Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-20 | 21-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1989. december 23.

A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).

A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.

Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)

A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]

A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait.

1990. március 4.

Gyulafehérváron a VR nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen. (→ 1990.03.07)

1990. december 1.

A Gyulafehérváron zajló ro. nemzeti ünnepen Szőcs Géza (RMDSz) és Corneliu Coposu (PNTCD) beszédét nacionalista csoportok kiabálással, fütyüléssel zavarták meg. A rendbontókat – a tévéközvetítés tanúsága szerint – Petre Roman, az emelvényről, karjelzésekkel „vezényelte”. Másnap az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott, kérve a miniszterelnök menesztését. (→ 2000.10.14)

1991. augusztus 8.

Gh. Ştefan okt. min. fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét (Balázs Sándor, Bodor András, Jenei Dezső) és a m. felsőoktatás ügyét vitatták. A BTE visszaállításáról szólva a min. azzal hárította el a kérést, hogy Gyulafehérváron már van m. egyetem [!], amely a közeljövőben akár 3000 hallgatót is fogadhat. A min. kijelentését Bálint Lajos érsek cáfolta: köztudott, hogy Gyulafehérváron csak egy teológiai intézet működik, ahol a m. egyházmegyék részére képeznek papokat. A tárgyalásról a kolozsvári egyetemi tanárok emlékeztetőt írtak, melyet aug. 14-én, levél kíséretében a miniszterhez továbbítottak. A küldeményhez a korábbi memorandumok másolatát is csatolták és kérték a BTE visszaállítását, amelynek támogató íveit (1991 augusztusáig) 220 ezer m. írta alá. [Szabadság, aug. 16.]

1992. február 9.

A helyhatósági választások első fordulóján az RMDSz jelöltjei közül 3150 személyt választottak meg tanácsosi vagy polgármesteri funkcióba. Orsz. szinten a FSN győzött (33,72%), de korántsem volt olyan sikeres, mint 1990-ben. Az ellenzéki CD (24,38%) jelöltjei kerültek polgármesteri székbe tk. a köv. városokban: Bukarest, Konstanca, Arad, Temesvár, Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár. Harmadik volt a listán a PDAR (7,98%), majd az RMDSz (6,84%), a PUNR (4,48%) és a PRM (1,68%) következett. (→ 1992.02.13, 1992.02.16, 1992.02.23)

1992. október 25.

Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)

A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.]

A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.]

Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.]

1993. március 5.

A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]

Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.]

1993. május 5.

Gyulafehérváron 84 éves korában elhunyt Jakab Antal, nyugalmazott róm. kat. püspök.

1993. május 28.

Megkezdte ötnapos erdélyi körútját a FUEV küldöttsége (a FUEV Európának az egyetlen, az egész térségre kiterjedő kisebbségi tömörülése). Székelyudvarhelyen oktatási szakemberekkel tárgyaltak, Gyulafehérváron az érsekség épületében az egyházak vezetőivel találkoztak, Nagyszebenben az RNDF vezetőivel folytattak megbeszélést. Útjukon az RMDSz képviselőivel is tárgyaltak. [RMSz, máj. 29., jún. 2.]

1993. november 17.

A PNTCD és az RMDSz feltételhez kötötte részvételét a dec. 1-jei ro. nemzeti ünnepen. Biztosítékot kérnek Iliescutól arra vonatkozóan, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-es események (→ 1990.12.01). Azóta Iliescu – szóvivője útján – elnézést kért, de most ismét elmérgesedett a kormánypárt és az ellenzék viszonya. A CD pártjai egymás után jelentették be a gyulafehérvári ünnepség bojkottját, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány nem engedi be az országba Mihály királyt. [MN, nov. 17.] (→ 1993.12.01)

Az ellenzék (köztük az RMDSz) kormánycserét sürgetett. [RMSz, nov. 19.]

Az RMDSz sajtóértekezleten ismertette a kisebbségi törvénytervezetet (→ 1993.11.15). Csapó I. József az európai normákkal érvelt, az újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát, mindenben a ro. nemzetállam létének veszélyeztetését látták. [RMSz, nov. 19.]

1993. december 1.

Gyulafehérvár volt a központja a nemzeti ünnep rendezvényeinek. Az ellenzéki erők, korábbi ígéretükhöz híven (→ 1993.11.17), külön ünnepeltek, Bukarestben. A központi rendezvényen, az emelvény fölött az egykori Nagy-Románia térképe állt. [MN, dec. 2.] (→ 1993.12.09) – Mihály király üzenetét a lapok közölték: a hatalom minden eszközt megragad, hogy megakadályozza hazalátogatását. Az elmúlt 4 évben nem váltak valóra a remények, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül. [ÚM, dec. 1.]

