Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 164 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 161-164
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1989. december 23.

A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).

A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.

Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)

A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]

A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait.

1990. január 18.

Csíkszeredában megalakult a Romániai Magyar Kisgazdapárt (RMKgP). A kezdeményező és ideiglenes vezetőbizottság: Éltes Zoltán (eln.), Csáky József (aleln.), Tompos Zoltán (titkár). (→ 1990.02.22)

A marosvásárhelyi „iskola-háború” fejleményei: a városi és megyei tisztségviselők, engedve a m. lakosság követelésének arról döntöttek, hogy – az 1961-es egyesítést kompenzálandó tettként – a Bolyai Líceumot nyilvánítsák ismét m. tannyelvű iskolává. Másnap a FSN megyei tanácsa áthidaló megoldást javasolt: a gimnáziumot nyilvánítsák de jure azonnal m. iskolává, de a diákok cseréjére csak ősszel, az új tanévben kerüljön sor. Az elkövetkező napokban újabb egyeztetések voltak, de a ro. és m. fél álláspontja nem közeledett. (→ 1990.01.30) – A békítő szándékkal fellépő Smaranda Enache (a Pro Europa Liga társelnöke) ellen kemény sajtókampányt indított a nacionalista sajtó.

A CFSN 30. sz. törvényrendelete államtulajdonba vette az RKP vagyonát.

Nicolae Stoicescut nevezték ki az újonnan alapított Vallásügyi Min. élére.

Egészségügyi okokra hivatkozva, nyugdíjazását kérte Teoctist pátriárka, a ro. ortodox egyház feje. (→ 1990.04.04)

1990. január 25.

Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.

Kolozsvárott újra megalakult a nagy múltú Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSz).

Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József.

Szászrégenben megalapították a Frăţia Românească (Román Testvériség) nevű szervezetet, mely a VR mellett kivette részét a nacionalista uszításból. (→ 1990.03.27) Az ő számlájukra írható a helyi magyarellenes tüntetések szervezése és a cigánypogrom.

1990. február folyamán

1990 februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon. [PH, 1992. máj. 4.] (→ 1990.05.05, 1990.09.05, 1990.11.29)

1990. március 30.

Csíkszeredában kétnapos találkozóra gyűltek a MISzSz, a m. diákszövetségek és egyházak ifjúsági szervezeteinek képviselői. A MISzSz (→ 1990.03.17) megválasztotta választmányát (ennek elnöksége: Ábrám Zoltán, Csutak István, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László), kijelölte az RMDSz kongresszusára küldendő delegáció tagjait és elhatározta, hogy az RMDSz-szel közös listán jelölteket indít a májusi választásokon.

Kincses Előd, akit a marosvásárhelyi zavargások egyik felelősének tartott a korántsem pártatlan igazságszolgáltatás, Mo.-ra távozott, ahonnan csak a vádak visszavonása és ártatlanságának elismerése után tért vissza, 1995 júniusában. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08)

Az amerikai útjáról hazatérő Tőkés László (→ 1990.03.09), Genfben az egyházak ökumenikus tanácsa előtt kijelentette, hogy a romániai egyháznak meg kell újulnia. A diktatúra idején az egyházi hierarchia egy része eltávolodott a hívektől és a rezsim kiszolgálója lett.

1990. április 15.

Csíkszeredában a húsvéti szentmisét négy, a város fölött köröző helikopter zavarta meg. „Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották” – olvasható a gyulafehérvári megyés püspöknek a kultuszminiszterhez írott levelében. [Hídfő, máj. 8.]

1990. április 29.

Csíkszeredában befejeződött az RMKgP első kongresszusa. A kétnapos rendezvényen véglegesítették a párt programját és vezetőséget választottak: Búzás László (eln.); Orbán Dezső, Pál Béla, Tompos Zsolt (aleln.); Éltes Zoltán (titkár). – Kisgazdák Lapja címmel (rövid életű) lapot indítottak.

Bukarestben, az Egyetem téri tüntetők közleményben jelentették be követeléseiket, hozzátéve, hogy azok teljesítéséig folytatják a tüntetést. A követelések között van a kormány és a törvényszék komm. káderektől való megtisztítása, független tévé és rádió, a belügymin. azonnali lemondása.

Csíksomlyón Francesco Colassuono pápai nuncius püspökké szentelte Bálint Lajost és segédpüspökké Jakubinyi Györgyöt.

Az RMSz-ben Weszely Tibor közölt tényfeltáró cikket a marosvásárhelyi eseményekről.

1990. május 26.

Az RMDSz Kovászna és Hargita megyei szervezetei nyílt levélben tiltakoztak Petre Roman kormányfőnél a 521/1990. sz. kormányrendelet tartalma miatt (→ 1990.05.12, 1990.05.29)

Csíkszeredában alakuló ülését tartotta a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete (RMÚE). [A testület nevét, az RMÚE rövidítés nehézkes kiejtése miatt 1993-ban megváltoztatták, az új név: Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE).] (→ 1993.02.21)

A kényszer-emigrációban élő Kincses Előd (→ 1990.03.30) Bécsből nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, a marosvásárhelyi események kivizsgálásával és az ellene felhozott koholt vádakkal kapcsolatban. [Kincses 1: 49.]

1990. július 10.

Csíkszeredában vezetőségi ülést tartott az RMKgP, melyen részt vett Király Károly tb. elnök is. Búzás László kiállt a Csíki Magánjavak visszaadásának kérdésére. Az RMKgP érdekeit Borbély Ernő képviseli az RMDSz parlamenti csoportjában.

1990. július 20.

