Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: népesség (csökkenése, öregedés; népesedési adatok / szaporulat) demográfiai adatok és előrejelzések / népesség fogyása

1999. január 8.

Emil Constantinescu fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstockot, az RNDF új elnökét, aki sürgette a kisebbségi törvény elfogadását; Wittstock kijelentette, hogy megváltozott korábbi álláspontja (→ 1998.11.16), ők is támogatni szeretnék a PSE létrehozását. (A német közösségnek látványosan csökkent a létszáma az utóbbi 60 évben: 1939: 250 ezer; 1970: 180 ezer; 1989: 110 ezer; 1991: 40 ezer; 1998: kb. 18 ezer.) [Népújság, jan. 8.]

1999. június 3.

A titkosszolgálatokról készült jelentésében Frunda György kiemelte, hogy túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes működés szabályozása, nem felel meg az ET előírásainak, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetésből élhetnek és nem biztosított a parlamenti ellenőrzés folyamatossága. – Az SRI túlzónak találta a szenátor megállapításait. [Szabadság, jún. 3.] (→ 1999.06.12)

Az első negyedévben Ro. területén 57.700 születést és 81.100 halálesetet regisztráltak. [RMSz, jún. 3.]

A m. kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az EU vegye le Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról. Németh Zsolt szerint a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára is megoldást jelentene. Markó Béla szerint a vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státus kérdései a MÁÉRT illetékes bizottságának hatáskörébe tartozik. Amennyiben nem sikerül elérni, hogy az EU levegye Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról, csak akkor vetődhet fel a m. kisebbség irányában tanúsítandó kedvezmény-politika lehetősége. [RMSz, jún. 5.]

Zilahon, a 7. Partiumi Önkormányzati konferencián 100-nál több RMDSz-es polgármester, városi és megyei tanácsos ülésezett. A hirtelen elnyert pénzügyi autonómia teljesen váratlanul és felkészületlenül érte az önkormányzatokat, sok helyen teljes pénzügyi csőddel kell szembenézniük. [BN, jún. 4.; SzFÚ, jún. 7.]

Az írói hagyatékok mostoha sorsáról cikkezett Balázs Imre József. [A Hét, jún. 3.]

1999. június 4.

A nagykárolyi Róm. Kat. Teol. Líceum gondjairól beszélt Visnyai Csaba igazgató. Az egyház – egyelőre csak papíron – visszakapta a Szt. László Konviktus épületét, amelyet fel kell újítani. [SzFÚ, jún. 4.]

A nagybányai Németh László Gimnáziumban a megyei m. oktatás jövőjéről tanácskoztak a tanárok. Az ált. iskolások ⅓-a, a középiskolások ⅔-a ro. nyelven tanul. [BÚSz, jún. 4.]

Az országban 1,242 millió katolikus hívő él (erdélyi egyházmegye: 542 ezer; temesvári em.: 112 ezer; váradi em.: 108 ezer; szatmári em.: 108 ezer; bukaresti érsekség: 105 ezer; jászvásári érsekség: 267 ezer), a görög katolikusok száma – 5 egyházmegyében – 846 ezer lélek (623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején!). [RMSz, jún. 4.]

Kézdivásárhelyen bemutatták Iochom István riportkönyvét (Kísért a múlt Székelyföldön), amely az Agache-ügy fejleményeit boncolgatja. [RMSz, jún. 7.] (→ 1999.08.13)

1999. augusztus 18.

„Minden magyar felelős minden magyarért!” jelszóval megalakult az RMDSz Nemzetépítő Platformja (NÉP), mely fő feladatának tekinti egy olyan pol. irányzat létrehozását, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a m. kisebbség korlátlan polgári jogait, oly módon, hogy ősei földjén „mindenki itthon érezhesse magát”. A programban helyet kap a keresztény erkölcsiség és a polgári jogállamiság. [Szabadság, aug. 18.] (→ 1999.09.14)

Június végén Mo. lélekszáma 10 millió 65 ezer fő volt, 48 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. [RMSz, aug. 18.]

1999. november 1.

A diákszervezetek vezetői elégedetlenül távoztak a kormány képviselőivel okt. 29-én folytatott megbeszélésekről, s úgy döntöttek: folytatják a tiltakozó akciókat, ha nem emelik – kérésüknek megfelelően – az ösztöndíjakat. [Szabadság, nov. 1.]

Marosvásárhelyen, a PEL legnépszerűbb rendezvénye a Demokrácia Kollégiuma, amolyan egyéves szabadegyetem diákoknak, amely az iskolai oktatás hiányosságait igyekszik pótolni. Eddig 114-en végezték el a kollégiumot, a végzettek közül sokan már a sajtóban vagy civil szervezetek vezetőségében értékesítik a tapasztalatokat. [RMSz, nov. 1.]