Andrei Sangheli moldovai kormányfő Moszkvában megállapodott a FÁK-tagállamoknak történő hitel folyósításáról. – Chişinăuban eredménytelenül zárultak a Dnyeszteren túliakkal folytatott tárgyalások, mert a tiraszpoliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. [RMSz, dec. 3.]

A Szentszék elfogadta a betegeskedő Bálint Lajos lemondását; az új érsek kinevezéséig Jakubinyi György kormányozza az egyházmegyét. (→ 1994.04.08)

1994. április 21.

A gyulafehérvári székesegyházban – számos meghívott előtt – ünnepélyes székfoglalót tartott Jakubinyi György róm. kat. érsek (→ 1994.04.08). A kinevezést tartalmazó pápai bullát John Bukowsky bíboros, bukaresti nuncius olvasta föl. [RMSz, ápr. 22.; EN, ápr. 27.]

Catherine Lalumière asszony (az ET távozó főtitkára) és Iliescu elnök beszédével Bukarestben megnyílt a Crans Montana Fórum, amelyen 48 ország és 125 nemzetközi szervezet képviseltette magát. [MN, ápr. 22.]

Több ro. lap a „szocialisták találkozójának” nevezte Oliviu Gherman és Horn Gyula szegedi tanácskozását. Elégedetten nyugtázták, hogy az MSzP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó kitétellel, amelyet az alapszerződés-tervezetben is szerepeltetni kívánnak. [ÚM, ápr. 21.] – Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással fogadta a hírt, hogy az MSzP a kisebbségi érdekképviselet mellőzésével kívánja rendezni a ro.–m. viszonyt, és Horn ígéretet tett arra, hogy megszünteti a HTMH-t. [RMSz, ápr. 26.]

1996. május 7.

A BBC ro. szerkesztősége nem áll egyik oldal pártjára sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője, reagálva Adrian Năstase vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi ro. adókon. [RMSz, máj. 8.]

Csicsó Antal, klézsei születésű történelemtanár ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére. A könyvet az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként osztották szét a csángó falvakban. [RMSz, máj. 7.]

Gyulafehérvár lakossága a hatvanas években nőtt meg 20 ezerről 80 ezerre, a m. lakosok száma nem változott lényegesen (a korábbi 3200-zal szemben csak 2830), de az aránya igen. Fehér megye m. szellemi központjának Nagyenyedet tekintik. [Szabadság, máj. 7.]

1996. szeptember 29.

A gyulafehérvári székesegyházban – halálának évfordulóján – szentmisét celebráltak Márton Áron emlékére. [RMSz, okt. 1.]

1996. október 15.

Frunda György gyulafehérvári és dévai kampányútja idején ro. ny. röpcédulák jelentek meg a lakossági postaládákban. A röpcék Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozata alapján támadta a magyarokat. A sajtó munkatársai kiderítették, hogy a röpcédulán, a forráshely megadása nélkül idézett szöveg Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944-es angol ny. könyvéből származik, amit Göncz Árpád fordított magyarra. [Népszabadság, okt. 16.; RMSz, okt. 17., okt. 19.] – Frunda Tordán is találkozott választóival, ahol elmondta: az erdélyi tolerancia újjászületéséért harcol, annak pedig egyik feltétele a nemzeti közösségek jogainak biztosítása. További célok: az anyanyelv-használat biztosítása minden területen, kétnyelvű feliratok, az elkobzott vagyon visszaszolgáltatása. [Szabadság, okt. 15.] (→ 1996.10.26)

Egyre csökken Gh. Funar pártjának népszerűsége, a legutóbbi felmérés szerint csupán 4% a párt orsz. támogatottsága. Több meghatározó személyiség kilépett a PUNR-ből, legutóbb a párt főtitkára, Valer Suian is. [MN, okt. 15.]

1996. november 11.

A gyulafehérvári kampánygyűlésen Iliescu elnök ismét kijátszotta a „magyar kártyát”: ha nem őt választják meg, akkor Ro. elveszíti Erdélyt, az országot tönkreteszi a koalíció, továbbá: jönnek a földbirtokosok és jön a király. [Szabadság, nov. 12.] (→ 1996.11.20, 1996.11.21)

1998. június 25.

