehetne elérni, hogy az Országgyűlés törvénybe iktassa – a szlovák kezdeményezéshez hasonlóan – olyan hivatalos személyi okmányok meghonosítását, amelyek lehetővé teszik a h. t. magyarok számára, hogy bizonyos területeken egyenlő jogokat élvezzenek a m. állampolgárokkal. Törzsök Erika, a HTMH elnöke szerint a közeljövőben erre nem lesz mód. [MTI]

Mihnea Moţoc külügyi szóvivő szerint a ro. állampolgárokra vonatkozó magyarországi vízumkényszer esetleges bevezetése „bizonyos mértékben árnyat vetne a kialakult kétoldalú együttműködésre”. [MTI] (→ 1998.02.21)

1998. július 9.

A BBTE m. professzorainak többsége és számos értelmiségi (összesen 165 személy) írta alá azt a memorandumot, amely azt kéri az egyetemi szenátustól, hogy az intézmény chartájába foglalják be az egyetem kétnyelvűségét, ami a ro. és m. oktatási ny. egyenértékű használatát feltételezné. A memorandumot az állam elnökéhez is eljuttatták. [BN, júl. 9.]

A Fidesz és a KMKSz 6. alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján, a helyi magyarság problémáiról, ahol az utódállamok m. szervezetei is képviseltették magukat. Németh Zsolt elmondta: az új m. kormány folytatni kívánja azt a m.–m. párbeszédet, amely 1996-ben indult, de megszakadt. Kovács Miklós (KMKSz) szerint hasznos lenne egy törvényt alkotni Mo.-n, amely külön státust biztosítana a h. t. magyaroknak. Duray Miklós szerint meg kell akadályozni azt, hogy – Mo. európai uniós csatlakozása nyomán – lélektani válaszfal alakuljon ki az anyaország és az utódállamok magyarsága között. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Mo. törvényhozása ennek megelőzésére. [Új Szó (Pozsony), júl. 10.]

Takács Csaba – a Martonyi Jánossal és Németh Zsolttal folytatott eszmecsere folyamán – arra kérte a partnereit, hogy továbbra is támogassák Ro. euroatlanti csatlakozását. [MTI]

Szabadon engedték Miron Cozmát (→ 1997.01.10), az 1990-es és 1991-es ’bányászjárások’ vezetőjét. Az államrend veszélyeztetése címén állították bíróság elé, de végül a közrend megzavarása és közerkölcs megsértése miatt ítélték 3 évre, de az rögtön a felező amnesztia hatása alá esett. A per során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások mechanizmusa és szervezése. [MTI]

1998. november 19.

Az IKA az első 9 hónapban a köv. összegeket fordította a h. t. m. kulturális és tudom. intézmények támogatására (millió Ft): 42,3 (Erdély); 21 (Felvidék); 9,9 (Vajdaság); 9,9 (Horvátország); 8,2 (Szlovénia); 2,2 (Kárpátalja). [MN, nov. 19.]

Az ezernyi tagot számláló M. Írószövetség 71 tagú választmányába a köv. erdélyi (származású) írók kerültek be: Csiki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György, Kocsis István. A szövetség elnöke Pomogáts Béla lett. [RMSz, nov. 19.]

1999. január 5.

A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]

Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.]

2002. július 16.

A MÁÉRT közelgő üléséről Szabó Vilmos (HTMH) elmondta: Kárpátalján találkozott a KMKSz és az ellenlábas KMSzF képviselőivel; Bp. nem fog beavatkozni a h. t. m. vitáiba, ám az új m. kormány szakít elődjének azzal a gyakorlatával, hogy a kapcsolattartásban csak egyetlen kárpátaljai m. szervezetet prefereált. [Krónika, júl. 16.]

Molnár Gusztáv politológus szerint a 2004-es választásokon sikeres együttműködés képzelhető el az Erdély–Bánság Liga, az RT és a PNTCD között. [Krónika, júl. 16.] – Toró T. Tibor szerint ez inkább csak hipotézisnek számít; igazából akkor lenne esélye a regionalizmusnak Ro.-ban, ha a helyi és a központi pol. akarat találkozna. [RMSz, júl. 20.]

Az EU 10 millió € vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt újabb átkelőhelyek létesítésére a m.–ro. határszakaszon. A nagyberuházások esetén a költségek 25%-át a kedvezményezett országoknak kell biztosítaniuk. [RMSz, júl. 16.]

2003. január 6.

Toró T. Tibor kivár: az RT vezetői még nem döntöttek arról, hogy részt vegyenek-e az RMDSz kongresszusán (→ 2003.01.31). [Krónika, jan. 6.; NyJ, jan. 9.]

Verestóy Attila elmondta: enyhül a magyarellenesség a bukaresti parlamentben – ez tk. azzal magyarázható, hogy már nem lehet megélni a nacionalista uszításból; eredményes volt a PSD-vel megkötött protokollum, noha nem sikerült minden fronton elérni a kitűzött eredményeket. [UH, jan. 6.]

A 2. M. Hadsereg Don-kanyarban elpusztult erdélyi áldozataira emlékeztek a Maros megyei EMKE által szervezett ünnepségen, ahol bemutatták Bocskai Vince emlékművének makettjét is. [Népújság, jan. 6.]

A decemberben megejtett ukrajnai népszámlálás adatai szerint Kárpátalján 156,6 ezer m. él, 4%-kal kevesebben, mint 1989-ben. [RMSz, jan. 6.]

2003. július 12.

Szász Jenő kijelentette: a polgári körök tevékenységének összehangolásával próbál megfelelő szervezeti keretet biztosítani az MPSz számára (→ 2003.07.03); év végéig elkészül a Székelyföld fehér könyve – erre épül majd a régió fejlesztési stratégiája. [Szabadság, júl. 12.] (→ 2003.08.29)

Marosvásárhelyen rendez újabb ifj. és diákfesztivált a MIÉRT. A ’Félsziget’ elsősorban zenekarok fesztiválja lesz; a szórakozás mellett a pol. is helyet kap. A Félszigetet ’Tusványossal’ azonos időben szervezik. [Szabadság, júl. 12.; ER, júl. 17.] (→ 2003.07.21)

Beregszászon megtartotta első kongresszusát az UMDSz. Gajdos István elnök kiemelte: a 12 éve ernyőszervezetként működő szövetség decemberben váltott, amikor az alapszabályt módosítva lehetővé tették az egyéni tagságot. 120 településen 135 tagszervezetük van, 15 ezer főt meghaladó tagsággal. Szerepüknek tartják, hogy közvetítsenek a m. és az ukrán kormány között. [RMSz, júl. 14.]



lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998