|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 21 találat | lapozás: 1-20 | 21-21 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1991. március 16.Csíkszék új elnöke Székedi Ferenc. [RMSz, márc. 16.] ● [Hargita megyének nincs RMDSz-szervezete, helyette a 3 székely széknek (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) vannak területi szervezetei. A későbbiekben ez a tény félreértések és téves interpretációk forrása lett.]1991. október 21.A Csíkszéki RMDSz állásfoglalásban tiltakozott a Har–Kov-jelentés ellen. Az RMDSz OE a parlamentben maradás időszerűségéről tárgyalt. [RMSz, okt. 23.]Tokay György a parlament két házának együttes ülésén a Har–Kov-jelentés egyoldalú szemléletéről, elfogultságáról és magyarellenességéről beszélt. – Tőkés László Tokay parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. [RMSz, nov. 9.] Ioan Robu az RTV-nek nyilatkozott. Elmarasztalóan mondta, hogy Erdélyben nem biztosítanak ro. ny. istentiszteletet és elvitatta a csángók jogát a m. ny. misére. 1992. február 13.Marosvásárhelyen közzétették a helyhatósági választás eredményeit. A városi tanács összetétele: RMDSz 14 tanácsos (48.544 szavazat), PUNR 9 (32.665), CD 1 tanácsos (3667). Pokorny László, az RMDSz által támogatott független polgármester-jelölt (→ 1992.01.31) a szavazatok 53%-át (50.185) kapta. (→ 1992.02.14)Kolozsvári eredmények: PUNR = 10 tanácsos, RMDSz = 7, FSN = 3, PRM = 1, MER = 1. Csíkszeredában az RMDSz mellett a Csík-platform is indított jelölteket, akik a leadott szavazatok 25%-át kapták. A Csíki RMDSz területén a 337 tanácsosi helyből 246 helyet szerzett az RMDSz, a független m. tanácsosok 7-et, a többit ro. pártok szerezték meg. 1992. május 8.Csíkszereda főterén ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású ro.–m. megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László kezdeményezett és a Csíki RMDSz szervezett. Ro. részről beszédet mondott Smaranda Enache; Nicolae Ştefan Drăgăneşti, a ro. emberjogi liga elnöke; Ilie Maier, bánsági ortodox vikárius. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Ro. lakóihoz, békejobbot nyújtva minden nemzet képviselőinek, kihangsúlyozva az egymásrautaltságot és kifejtve azt, hogy a m. nemzetiségnek szüksége van a teljes körű anyanyelvű oktatásra, önszervező intézményeire. [EN, máj. 14.]1992. augusztus 20.Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.] Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.] Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918) 1992. augusztus 26.Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14) 1993. július 29.Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31). Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.] 1994. július 2.Tisztújítás volt az EREK-ben. Csiha Kálmánt ismét püspökké választották; főjegyző: Bustya Dezső; az öt főgondnok: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. [Szabadság, júl. 2.]A Csíki RMDSz tisztújításán Székedi Ferenc helyett Borbély Ernő vette át az elnöki tisztséget. [RMSz, júl. 6.] 1995. március 1.Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.] Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06) 1995. március 2.Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.] György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.] 1996. október 1.Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21) Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.] Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.] 1996. október 21.Borbély Ernő bírósági úton támadta meg Ráduly Róbert első helyét (→ 1996.10.01), de mindkét fokon elvesztette azt. Ezután Borbély Ernő lemondott a csíki RMDSz elnöki tisztjéről. [Népújság, okt. 23.] – Ennek alapján Markó Béla visszavonta Borbély Ernő megbizatását és ideiglenes jelleggel Bíró Albint bízta meg a területi elnöki teendőkkel. [Táj., okt. 22.]Az 1956-os elítéltek egy csoportja a PoFOSz elnökének írt levélben amiatt tiltakoztak, hogy a forradalom 40. évfordulójának budapesti megemlékezéseire olyan személyeket hívtak meg, akiknek semmi közük nem volt 1956-hoz és nem szenvedtek a komm. börtönökben. [RMSz, okt. 21.] 1997. január 18.A Csíki területi RMDSz – titkos szavazás eredményeként – 92:59 arányban Bíró Albint választotta meg elnöknek. [Táj., jan. 20.]1999. április 16.Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.] Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.] Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.] 1999. június 27.Hargita megye a kiosztott birtoklevelek szerint az utolsó megyék között szerepel, utána csak Kovászna és Brassó áll. Ezt részben az magyarázza, hogy Erdélyben a telekkönyvi rendszerhez is alkalmazkodni (a Regátban nincsenek telekkönyvek) kell a birtoklevelek kiadásakor. Az is lassítja a folyamatot, hogy a tulajdonosok ragaszkodnak régi területeikhez, s (pl. Csíkban) hallani sem akarnak a tagosításról. A polgármesterek pedig csak ritkán lépnek fel a jogtalan földbitorlók ellen. [HN, jún. 26.]2000. január 17.Garda Dezső elmondta: egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi közbirtokosság visszakapja az erdőket: Csíkban 98 ezer, Udvarhelyszéken 55 ezer, Gyergyóban 37 ezer hektár fenyvesről van szó. Újra kell alakítani a közbirtokosságokat és kezelésbe kell venni a visszakapott vagyont. [RMSz, jan. 17.]Elhunyt Ion Raţiu, a parasztpárt képviselője, aki 1940-től Londonban élt, s csak 1990-ben tért vissza a szülőhazába és a politikába. [Népújság, jan. 18.] 2001. április 14.Az RMDSz Csíki Területi Szervezete szerint elhibázott az SzKT-nak az a döntése, hogy a testület nem újítja meg magát a következő kongresszusig. (→ 2001.03.31) Korábban az RT és Tőkés László is hasonlóan vélekedtek. – Takács Csaba emlékeztetett: az SzKT döntésére akkor került sor, amikor az RT elnöke azt javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SzKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül (vagyis az SzKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, titkos választás) melyik szerint történjék a megújulás. [RMSz, ápr. 14.]2003. március 21.Erdélyben csak a csíki és a háromszéki szervezet döntött állóurnás belső választásról, másutt elektoros választás lesz. A választásokat május közepén tartják. [Szabadság, márc. 21.]2003. július 3.A száraz nyár miatt 1,5 millió tonna étkezési búza behozatalára kényszerül Ro. – vélik a szakmai elemzők. [Szabadság, júl. 3.]Medgyessy Péter és Adrian Năstase egyetért abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának a feltételeit Ro.-ban. [RMSz, júl. 3.; Szabadság, júl. 3., júl. 4.] Szász Jenő jelezte: a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek; a szervezési keretet az UPE adja. A Magyar Polgári Szövetség (MPSz) operatív vezető testületében minden széknek (Udvarhely-, Csík-, Maros-, Gyergyó-, Sepsi- és Kézdiszék) lesz egy-két képviselője. [Krónika, júl. 3.] (→ 2003.07.12) A Hargita és Kovászna megyei ro. szervezetek sérelmesnek tartják, hogy a kormány engedett az RMDSz nyomásának és az új alkotmány megengedi az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban. [Népújság, júl. 3.] Birtokba vette a nagyváradi róm. kat. püspökség a barokk palota néhány szobáját. [Krónika, júl. 5.; RMSz, júl. 21.] 2003. augusztus 6.Markó Béla emlékeztetett: nem lenne új a ro. gyakorlatban a kettős állampolgárság megadása, hiszen pár évvel ezelőtt a Ro.-i horvátok is fölvehették anyaországuk állampolgárságát, Bukarest pedig állampolgárságot ajánlott föl a moldovai románoknak. 2000 őszén az RMDSz is aláírásokat gyűjtött a kettős állampolgárság ügyében, de az íveket nem továbbították Budapestre, mert az akkori m. kormány szerint a kérdés nem volt időszerű. Az RMDSz szívesen tárgyal a kérdésről, de a megoldás kulcsa nem Erdélyben, hanem a m. kormány kezében van. [Krónika, aug. 6.]Patrubány Miklós szerint a külhoni m. állampolgárság olyan állampolgársági forma lenne, amely nem teszi lehetővé a Mo.-ra való áttelepedést és nem ad választói jogot a határon túli magyaroknak. [Krónika, aug. 6.] A szenátusi szakbizottság megkezdte az alkotmánymódosítás érdemi munkáját, hogy előkészítse az alaptörvény felsőházi vitáját. [Krónika, aug. 6.] A KT meghatározta az SzNT megalakulási folyamatát: okt. 12-én közgyűléseken megalakítják a helyi tanácsokat, 19-én küldöttgyűléseken pedig a 8 Széki Tanácsot (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardóc-Miklósvár). Ez utóbbiak küldöttei fogják megválasztani az SzNT tagjait. [Háromszék, aug. 6.] (→ 2003.10.27) lapozás: 1-20 | 21-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
