Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-20 | 21-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: nemzetállam (eszméje)

1999. július 7.

A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]

Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]

Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.]

1999. július 24.

’Tusványos’-on a Markó Béla, Nicolae Manolescu és Orbán Viktor tartott előadást a regionális együttműködésről. Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről, amíg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Markó szerint: „Föl kell adni a saját kisebbségekre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közép-Európát.” Orbán Viktor legjobban azt fájlalta, hogy nem történt előrelépés a m. ny. állami egyetem és az egyházi javak visszaszolgáltatása kérdésében. A követendő közép-európai modell az, hogy a többség engedi a kisebbségnek, hogy az életét a saját elképzelése szerint élje le. [SzFÚ, júl. 26.]

Az ótordai ref. parókia udvarán leleplezték Suba László Petőfiről készült domborművét. [Szabadság, júl. 25.]

Tőkés László nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban; az RMDSz hivatalos vezetése „jelentős előrelépésnek” ítélte a törvényt, elhallgatva annak diszkriminatív jellegét, az ellene szavazó Csapó I. Józseffel szemben pedig szankciókat helyeztek kilátásba. Tőkés szerint: a törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük az önálló állami m. egyetem helyreállítási jogától való megfosztásunkat. Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás szférájába száműzte és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, ezernél több iskolaépületet. [RMSz, júl. 24.] – Markó Béla sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett és hogy a tb. elnök továbbra is élesen támadja az RMDSz vezetését és a parlamenti frakciókat. Azt üzente Tőkésnek, hogy ne áldozzák fel a pol. küzdelmek oltárán az anyanyelvű oktatás kérdését; küzdeni kell azért, hogy megváltoztassuk azt, amit most nem sikerült elérni. „Ha a püspök úrban nincs remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni!” [Népújság, júl. 24.]

2001. július 13.

Az RMDSz azt javasolja, hogy töröljék az alkotmányból az „egységes nemzetállam” meghatározást és tegyék lehetővé a kisebbségek nyelvének elismerését. Ez a közigazgatási törvény alkalmazása után vált szükségessé, amely előírja a kisebbségiek nyelvhasználatát. Az RMDSz már 1991-ben ellene szavazott ennek a paragrafusnak. [Szabadság, júl. 13.] (→ 2001.07.18)

Lengyelországban most készítik elő azt a törvényt, amely a környékbeli országokban lakó lengyelek jogállását szabályozná. [SzH, júl. 13.]

2001. december 7.

Adrian Năstase elismeréssel nyilatkozott az RMDSz-szel való együttműködés eredményeiről, de az egyezmény meghosszabbításáról még nem tárgyaltak. [RMSz, dec. 7.]

A SIE megerősítette a belügymin. vélekedését, mely szerint m. erők munkálkodnak az egységes nemzetállam ellen, amelyek a privatizálás leple alatt gazdasági előnyökhöz akarnak jutni Erdélyben. [RMSz, dec. 7.]

Egy Mo.-i felmérés szerint nem enyhült az erdélyi magyarok ellen táplált ellenszenv; a felnőtt lakosság fele a munkahelyét félti az áttelepülőktől. [Szabadság, dec. 7.]

2001. december 8.

A parlament ünnepi ülésén a 10 éve megszavazott alkotmányra emlékeztek. Székely Ervin hozzászólásában kifejtette: idejétmúlt fogalom a nemzetállam, s nem felel meg az integrációs törekvéseknek. Az RMDSz, a PD és a PNL az alkotmány módosítását sürgette. [Szabadság, dec. 8.]

Az EU belügy- és igazságügy-minisztereinek tanácsa egyhangúlag úgy döntött, hogy 2002. jan. 1-jétől eltörli a ro. állampolgárok vízummentességét. [Szabadság, dec. 8.] (→ 2001.12.29)

Továbbra sincs béke a temesvári M. Ház körül: miután a Timpress Rt. elvesztette a Heti Új Szó elleni ingatlanpert, most az RMDSz kilakoltatását szeretné peres úton elérni. [RMSz, dec. 8.]

2002. január 24.

Ion Iliescu a Kultúra regionális fóruma című rendezvényen az egységes ro. állam megbontásával vádolta a Memorandum (→ 2001.12.10) aláíróit. [Krónika, jan. 24.]