A kormány elfogadta 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. Ezek közül korábbban 8 tartozott m. egyházak, közösségek birtokába: Nagyváradon a két püspöki palota, Kolozsváron az EMKE székháza és az unitárius nyugdíjpénztár épülete, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, Gyulafehérváron a Batthyaneum, a hétfalusi evangélikus iskola. A rendelet elvi határozatot jelent, amelynek alapján külön-külön bizottságok tárgyalnak az érdekeltekkel (a volt tulajdonosokkal és az épület jelenlegi használóival) a visszaadás folyamatáról. A rendelet nem tartalmaz határidőt. [MTI]

A szenátusban véget ért a Securitate dekonspirálására vonatkozó törvényjavaslat vitája. Eckstein-Kovács Péter elmondta: a vita során olyan részeket vettek föl a tervezetbe, amely lerontja a civil társadalom ellenőrzési lehetőségét. [Táj., jún. 25.]

A kormány tagjai zárt borítékban nyilatkozatot adtak át a kormányfőnek arról, hogy milyen volt a viszonyuk a Securitatéval. [MTI] (→ 1998.07.06)

Az RMDSz képviselői frakciója nyilatkozatban állt ki Bárányi Ferenc mellett: Bárányinak nem kell lehajtania a fejét eddigi közéleti tevékenységéért; elítélik a politikai lejáratási kampányt, amelyet az tett lehetővé, hogy a titkosszolgálat irattárai nincsenek semleges kézben. Sürgetik a Ticu Dumitrescu-féle törvény mielőbbi alkalmazását. [Táj., jún. 25.]

A Vallásügyi Államtitkárság a kormány elé terjesztette a vallásügyi törvénytervezetet, amelyet a 15 elismert egyház képviselőinek egyetértését tükrözi, amely 1997–98 közötti 6 találkozó alkalmával fogalmazódott meg. [Szabadság, jún. 25.]

1999. január 14.

Németh Zsolt és Szabó Tibor (HTMH) 3 napos erdélyi körútra indultak, hogy fölkeressék a m. egyházak püspökeit. Útjuk állomásai: Nagyvárad, Kolozsvár, Gyulafehérvár. [BN, jan. 16.]

George Robertson, brit védelmi miniszter elmondta: a szövetség a tavalyi, madridi csúcstalálkozón elfogadott 3 jelölt (Mo., Csehország, Lengyelország) csatlakozásával van elfoglalva, de a 2. körben Ro. is csatlakozhat, ha eljött az ideje. [Sajtóf., jan. 14.]

1999. október 3.

A felvételi előkészítőre 31-en jelentkeztek, de a felvételire csak 23-an jelentkeztek, végül 19 hallgatóval indult a gyulafehérvári kat. papnövelde újabb évfolyama. [Vasárnap, okt. 3.]

Aradon mintegy 2-300 ember gyűlt össze a főtéren, hogy a nacionalista pártok felhívására tiltakozzon a ro.–m. megbékélési park terve ellen. A résztvevők a kormányt és az RMDSz-t bírálták, Iliescut és C. V. Tudort éljenezték. – Csergő Ervin, a minorita rendház vezetője elmondta, hogy a szobrokat a rendház udvarán fogják renoválni. [Szabadság, okt. 4.]

Nagyváradon tartották a PKE megnyitóját. Az ünnepségen Alföldi László főkunzul Orbán Viktor miniszterelnök nevében is köszöntött mindenkit és támogatásáról biztosította az alakuló egyetemet. [BN, okt. 4.]

1999. december 2.

Brüsszelben nyolcadik találkozójukat tartották az EU-hoz csatlakozni vágyó országok parlamenti elnökei. A találkozó résztvevői támogatták az EB javaslatát, hogy újabb 6 országgal, köztük Ro.-val is kezdjék meg a tárgyalásokat. [Szabadság, dec. 2.]

A ro. nemzeti ünnepen, Gyulafehérvárott Emil Constantinescu jobbnak látta, ha nem szól a néphez az Egyesülés Temploma előtt, akkora volt a füttykoncert. [Szabadság, dec. 2.]

A m. történelmi egyházak vezetői az egyetemalapítás ügyében értekeztek Kolozsvárott; az ülésen újabb levelet fogalmaztak – ezúttal Radu Vasile kormányfőnek – a vallásügyi törvény tervezetével kapcsolatban, melyet diszkriminatívnak tartanak. [Szabadság, dec. 3.]



lapozás: 1-20 | 21-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998