Fogy a magyarság a Kárpát-medencében – a folyamatot évek óta aggódva figyelik a politikusok és szociológusok. Pl. a vajdasági magyarság az 1961. évi 442.561 főről 1991-re 340.946-ra csökkent; Hargita megyében az 1990. évi 361.856 lakosból 1996-ra 344.898 maradt. [RMSz, nov. 1.]

2000. január 12.

Garda Dezső örömmel üdvözölte a Lupu-törvényt, de adatokkal igazolta, hogy a famaffia végtelen pusztítást vitt végbe az időlegesen gazda nélkül maradt erdőkben. [Szabadság, jan. 12.]

1992-es számadatok Erdélyből: 7,709.944 lakosból 5,671.234 (73,5%) ro.; 1,598.938 (20,7%) m.; 205.472 (3,4%) roma; 108.983 (1,4%) szász és sváb. Belső Erdélyben 1,027.796 magyar él, ebből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros, Hargita, Kovászna megyék). A szórványmegyékben 307.520 fő, a Partiumban 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó-Szörény) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. [RMSz, jan. 12.]

2000. május 4.

Kolozsvár RMDSz-es polgármesterjelöltje, Eckstein-Kovács Péter megbeszélést folytatott a m. egyházak helyi vezetőivel, hogy az egyházak segítségét kérje a választási kampány idejére. [Szabadság, máj. 4.]

Ro. lakosainak száma jan. 1-jén 22,455 millió főt számlált, 33 ezerrel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. [HN, máj. 4.]

2000. július 12.

Tonk Sándor szerint a kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére 2010 táján mintegy 30-35 ezerre tehető majd a m. diákok száma a felsőoktatásban. Ismertette a Sapientia egyetem alapításának helyzetét: Kolozsvárott lenne a rektorátus, mely összefogná a Nagyváradtól Csíkszeredáig terjedő magánegyetemi hálózat tevékenységét. [HN, júl. 12.]

Mo. közel 30 milliárd Ft kárigényt kíván érvényesíteni a szamosi és tiszai ciánszennyeződés miatt, az Aurul cég anyavállalata, az Esmeralda ausztrál cég felszámolása során. [RMSz, júl. 12.]

Jó iramban halad Hargita megyében a földtörvény alkalmazása: a 227 ezer hektárból már 150 ezret visszakaptak a tulajdonosok. [HN, júl. 12.]

2001. január 18.

A 105/1999. sz. kormányrendelet értelmében anyagi kárpótlást kapnak azok, akik 1940. szept. 6. és 1945. márc. 6. között etnikai üldöztetést szenvedtek (pl. a Dél-Erdélyben bebörtönzött magyarok). A rendelet csak most jutott el az alkalmazási fázisba. [Szabadság, jan. 18.]

1998-ban 705 ezerrel kevesebb lakosa volt Ro.-nak, mint 1990-ben; a legnagyobb ritkítást az 1991–92-es évek hozták (396 ezer). Ro. 1965-ben lépte át a 19 milliót, melyet gyors, majd csökkenő iramú növekedés követett (1969 = 20 millió; 1974 = 21; 1979 = 22; 1988 = 23), 1990 után viszont erőteljes az apadás. Az ország lakossága a déli megyékben fogy a legjobban. [RMSz, jan. 18.]

2001. március 10.

Orsz. szinten a földek 80 és az erdők 73%-át adták vissza a volt tulajdonosoknak. A birtoklevelek 74, ill. 54%-át bocsátották ki. [Szabadság, márc. 10.]

Petre Roman felhívta a civil társadalmat, hogy tiltakozzon az új idegenrendészeti és titokvédelmi törvény (→ 2001.03.08) szabadságkorlátozó paragrafusai ellen, ui. ezek termékeny talajt jelentenek a szólásszabadság ellen fellépő erők tevékenységéhez; a törvénynek besúgásra buzdító kicsengése is van. [Szabadság, márc. 10.] (→ 2001.03.13, 2001.04.12)

Az 1992-es népszámlálás szerint Kolozsvár lakossága 328 ezer fő, ebből 248.289 ro. (75,6%), 74.483 (22,7%) pedig m. [Szabadság, márc. 10.]

2001. április 11.

A költségvetési vitában elvetették az RMDSz kis- és középvállalatokra vonatkozó módosító indítványát. Az RMDSz ettől tette függővé a költségvetés megszavazását. [Sajtóf., ápr. 11.]

Ro. csatlakozásának legnagyobb akadálya az ország nehéz gazdasági helyzete – jelentette ki Adrian Năstase, stockholmi látogatása során. [Háromszék, ápr. 11.]