Reiner Antal Csíkszeredában raboskodik. A családjával Mo.-ra menekült, de amikor meghallotta, hogy Héjja Dezsőt börtönbe zárták, úgy döntött, beadja a kérelmet a politikai menedékjog visszavonására és hazajön. Egyetlen éjszakát töltött a házában, másnap elfogták. [RMSz, jan. 24.]

A Ro. Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga képviselői helyszíni felmérések alapján (1997 után második alkalommal) készítettek jelentést a csángó kérdésről. Meg kell állítani a moldvai csángók asszimilációját és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – hangsúlyozza a jelentés, melyet Bukarestben mutattak be a sajtó képviselőinek. Ecaterina Andronescu okt. min. megpróbálta ellensúlyozni a jelentés megállapításait. [Krónika, jan. 24.; Szabadság, jan. 24.; Népújság, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] – Markó Béla vitathatónak nevezte a csángók külön kisebbséggé nyilvánítását; a csángók külön csoportot alkotnak, de a magyarokhoz tartoznak. [Szabadság, jan. 25.]

Puskás Bálint elmondta: az RMDSz egyedül folytatja a harcot, az egyházi vagyon visszaaadásáért (→ 2001.11.22), egyetlen parlamenti párt sem állt az ügy mellé. [HN, jan. 24.]

M. igazolványt igényel Aurel Agache fia, aki anyja magyarsága okán kérheti azt. Szándéka, hogy bebizonyítsa a törvény abszurd voltát. [RMSz, jan. 24.] (→ 2002.10.03)

2002. január 29.

A ro. sajtó értékelése szerint az PSD–RMDSz egyezmény igazi nyertese a kormánypárt, amely anélkül tud kényelmes parlamenti többséget biztosítani, hogy túllépne a tavalyi ígéretek szintjén. [Szabadság, jan. 29.]

Eckstein-Kovács Péter szerint nem képzelhető el az EU-csatlakozás az alkotmány módosítása nélkül. A szenátor emlékeztetett, hogy az RMDSz nem szavazta meg 1991-ben az alkotmányt, mert nem értett egyet a Ro. nemzetállami státusát kimondó paragrafussal. [Szabadság, jan. 29.]

Az RMDSz-képviselők javaslatára úgy döntött a zsombolyai tanács, hogy mellszobrot állítanak Petőfinek Március 15. tiszteletére. [RMSz, jan. 29.] (→ 2002.03.09)

2002. március 8.

Az RMDSz bemutatta a sajtónak alkotmánymódosítási javaslatait. Az RMDSz szeretné elérni, hogy töröljék a ’nemzetállam’ kifejezést az alkotmányból; újra kell fogalmazni a szuverenitás-elvet, külön kell választani a parlament két házának hatáskörét, szélesíteni kell a helyi autonómiát és előírásokat kell bevezetni a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban. [Szabadság, márc. 8.]

2002. március 13.

A PSD nem érthet egyet az RMDSz azon kívánságával, hogy töröljék az alkotmányból a ’nemzetállam’ kifejezést. (→ 2002.03.08) [Szabadság, márc. 13.]

Frunda György távolléte miatt a bukaresti 2. kerületi bíróság elhalasztotta a döntést a PRM-nek az RMDSz elleni keresete ügyében. (→ 2002.02.07) [Szabadság, márc. 13.] (→ 2002.04.10)

A Hargita megyei Törvényszék elutasította a Kriterion keresetét (→ 2001.09.04, 2002.02.09); a pert a Polis és a Pallas-Akadémia nyerte meg. [Krónika, márc. 13.]

Tanulságos cikket közölt Gaal György: Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben címmel. [Szabadság, márc. 13., márc. 14.]

2002. július 8.

Mircea Geoană sikeresnek ítélte a Medgyessy–Năstase találkozót. A kedvezménytörvény és a két kormány közötti megállapodás alkalmazásának esetleges felfüggesztése elsősorban a m. parlamenttől függ – mondta a ro. külügyminiszter. [Szabadság, júl. 8.]

Az utóbbi években a támogatás mértékét nem az utódállamok alkuratóriumai határozták meg, hanem az IKA budapesti központja – mondta Markó Béla –, a pénzek 4/5-ét sok esetben pol. szempontok alapján osztották el. [Népszabadság, júl. 8.]

