|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 21 találat | lapozás: 1-20 | 21-21 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1990. május 20.A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30) Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József. Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.] „Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1991. május 3.Nagyenyeden tanácskozott az RMDSz Fehér, Hunyad, Kolozs és Szeben megyei vezetősége, valamint az orsz. főtitkárság. Megvitatták a 2. kongresszuson előterjesztendő alapszabály- és programtervezetet.Az RTV bemutatta az egri tanácskozásról (→ 1991.04.13) készült összeállítást (melyet máj. 6-án megismételtek). A FSN képviselői elutasították és támadták az egri tanácskozáson elhangzott megállapításokat. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1991.05.06, 1991.05.07) Cs. Gyímesi Éva nyílt levelet intézett Tőkés Lászlóhoz, melyben leszögezte: meglepte Tőkésnek az egri tanácskozáson elhangzott felszólalása, melyben a romániai magyarság helyzetét véglegesen tragikusnak tüntette föl. „Tudom, a közönség, akihez szólt, talán ezt várta, hisz az emigráns Erdély-mentők egy része önérzetét csak növeli, ha van elég oka siratni és menteni az itt maradókat.” Igaz ugyan, hogy „nem történt meg a radikális rendszerváltás, de a kisebbségi társadalomban soha nem tapasztalt pezsgésnek vagyunk tanúi…” Tőkés mindeddig azt bizonygatta, hogy nincs „végveszély”. Cs. Gyímesi Éva reméli, hogy egri előadásán az ember szólt és nem az Igehirdető. [RMSz, máj. 3.] – Tőkés László válaszát az RMSz – bocsánatkérés kíséretében (elkallódott a levél, csak késve került elő) – szept. 20-án közölte. 1992. szeptember 27.Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5). Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.] Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1993. április 1.Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.] Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.] Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.] A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.] 1996. május 7.A BBC ro. szerkesztősége nem áll egyik oldal pártjára sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője, reagálva Adrian Năstase vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi ro. adókon. [RMSz, máj. 8.]Csicsó Antal, klézsei születésű történelemtanár ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére. A könyvet az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként osztották szét a csángó falvakban. [RMSz, máj. 7.] Gyulafehérvár lakossága a hatvanas években nőtt meg 20 ezerről 80 ezerre, a m. lakosok száma nem változott lényegesen (a korábbi 3200-zal szemben csak 2830), de az aránya igen. Fehér megye m. szellemi központjának Nagyenyedet tekintik. [Szabadság, máj. 7.] 1996. szeptember 9.Incze Tibor, Fehér megyei szenátor interpellált a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ügyében: az épület állaga leromlott, a tatarozáshoz szükséges összegnek csupán a negyede van meg. [Táj., szept. 12.]1997. július 15.Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.] 1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1998. augusztus 16.A h. t. magyarok érdekében hangsúlyozott politikai lépéseket kell tennie a m. kormánynak, ha nem akarja, hogy komoly problémái keletkezzenek a m.–m. kapcsolatokban, valamint Mo. szomszédaival való viszonyában – nyilatkozta Németh Zsolt. – Amennyiben kétoldalú megegyezés születik a kettős állampolgárság ügyében, Németh Zsolt nem zárná ki a lehetséges megoldások közül, ugyanakkor van egyéb megoldás is. Azt szeretné, ha „partneri együttműködés és baráti viszony alakulna ki a nemzet különféle részeit jelentő egységek között.” [Magyar Szó (Újvidék), aug. 16.]A Fehér megyei prefektúra levélben tiltakozott a Batthyaneum visszaadása ellen. [RMSz, aug. 16.] 1998. szeptember 22.Az RMDSz kormánytisztviselői magyarázatot kértek Tőkés Lászlótól, aki egy interjúban így nyilatkozott: „A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket.” A nyílt levelet – amelyben a mondottak indoklását vagy a mondottak visszavonását kérték Tőkéstől –, 25 kormánytisztviselő, miniszter, képviselő, államtikár, (al)prefektus írta alá. [Népújság, szept. 