Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1996. március 18.

Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a PDSR és a PSM. [Szabadság, márc. 18.]

Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal pol. államtitkára, a HTMH és az utódállamok m. szervezeteinek képviselői megegyeztek a HTvKa kuratóriumába delegálható küldöttek számáról. (→ 1996.03.05, 1996.03.16) Erdély 3, Felvidék 2 személyt küldhet, Délvidék és Kárpátalja rotációs rendszerben delegálhat képviselőket. [Táj., márc. 19.]

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező ellenzéki pártok meghívták a h. t. m. szervezetek képviselőit [Felvidék: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM), Popély Gyula (MNp); Kárpátalja: Kovács Miklós (KMKSz), Dalmay Árpád (BMKSz), Dupka György (MÉKK); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (VMSz); Erdély: Markó Béla (RMDSz)], hogy vegyenek részt az ülésen. [MN, aug. 31]

2000. augusztus 23.

A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]

Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]

Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]

A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]

2001. február 24.

Németh Zsolt pozitívnak értékelte négynapos látogatását. Tk. részt vett a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén is, m. egyházi vezetőkkel és bukaresti kormánytagokkal tárgyalt. Az erdélyi m. egyetem részére a m. kormány évenként egymilliárd Ft támogatást különít el. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2001.02.28, 2001.03.06)

Tonk Sándor elmondta: egy akkora kisebbséget, mint az erdélyi magyarság, csak akkor tudnak asszimilálni, ha felszámolják a középosztályt, valamint az értelmiséget. Ezt hivatott megakadályozni a m. egyetem. [RMSz, febr. 24.]

Újabb fejlemény a zilahi Wesselényi Gimnáziumban: bírósági végrehajtók szálltak ki az iskolába és László Kálmánt, az egyház részéről kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és általános leltárának átadására kötelezték. A KREK tiltakozó közleményt adott ki. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2001.01.20, 2001.01.26, 2001.02.26)

2000-ben 7923 külföldi személy kért m. állampolgárságot, közülük 7583 meg is kapta azt (ebből 5165 személy igazolni tudta m. származását is). A legtöbb teljesített kérést (4231) volt ro. állampolgárok adták be, a további sorrend: Délvidék (1623), Ukrajna (890). [RMSz, febr. 24.]

2003. december 18.

A kormányfő kijelentette: a ro. állami intézmények közbelépnek, ha kiderül, hogy az EMNT államellenes cselekedetet latolgat. [Háromszék, dec. 18.] – A Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indít az EMNT ellen – közölte a vádhatóság sajtóirodája. [Krónika, dec. 18.]

Az EMNT az RMDSz ellenében próbál minél demagógabb üzenetet megfogalmazni a magyarság felé. Ennek ellenére, ha valaki hatalmi szóval próbálja elhallgattatni őket, azt nem fogjuk szó nélkül hagyni – mondta Markó Béla. [Szabadság, dec. 18.]

A délvidéki m. pártok képviselői – Ágoston András (VMDP) és Kasza József (VMSz) – átadták a HTMH vezetőinek a kettős állampolgárság megítélését támogató 50 ezer aláírást. Megítélésük szerint Mo. uniós csatlakozása előtt vagy közvetlenül utána meglesz az alkalmas pillanat a kérés teljesítésére. [Krónika, dec. 18.]

Közzétették azt a kormányhatározatot, amely – az RMDSz–PSD-protokollum szerint – a MOGyE m. hallgatói számára külön beiskolázási számokat állapít meg. [Népújság, dec. 18.]

2004. március 10.

Újabb együttműködési megállapodást írt alá az RMDSz és a PSD vezetője. Az egyetemi karok ügyében a dokumentumban csak annyi szerepel, hogy a felek megindítják a m. karok létrehozásának folyamatát. [Népújság, márc. 10.] – A megállapodás több olyan tételt tartalmaz, amely évek óta ismétlődik, mert még nem találtak rá megoldást, pl. a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálását, valamint a kisebbségkutató intézet létrehozását. [Krónika, márc. 10.]

Kovács László a vajdasági magyarok kettős állampolgárságot illető kérelmével kapcsolatban elmondta: tisztázni kell, hogy mit is kérnek a délvidékiek, továbbá azt is meg kell vizsgálni, mi a belgrádi kormány álláspontja és az EU véleménye. – Kovács sajnálatosnak tartja, hogy a vajdasági m. pártok ’egymás ellen mentek’, s emiatt most nincs képviselete a délvidéki magyaroknak a szerb parlamentben. [Népújság, márc. 10.]

2004. április 5.

Törökország vízumot vezetett be Ro.-val szemben, a turistavízum 20 $, az üzleti célú utazás illetéke pedig 65 $. Az intézkedés kölcsönös. [SzFÚ, ápr. 5.]

A jászberényi autonómia-konferencián Tabajdi Csaba kifejtette: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az erdélyi RMDSz, a felvidéki MKP és a délvidéki VMSz. Markó Béla rámutatott: az RMDSz programjában évek óta szerepel az autonómia kérdése, de a pol. ellenfelekkel folytatott vita még csak a megközelítés eszközei körül folyik. [Népújság, ápr. 5.]

Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz. Róka Szilvia lett az elnök, a helyettese pedig Bilibók Jenő és Benke Pável. – Moldvában 7 településen, 9 csoportban folyik m. ny. oktatás. [Krónika, ápr. 6.; RMSz, ápr. 6.; Népújság, ápr. 6.]

A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora elmondta: 7 éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy látja, ha nem lépnek a modernizáció irányába, akkor kétséges, hogy lesz-e a Ro.-i magyarságnak olyan munkavállalói rétege, amely az EU-ban meg tud felelni majd a multinacionális cégek követelményeinek. [RMSz, ápr. 5.]

Debrecenből megérkezett Aradra az a két daru, amely elforgatja a helyére állított szobortalapzatot. A próbaemelés során kiderült, hogy a talapzat nehezebb a daruk együttes kapacitásánál, ezért a talapzatból le kell törni a fölösleget. – A kormány és a helyi hatóságok rögzítették a szoborállítás dátumát: ápr. 25. [NyJ, ápr. 5., ápr. 7.] (→ 2004.04.25)

2004. április 23.

A romániai státusirodákhoz ápr. 23-ig 481.572 személy nyújtott be m. igazolvány iránti kérelmet. Továbbá: 37.310 diákigazolvány, 6322 pedagógus-igazolvány és 450 oktatói kártya iránti kérelem érkezett – közölte Székely István irodavezető. [Krónika, máj. 4.]

Benyújtották az MPSz-t támogató aláírás-íveket (→ 2004.04.09) és a jelöltlistákat a központi választási irodához. Ha mégsem engedik meg az MPSz-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb 4 évig szervezetépítéssel foglalkozunk – jelentette ki Gazda Zoltán. [Háromszék, ápr. 23.] (→ 2004.04.24)

A vajdasági m. pártok egyetértenek az MDF álláspontjával, hogy minél előbb meg kell adni a délvidéki magyaroknak a kettős állampolgárságot, ugyanakkor Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarokat ért atrocitások megszaporodása miatt. [Népújság, ápr. 23.]

2004. június 8.

Az MVSz kongresszusán (→ 2004.06.01) őstörténeti, kulturális és orvoskonferenciát tartottak és módosították a választási szabályzatot. A Kárpát-medencei Régió (Mo., Délvidék, Kárpátalja, Felvidék, Erdély) és a Medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió) egyenlő arányban – 100-100 képviselővel – vesz majd részt a választásokon. [EN, jún. 8.]


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998