Az alkotmány módosításáról folyó tárgyalás első fordulójában elvetették az RMDSz javaslatát, hogy töröljék az alaptörvényből a ’nemzetállam’ meghatározást. Elvetették a liberálisok ötletét is, akik az államelnök közvetett, parlament általi megválasztását javasolták. [Szabadság, júl. 9.]

2002. július 27.

Tusványos utolsó napján Németh Zsolt tk. kijelentette: Mo. nem köti Ro. NATO-csatlakozásának kérdését az erdélyi m. kisebbség helyzetének javításával. [Krónika, júl. 27.; Szabadság, júl. 27.] – Orbán Viktor indokoltnak tartotta az erdélyi polgári körök megalakulását; a státustörvényről: csak a törvény lényegét nem érintő technikai változtatásokkal ért egyet. [Krónika, júl. 29.]

Az alkotmány első paragrafusát (Ro. nemzetállamiságáról) csak kétlépcsős stratégia nyomán lehet módosítani – véli Eckstein-Kovács Péter. Az RMDSz továbbra is fönntartja a m. ny. egyetem alkotmányos elismerését és a szövetség programjába foglalt többi kitételt. [Krónika, júl. 27.]

Viorel Hrebenciuc (PSD) szerint a kormánypárt és az RMDSz közötti viszony nagy eredménye egy etnikai konfliktus elkerülése; a társadalom igen sokat fejlődött, jelenleg támogatja az RMDSz-szel kialakított kapcsolatot. [Szabadság, júl. 27.]

Adrian Năstase az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását szorgalmazza, amely kevesebb terhet róna az államra. A restitúció lassan halad, a volt tulajdonosok egy része a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult, s ott eddig több tulajdonosnak tetemes kártérítést ítéltek meg. [Szabadság, júl. 27.]

2002. október 21.

Cosmin Guşă, a kormánypárt főtikára kijelentette: Ro. – bel- és külpolitikai téren egyaránt – megszenvedi C. V. Tudor és Tőkés László tevékenységét. Reméli, hogy az RMDSz döntő lépéseket tesz Tőkés ellen; a szociáldemokraták egyetlen pol. partnere az RMDSz marad. [Szabadság, okt. 21.] – Abszurd igénynek nevezte az RMDSz alkotmánymódosító tervét, amely a nemzetállam fogalom törlésére vonatkozik. [Krónika, okt. 21.]

A Kolozs megyei MKT a belső választások megtartására szólította föl a szövetségi elnököt. [Szabadság, okt. 21.]

2003. január 24.

Nincs szó arról, hogy a m. közösség lemondott volna az önálló m. egyetemről (→ 2003.01.22) – mondotta Borbély László, aki a PSD-vel kötendő egyezmény főbb tételeit ismertette a sajtó képviselőivel. [Szabadság, jan. 24.]

A Demokratikus Újbaloldal azt keresi, mit lehet tenni a nagyon rossz szociális helyzet javításáért – áll Nagy Károly és Neményi József Nándor nyilatkozatában. [Szabadság, jan. 24.]

Markó Béla és Adrian Năstase közös sajtótájékoztatót tartott a két párt közötti együttműködést elemző találkozójuk után; mindketten elégedettek az elért eredményekkel. Az egyezség egyik elmaradt kérdése a m. egyetem, amelyre még az idén meg kell találni a megoldást. Az RMDSz ragaszkodik az alkotmány első szakaszának („Románia nemzetállam”) megváltoztatásához. [Szabadság, jan. 25.] (→ 2003.06.25)

A gyulafehérvári Táblabíróság is a róm. kat. egyháznak adott igazat a Batthyaneum-perben. Jakubinyi érsek elmondotta: az egyház mindvégig folytatni fogja a jogi procedúrát a visszaszolgáltatásért. [Krónika, jan. 25.] (→ 2002.11.06)

Az RMKdM kongresszusán Bárányi Ferenc rámutatott: az RMDSz-szel felhőtlen a viszony, elfogadják az RT-t is, de tiltakoznak minden egységbontó kísérlet ellen. [Krónika, jan. 25.]

Az Arad megyei párt-protokollum egyik pontja a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz – nyilatkozta Király András, megyei elnök. [Krónika, jan. 25.]