Mo. katasztrofális demográfiai helyzetben van, amin – nyugati vélemények szerint – csak azzal lehet segíteni, ha az utódállamok magyarságát lassan, de folyamatosan hagynák áttelepedni. Ez viszont azzal a hátránnyal járna, hogy csökkenne az utódállamok magyarsága. [Sajtóf., ápr. 11.]

2001. október 31.

Közzétették a májusban megejtett szlovákiai népszámlálás első eredményeit. A magyarok lélekszáma 10 év alatt 50 ezerrel apadt. A mintegy 5,4 millió lakosnak 1991-ben 10,8%-a volt m. nemzetiségű, ma csak 9,7% (520.528). [RMSz, okt. 31.]

2002. március 13.

A PSD nem érthet egyet az RMDSz azon kívánságával, hogy töröljék az alkotmányból a ’nemzetállam’ kifejezést. (→ 2002.03.08) [Szabadság, márc. 13.]

Frunda György távolléte miatt a bukaresti 2. kerületi bíróság elhalasztotta a döntést a PRM-nek az RMDSz elleni keresete ügyében. (→ 2002.02.07) [Szabadság, márc. 13.] (→ 2002.04.10)

A Hargita megyei Törvényszék elutasította a Kriterion keresetét (→ 2001.09.04, 2002.02.09); a pert a Polis és a Pallas-Akadémia nyerte meg. [Krónika, márc. 13.]

Tanulságos cikket közölt Gaal György: Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben címmel. [Szabadság, márc. 13., márc. 14.]

2002. március 18.

12 napig tart a népszámlálás adatfelvétele. Legutóbb 1992-ben volt népszámlálás, azelőtt pedig 1977-ben; 1992-ben 22,810.035 volt Ro. lakossága, ebből: 1,624.959 m. (1977: 21,560.000 / 1,714.000) 1930-ban még 10% volt a magyarok aránya, ez mára 7% körüli értéken van. [SzFÚ, márc. 18.]

C. V. Tudor bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésén kérni fogja azt, hogy Besszarábiát csatolják vissza Ro.-hoz; a kormánypárt elhatárolódott ettől a szándéktól. [SzFÚ, márc. 18.]

2002. március 30.

Gh. Funar – ’saját népszámlálása’ alapján – bejelentette, hogy Kolozsvár m. lakossága csupán 18,45%, tehát szó sem lehet arról, hogy m. feliratokat helyezzenek ki a város területén. A prefektus szerint a polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tenni. [Szabadság, márc. 30.] (→ 2002.07.04)

Bíró Rozália alpolgármester bejelentette: az Orsolya-rend végérvényesen visszakapta az Ady Endre Líceum épületét. [BN, márc. 30.] (→ 2002.04.12)

2002. június 11.

Közzétették az 1950–1961 között munkaszolgálatot végzők kárpótlására vonatkozó törvényt. Minden munkaszolgálatban eltöltött hónapért 15.000 lejes adómentes járulékra jogosultak (özvegyeik ennek 50%-át kapják); további kedvezmények: ingyenes orvosi ellátás és gyógyszerek, a rádió és tévéelőfizetési díj alóli mentesség. [Szabadság, jún. 11.]

A Kolozs megyei szervezet kézhez kapta a helyi protokollum PSD által jegyzett tervezetét (→ 2002.06.01) – az RMDSz javaslatcsomagját teljesen figyelmen kívül hagyták. Kónya-Hamar Sándor szerint a tervezet a politikai következetlenség és felelőtlenség terméke. [Szabadság, jún. 11.]

Mintegy 130 iskolás vett részt Bethlenben A nyelv csak élve tündököl címmel rendezett szavalóversenyen. [Szabadság, jún. 11.]

Csehországban az elmúlt 10 évben minden kisebbség száma jelentősen csökkent, a magyarok száma 26%-kal – derült ki a 2001-es népszámlálása adataiból. 1991-ben 19.932 személy vallotta magát magyarnak, 2001-ben pedig csak 14.737. Az ország összlakossága 10,3 millió. [RMSz, jún. 11.]

2002. június 19.

Budapesten folytatódik a m. állam és az Aurul Rt. közötti ún. ciánper. A hírlap közölte a 2000. jan. 30-án történt ciánszennyeződést követő pereskedés kronológiáját. [Szabadság, jún. 19.]

A PSD bevonta az RMDSz-t is a jövő évi költségvetés kidolgozásába. [Szabadság, jún. 19.]