22.] (→ 1998.09.30)Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója elmondta: a Batthyaneum valószínűleg lekerül a visszaadandó közösségi javak listájáról, ui. a Fehér megyei képviselők megtámadták a restitúciós dokumentumot. [MH, szept. 22.] 1999. május 4.Traian Băsescu rosszindulatú ostobaságnak nevezte azt a bolgár jelentést, amely szerint szerb uszályok visznek kőolajat ro. finomítókba, majd onnan a készterméket szintén vízi úton viszik vissza. Ro. egy héttel korábban csatlakozott a Jugoszlávia elleni olajembargóhoz. [Népújság, máj. 4.]A PER újabb konferenciát szervezett, ahol az RMDSz küldöttsége is részt vett. A sajtóvisszhangok nyomán Markó Béla ismételten leszögezte: semmiképpen nem igaz az a megállapítás, hogy Ro.-t a kisebbségi kérdés megoldási modelljének lehetne tekinteni. [Népújság, máj. 4.] A marosvásárhelyi tanács arról döntött, hogy a Kossuth és az Arany János utcai kis téren egész alakos szobrot állítanak Petőfi Sándornak. [Népújság, máj. 4.] Nagyenyeden, ősztől – a BBTE keretében – m. ny. tanítóképző főiskola indul. [EN, máj. 4.] A kolozsvári napilap további 3 megyére terjeszti ki a hatósugarát, ezentúl tudósításokat közöl Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyéből is. [Szabadság, máj. 4.] 1999. augusztus 25.Július végén az inflációs ráta 11,3%-os volt, ami a júniusi szinttel majdnem azonos; a hivatalosan jegyzett munkanélküliek száma 1,11 millió. [Szabadság, aug. 25.]Rácz Levente, az RMDSz Fehér megyei üv. elnöke elmondta: a megye a legutóbbi választások során m. képviselő nélkül maradt, s ennek a hiánya, pl. tanügyi kérdésekben bizony megérződik: nincs aki közbelépjen a m. iskolai csoportok indítása érdekében. Az emberekben sincs elég kezdeményező készség és bátorság, nem ismerik a jogaikat és hamar meghátrálnak. [RMSz, aug. 25.] Nagyszalontán szobrot kívánnak állítani Bocskai fejedelemnek; a pályázatot Kolozsi Tibor szobrászművész nyerte. [Szabadság, aug. 25.] 2000. augusztus 3.A PD elnöke bízik abban, hogy a választásokon elérik a 12%-ot, s így önállóan, szövetségesek nélkül is bejutnak a parlamentbe. [Szabadság, aug. 3.]Krassó-Szörény, Hunyad és Fehér megyében vészesen fogy a magyarság. Egyre kevesebb m. óvodára van szükség, de a pol. eseményei is erre figyelmeztetnek. A választásokon több település maradt m. tanácsos nélkül, ott is, ahol legutóbb még sikerült egy-két helyet megszerezni, pl. Hátszeg, Zsilyvajdejvulkány, Lupény, Gyulafehérvár, Tövis. [Szabadság, aug. 3.] Kolozs megyében nehezen halad a földtörvény alkalmazása: kevés a szakember; 80 településen mindössze 44 földmérő dolgozik. [Szabadság, aug. 3.] 2001. március 13.A PNTCD kérte Ion Iliescut, hogy küldje vissza az államtitok védelméről szóló törvényt (→ 2001.03.08, 2001.03.10) a parlamentbe újratárgyalás végett; egyúttal vitassák meg a személyi adatok védelméről és a közinformációkhoz való hozzáférhetőségről szóló tervezeteket is. [Szabadság, márc. 13.] (→ 2001.03.16, 2001.04.12)A Fehér megyei PDSR hadjáratot indított az ellen, hogy a kormány visszaadja a Batthyaneumot az egyháznak. Az érsekség pert nyert az Alkotmánybíróságnál, ezért az ügyet visszautalták a gyulafehérvári bírósághoz. [Szabadság, márc. 13.] Az indulása óta eltelt 6 hónap alatt sikeresnek bizonyult a m. nyelvtanítási program a csángó Klézsén. Alapítványi tulajdonú házban ismerkednek a m. nyelvvel a gyermekek és a felnőttek. Az oktatáshoz szükséges anyagi alapot pályázati úton szerzik meg magyarországi közalapítványoktól. [Háromszék, márc. 13.] 2002. február 23.Tömegtüntetések hatására a moldovai kormány visszakozott: nem lesz kötelező az orosz nyelv és nem módosulnak a történelemkönyvek (→ 2002.01.17, 2002.02.14). [RMSz, febr. 23.]A Fehér megyei prefektus nem hátrál: ha a bíróság visszaadja a róm. kat. egyháznak a Batthyaneumot, fellebbezni fog. [NyJ, febr. 23.] 2002. július 4.A kormányfő ismertette a népszámlálás előzetes eredményeit: az országnak 21,698.000 lakosa van, ez több mint 1 millióval kevesebb az 1992-es számnál. A magyarság létszáma 190.582 fővel csökkent 10 év alatt. Adrian Năstase szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban és a gyermekvállalási kedv lanyhulásában látszik meg. A magyarság részaránya az erdélyi megyékben: Hargita 84,6%; Kovászna 73,8%; Maros 39,3; Szatmár 35,2%; Bihar 25,8%; Szilágy 23,1%; Kolozs 17,36%; Arad 10,7%; Temes 7,6%; Beszterce-Naszód 5,9%; Hunyad 5,2%; Fehér 5,4%; Krassó-Szörény 1,75%. [SzFÚ, júl. 1.; HN, júl. 5.; NyJ, júl. 5., júl. 6., júl. 8.; Szabadság, júl. 6.; RMSz, júl. 11.] – A magyarság lélekszáma: 1,434.377, az összlakosság 6,6%-a (1992: 7,1% volt). Kolozsvár m. lakossága közel 60 ezer ember, arány szerint: 18,86% (1992: 22,78%). [Krónika, júl. 5.] (→ 2002.03.30) – Marosvásárhelyen mintegy 70 ezer m. él (46,6%), a korábbi 85 ezerrel szemben. [RMSz, júl. 9.]Szándéknyilatkozatot írt alá a PKE és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében mezőgazdasági szakot létesítenek Nagyváradon. [Krónika, júl. 4.] 