Csíkszeredában kétnapos értekezletre ült össze az RMDSz OV. A kiadott közlemények a BTE újraindításának engedélyezését követelték és a marosvásárhelyi eseményeket követő bírósági eljárás részrehajlása miatt tiltakoztak. – A sajtótájékoztatón Domokos Géza megemlékezett az RMDSz és az RMKgP közötti jó együttműködésről.

#A Magyar Hírlapban Bogdán Tibor foglalta össze az erdélyi m. kisebbség harcát a nemzeti jogok érvényesítése terén, kiemelve az RMDSz tisztségviselőinek szerepét.

1990. szeptember 5.

Csíkszereda központtal megalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCsSz). [Szabadság, szept. 5.] (→ 1990.11.29)

1990. szeptember 22.

Szárhegyen – az ideiglenes elnökség jelenlétében – befejeződött az EME kétnapos munkaülése, ahol a jogi, közgazdasági és társadalomtud. szakosztály tanácskozásával megkezdődött az érdemi tudományos munka. [A Hét, okt. 4.]

Csíkszeredában tartotta kétnapos vándorgyűlését a KJNT.

1990. október 16.

Az RMDSz információs hálózat kiépítéséről döntött. A Memorium Levélszolgálat célja, hogy begyűjtse a nemzetiségi sérelmekre vonatkozó információkat. A szolgálat székhelye Csíkszereda, vezetője Borbély Ernő.

1990. november 29.

Az RMDSz OE közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy az RMDSz konstruktív ellenzéki politikát követ. Tekintettel a magyarságot és a Szövetséget ért vádakra és a nacionalista sajtó uszításaira, büntetőjogi vádemeléssel kívánnak élni Eugen Barbu és C. V. Tudor lapja, a România Mare ellen.

Szakács B. László ismertette az RMCsSz alapítása (→ 1990.09.05) körüli bonyodalmakat. A cserkészszövetség Hargita megyei szervezetét csak hosszas utánajárással sikerült bejegyeztetni Csíkszeredában (→ 1990.02.00), az országos szövetség legalizálását júniusban kezdeményezték. Most bírósági idézést kaptak, mert a hatóság militarista párt fedőszervének véli az RMCsSz-t. [Majomsziget, nov. 29.] (→ 1991.03.28)

1991. március 28.

A Szabadság a cserkészszöv. rövid történetét ismertette, annak okán, hogy perbe hívták a szövetséget (→ 1990.11.29). Az 1990. jún. 25-én Csíkszeredában bejegyzett RMCsSz ellen a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást előbb 1991 márciusára (majd máj. 9-re) halasztották, miközben a cserkészek 1991. jan. 12-én megtartották 2. kongresszusukat. A m. cserkészeket eddig a legképtelenebb vádakkal illették, főleg a PUNR és a VR, de a hadsereg képviselői is. (→ 1991.01.12, 1991.05.09)

1991. július 11.

Szovátán alakuló ülését tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSz). Ideiglenes székhelye: Csíkszereda. A résztvevők 11 tagú intézőbizottságot választottak, amelynek feladata a szövetség hivatalos bejegyeztetése. (→ 1991.12.14)

1991. szeptember 23.

Brassó, Hargita, Kovászna, Maros megyék területi RMDSz-szervezeteinek képviselői Csíkszeredában megalakították a székelyföldi RMDSz-szervezetek koalícióját (Székelyföldi Koalíció = SzfK). Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia nemzetállamként való meghatározása. Madaras Lázár kifejtette, hogy mások a tömbben és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi szervezet más nézeteket vall, mint az RMDSz orsz. vezetése. [RMSz, szept. 25.] (→ 1991.11.30, 1992.01.25)

1991. szeptember 29.

A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta az RMCsSz elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. (→ 1991.06.27)

Csíkszeredában befejeződött a MaKOSz 2. kongresszusa. 32 m. középiskola/tagozat képviseletében 80 diák vett részt a háromnapos ülésen. [RMSz, okt. 3.] (→ 1990.10.06)

1992. február 13.

Marosvásárhelyen közzétették a helyhatósági választás eredményeit. A városi tanács összetétele: RMDSz 14 tanácsos (48.544 szavazat), PUNR 9 (32.665), CD 1 tanácsos (3667). Pokorny László, az RMDSz által támogatott független polgármester-jelölt (→ 1992.01.31) a szavazatok 53%-át (50.185) kapta. (→ 1992.02.14)

Kolozsvári eredmények: PUNR = 10 tanácsos, RMDSz = 7, FSN = 3, PRM = 1, MER = 1.

Csíkszeredában az RMDSz mellett a Csík-platform is indított jelölteket, akik a leadott szavazatok 25%-át kapták. A Csíki RMDSz területén a 337 tanácsosi helyből 246 helyet szerzett az RMDSz, a független m. tanácsosok 7-et, a többit ro. pártok szerezték meg.

1992. március 9.

Csíkszeredában mintegy 20 ezer ember tüntetett a m. ny. oktatásért, a tanügyi tervezet diszkriminatív kitételei ellen. A tüntetés szónokai: Lászlófy Pál (RMPSz-elnök) és Nagy Benedek (képviselő). A tüntetők négypontos beadványát (1. az oktatási rendszer legyen demokratikus; 2. minden tantárgyat lehessen anyanyelven tanulni; 3. a nemzeti történelem legyen önálló tantárgy a kisebbségek számára; 4. állítsák vissza az egyházi iskolákat) másnap átadták a Tanügymin. képviselőinek. [Szabadság, márc. 11.; Népújság, márc. 11.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 161-164




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998