Belpolitikai vitát kavart Mo.-n a Magyar Nemzetben megjelent cikk, amely Medgyessy Péter titkosügynöki múltjával foglalkozott (kémelhárító tiszt volt). Az ellenzék lemondásra szólította föl a miniszterelnököt. [Szabadság, jún. 19., jún. 20.; Krónika, jún. 20.; Háromszék, jún. 28.; EN, júl. 9.] (→ 2002.06.21)

Nem hivatalos adatok szerint Nagyszalontán 18.136 lakosból 10.397 a m. nemzetiségű (2258-cal kevesebb, mint a korábbi népszámláláskor); Nagyváradon 213 ezerből 27,4% a m. (10 évvel előbb 33,2% volt). [Szabadság, jún. 19.]

Kincses Előd a csereháti ingatlan-per újabb fejleményeit taglalta: az ajándékozási szerződés azért jogtalan, mert az építtető cég a csereháti iskolát úgy adta át a kongregáció apácáinak, hogy nem volt tulajdonosi minősége, de egy bukaresti közjegyző telekkönyvi adatok hiányában is szentesítette az adásvételi szerződést. [UH, jún. 19.]

2002. július 4.

A kormányfő ismertette a népszámlálás előzetes eredményeit: az országnak 21,698.000 lakosa van, ez több mint 1 millióval kevesebb az 1992-es számnál. A magyarság létszáma 190.582 fővel csökkent 10 év alatt. Adrian Năstase szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban és a gyermekvállalási kedv lanyhulásában látszik meg. A magyarság részaránya az erdélyi megyékben: Hargita 84,6%; Kovászna 73,8%; Maros 39,3; Szatmár 35,2%; Bihar 25,8%; Szilágy 23,1%; Kolozs 17,36%; Arad 10,7%; Temes 7,6%; Beszterce-Naszód 5,9%; Hunyad 5,2%; Fehér 5,4%; Krassó-Szörény 1,75%. [SzFÚ, júl. 1.; HN, júl. 5.; NyJ, júl. 5., júl. 6., júl. 8.; Szabadság, júl. 6.; RMSz, júl. 11.] – A magyarság lélekszáma: 1,434.377, az összlakosság 6,6%-a (1992: 7,1% volt). Kolozsvár m. lakossága közel 60 ezer ember, arány szerint: 18,86% (1992: 22,78%). [Krónika, júl. 5.] (→ 2002.03.30) – Marosvásárhelyen mintegy 70 ezer m. él (46,6%), a korábbi 85 ezerrel szemben. [RMSz, júl. 9.]

Szándéknyilatkozatot írt alá a PKE és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében mezőgazdasági szakot létesítenek Nagyváradon. [Krónika, júl. 4.]

2002. július 13.

Adrian Năstase szerint kívánatos lenne a kedvezménytörvény alkalmazásának befagyasztása mindaddig, amíg a törvényt nem módosítják. A kormányfő példaként állította a m. kormányt, amely fokozott felelősséggel kezeli a h. t. m. sorsát. [Krónika, júl. 13.]

Wolfgang Wittstock, a német kisebbség képviselője nem hisz a népszámlálás adatainak, amely a németek számát alig 20 ezerben adja meg. Mădălin Voicu a cigányság részarányát magasabbra teszi a hivatalos 2,2%-nál, szerinte 2,2 millió cigány él Ro.-ban (10,4%). [SzFÚ, júl. 13.]

Erdélyben a jövő? címmel rendezett tanácskozást az RMDSz ÜE, ahol szakértők, szociológusok, politikusok vitatták meg a népszámlálás adatait, a szülőföldön maradás lehetséges stratégiáját. [Szabadság, júl. 13.]

2002. július 15.

Sorkatonák esetében 12 hónapról 8-ra csökkentik a katonai szolgálat időtartamát; a távlati cél: teljesen eltörölni a kötelező szolgálatot, helyette hivatásosakat alkalmazni. [Szabadság, júl. 15.] – A kezdeményezést a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) is elfogadta. [Krónika, júl. 19.]

Tíz különböző erdélyi helyszínen nyitják meg a BoNyA munkálatait. Az utódállamokból mintegy 900 hallgató és 150 előadó vesz részt a pedagógusok továbbképző tanfolyamán. [Szabadság, júl. 15.]

A m. kisebbség létszámának csökkenése elsősorban a kivándorlással magyarázható, ezt követi az asszimiláció. 1990 után minden utódállamban jelentős mértékben csökkent a magyarok lélekszáma (Szlovákiában pl. 47 ezerrel; Horvátországban 22 ezerről 16,5 ezerre). A Vajdaságban a háború előli menekülés jelenti a fő okot, a tíz évvel korábbi 339 ezer m. száma kb. 70 ezerrel csökkent. Összességében: a h. t. m. száma mintegy 300 ezerrel csökkent. [UH, júl. 15.] – A témáról a MIÉRT nyárádszentmártoni nyári akadémiáján is vitáztak, fő okként ott is az asszimilációt és a kivándorlást emlegették. [Szabadság, júl. 20.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998