2002. november 6.Tíz éve nyitották meg a Szentszék bukaresti képviseletét; az ünnepségen Teoctist pátriárka vatikáni látogatásáról (→ 2002.10.10) beszélt. [Szabadság, nov. 6.]A KREK állásfoglalása kiállt Tőkés László mellett, aki ellen – úgymond – összehangolt kampány folyik azért, hogy megfosszák tb. elnöki tisztségétől. [SzFÚ, nov. 6.] Másodfokon is pert nyert a róm. kat. egyház a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében, ennek ellenére Jakubinyi érsek borúlátó. Az ingatlan visszaadását (melyről az Isărescu-kormány döntött 1999-ben) a kormánypárt Fehér megyei szervezete akadályozza. [Krónika, nov. 6.] (→ 2003.01.24) 2002. november 21.Az alkotmány-módosító bizottság javaslatai között szerepel: az államelnök ne hívhassa vissza a kormányfőt (csak a parlament); kettős állampolgárok is betölthessenek közjogi funkciókat. [Krónika, nov. 21.]Az RMDSz intenzív lobbijának hatására Octav Cozmâncă közigazgatási min. felszólította a Fehér megyei PSD elnökét, hogy ne folytassák a Batthyaneum visszaszolgáltatása elleni pert. [Krónika, nov. 21.] – Ennek ellenére a megyei vezetőség ismét megfellebbezte a bíróság döntését. Az érsekség jogtanácsosa kijelentette: az Egyházmegyei Főhatóság kész Strasbourgig vinni a restitúció ügyét. [Krónika, nov. 27.] Kuncze Gábor (SzDSz) hivatalos látogatást tett Ro.-ban; Kolozsvárott Takács Csabával és Eckstein-Kovács Péterrel folytatott megbeszélést. Az erdélyi liberális tömörülések közül csak a Szabadelvű Kört (SzK) tartja partnernek. [Szabadság, nov. 21.] George Robertson, főtitkár a szövetség prágai ülésén az egybegyűlt kormányfők és államfők elé terjesztette a javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Ro.-t, Szlovákiát és Szlovéniát vegyék föl a NATO-ba. Bukarestben valóságos népünnepély fogadta a bejelentést, Iliescu elnök ünnepi beszédben köszönte meg az ország valamennyi állampolgárának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseket. [Szabadság, nov. 22.] (→ 2003.03.27) 2003. január 31.Tőkés László felfüggeszti minden tevékenységét az RMDSz-ben, amíg – úgymond – nem állítják helyre a ’törvényes rendet’ a szövetségben. A tb. elnök szerint az RMDSz-t kiszolgáltatták az utódkommunista ro. hatalomnak. [SzFÚ, jan. 31.] – A kolozsvári napilapban egy-egy interjú olvasható a szövetségi, ill. a tb. elnökkel. [Szabadság, jan. 31.]Szatmárnémetiben megkezdődött az RMDSz 7. kongresszusa. A szövetségi elnök beszámolójában hangsúlyozta: az erdélyi magyarság egyetért az RMDSz együttműködési politikájával és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja érvényesíteni azt a ro. parlamentben. Az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal; ezeknek köszönhetően a magyarság ma bele tud szólni az ország és a közösség sorsába. – „Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia” – figyelmeztetett Rácz Levente, Fehér megyei RMDSz-elnök. – A kongresszust üdvözlő Năstase kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a ro. szuverenitás elve és a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, ugyanakkor elismerte, hogy a ro. állam egysége és integritása nem összeegyeztethetlen a m. kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. [Krónika, febr. 1.] (→ 2003.02.02) 2003. december 8.A romániai magyarság 20%-a él szórványban, de távlatilag a m. közösség köze fele áll a fokozatos beolvadás előtt. A legsúlyosabb gondokkal Fehér, Hunyad és Szeben megye küszködnek, ezeket követi Beszterce-Naszód, meg a Mezőség, de hasonló veszély leselkedik Krassó-Szörény, a Bánság és Máramaros m. lakóira is. [RMSz, dec. 8.]Szatmári Tibor, külügyi tanácsos adta át a pápának Markó Béla levelét (→ 2003.11.13). A csángó-kérdésben áttörést jelent az ET 1521. sz. ajánlása, amely kifejezetten szorgalmazta a m. anyanyelv oktatását az iskolákban és használatát a templomokban. [RMSz, dec. 8.] lapozás: 1-20 | 21-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