2003. június 25.

A képviselőházban az alkotmány módosításáról folyt a vita. Nem fogadták el Varga Attila képviselő érvelését és elvetették az RMDSz-nek az ’egységes nemzetállam’ megfogalmazás elleni javaslatát (→ 2003.01.24). [Szabadság, jún. 25.]

A ro. kormány nyilatkozata hangsúlyozza: a kedvezménytörvény módosított változata sem felel meg mindenben az európai normáknak; kétoldalú megállapodásban kell tisztázni a jogszabály alkalmazásának feltételeit. [Szabadság, jún. 25.]

2003. augusztus 26.

Ro. a legjobb európai célország, mert innen könnyen elérik az európai piacot – állította Ion Iliescu, pekingi látogatása során. [Szabadság, aug. 26.]

Verestóy Attila elmondta: a PSD és az RMDSz vegyes bizottsága egyetértett abban, hogy a szoborállítást akadályozó adminisztratív döntést (→ 2003.08.21) felül kell vizsgálni. [Krónika, aug. 26.]

A szenátus – a nyári szünet és a képviselőházi döntés után – megkezdte az alkotmány módosításának vitáját. Az RMDSz több javaslatot terjesztett be, pl. azt, hogy a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségekként ismerjék el. [NyJ, aug. 26.] – Az első ülésen elvetették az RMDSz azon javaslatát, hogy iktassák ki az első cikkelyből a nemzetállam fogalmát. [Krónika, aug. 27.] – Markó Béla elmondta: a jelenlegi tervezet jobbítja az alkotmányt, de látványos áttörést nehéz elérni, nem lehet igazi reformról beszélni. Semmi sem indokolja, hogy Európában Ro. maradjon az egyetlen állam, amely ilyen maradi alkotmány-koncepcióval rendelkezzék. [RMSz, aug. 27.]

2003. november 17.

Alkotmánymódosítás után címmel konferenciát tartottak Kolozsvárott. A népszavazás alkalmával a magyarság 58%-a jelent meg az urnáknál és 95%-uk igennel szavazott; ez az RMDSz politikájának támogatását jelenti, s az egységes fellépés erejét bizonyítja. A Ro.-i magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a kizárólagosan rájuk vonatkozó ügyekben viszont csak nekik legyen joguk határozni – ez jelenti az autonómiát, mondotta Markó Béla. Nem sikerült az új alkotmányból törölni a nemzetállam kifejezést, de ez a tény elhalványul a pozitívumok mellett: a felekezeti oktatás és a magántulajdon garantálása, anyanyelvhasználat stb. – A szövetségi elnök három cselekvési irányt jelölt meg: jogérvényesítés, intézményépítés, új jogok kivívása. – Varga Attila képviselő a jogügyi tennivalókról értekezett; az autonómiáról szólva elvetette a Csapó-féle statútum-tervezetet, mondván, hogy az ’székely nemzetállamot’ tervez, amely éppolyan elfogadhatatlan, mint az alkotmányban rögzített román nemzetállamiság. Értelmezése szerint az autonómia a „nemzeti közösségre átruházott, intézményesített hatásköröket jelenti, amelyekben az állam elismeri a közösség döntéseit és biztosítja ezek végrehajtását. Az autonómia egyezség a kisebbség és a többség között. Ezt elérni csak tárgyalásos úton lehet.” [Szabadság, nov. 17.]

2004. szeptember 25.

Varga Attila képviselő egy pol. szemináriumon arról beszélt, hogy az RMDSz nem támogatja a területi autonómia gondolatát, mivel a jelenlegi elképzelés szerint az egy kisebb méretű, m. nemzetállam megalkotását célozza a ro. nemzetállam keretén belül. Varga autonómián olyan többletjogokat ért, amelyek a tömbben élő magyarságot illetnék meg. [Szabadság, szept. 25.] (→ 2003.11.17)

Markó Béla Budapesten tárgyalt Kiss Péter kancellária-, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel a 2005-ös költségvetésnek a h. t. m. közösségekre vonatkozó terveiről. Ígéretet kapott, hogy a költségvetés vitáján figyelembe veszik az RMDSz és a többi h. t. m. szervezet támogatottsági igényeit. [RMSz, szept. 25.]



lapozás: 1-20 | 21-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998