Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: magyar egyházak vezetői / magyar történelmi egyházak püspökei, elöljárói, képviselői / magyar püspökök

1994. július 7.

A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]

A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.]

1994. november 23.

A m. egyházak ökumenikus istentiszteletet tartottak a kolozsvári Szent Mihály-templomban, ahol az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak áldozataira és az elhurcolt, kitelepített ártatlanokra emlékeztek. Csetri Elek történész hangsúlyozta: a politikamentes történetírás feladata a tudományos számbavétel. [RMSz, nov. 26.]

Virgil Măgureanu a parlament két házának együttes ülésén a ro. államot fenyegető veszélyként beszélt a szeparatizmusról: „Ro. területén egyes szélsőséges csoportosulások” autonómiát sürgetnek. A magyarellenes hangulatkeltés ellen az RMDSz 3 szenátora és egy képviselője is tiltakozott. [Szabadság, nov. 25.]

Nicolae Andronic, Moldova Köztársaság parlamenti elnöke összegezte a moldovai helyzetet: a függetlenség kikiáltása óta (→ 1991.08.27) a ro. kormány tetemes összegekkel támogatja az unionista sajtót. „A Ro. vezetőség tehát Nagy-Románia álmának rabja.” [MN, nov. 23.]

1995. július 18.

Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]

Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.]

1995. augusztus 2.

Az SzKT által létrehozott tanügyi válságtanács ülésén elhatározták: szept. 2-án Székelyudvarhelyen tartanak polgári fórumot, amelyre meghívják az egyházak vezetőit, a Bolyai Társaság és a civil szervezetek képviselőit is. A sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására szórólapot adnak ki. [Táj., aug. 3.]

Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megakadályozzák a kivándoroltakat elkobzott ingatlanaik visszaszerzésében. [EN, aug. 2.]

A m. kormány a köv. összegekkel támogatja a h. t. magyarokat: IKA = 300 millió Ft; ÚKKA = 200; Műv. és Közokt. Min. (könyvkiadásra) = 51,6; diákoknak ösztöndíj = 167; pedagógusok továbbképzésére = 75,4; kulturális támogatás = 8,3; egészségügyi tám. (a Mocsáry Lajos Alapítvány révén) = 25; a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány = 110. Ehhez társul még: MVSz = 180; HTMH = 175. [MH, aug. 2.]

Ro.-ban a 11 állami orvosi egyetem mellett 1990 óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egynek sincs minisztériumi engedélye. [EN, aug. 2.]

1995. szeptember 2.

Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]

Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.]

Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.]

Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.]

1995. december 5.

A kolozsvári tanfelügyelő korábban menesztette tisztségéből Szilágyi Júliát, az Apáczai Csere János Líceum igazgatónőjét, emiatt a tanári kar és a szülők is tiltakoztak. A képviselőházban Neményi József Nándor olvasta föl az RMDSz tiltakozó nyilatkozatát és Liviu Maior okt. min. közbelépését sürgette. [Szabadság, dec. 6.]

Kolozsvárott, a m. egyházak képviselőinek jelenlétében, sajtókonferencián mutatták be az RMDSz Jussunkat követeljük c. ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant ismertet. Külön hangsúlyt kapott az eltulajdonított egyházi könyvtárak visszaszármaztatásának követelése is. [RMSz, dec. 8.]

Az RMDSz-gyűlések visszatérő témája a passzív tagság, a növekvő közöny. Sürgős lenne a helyi szervezők felkutatása, a kis közösségek bevonása, a csalódottak megnyerése. [RMSz, dec. 5.]

A kolozsvári és temesvári diákok – látva a kormány passzív magatartását – a sztrájk újrakezdéséről döntöttek. [Szabadság, dec. 6.]

1995. december 19.

Az ET raportőrei a m. egyházak vezetőivel találkoztak, akik tájékoztatták a vendégeket az elkobzott egyházi javak helyzetéről, a felekezeti iskolák kérdéséről, a vallásügyi törvény hiányáról. [Táj., dec. 19.]

1996. május 11.

A történelmi egyházak képviselői újabb vallásügyi tervezetet készítettek, amely figyelembe veszi az ET 176/1993. sz. ajánlásait is. Az első tervezetet 1990-ben készítették el, de arra még nem kaptak választ. Ügyük érdekében ismét közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. [RMSz, máj. 14.]

Fegyverkezési hajszát gerjesztene, ha Ro. nem kerülne szomszédaival egyszerre a NATO-ba, jelentette ki T. Meleşcanu. [Népszabadság, máj. 12.] ● [Ezt a kijelentést korábban Gh. Tincától is hallottuk. A krónikás naiv kérdése: ki fegyverkezne és ki ellen? A megalapozatlan hiedelmek sora még nem ért véget, ]960618.]

Kolozsvárott ülésezett a tankönyvtanács orsz. kuratóriuma, amelyen elbírálták a benyújtott pályázatokat. 227 pályamunkából támogatásra javasoltak 112 művet, a többit – különböző okokra hivatkozva – elutasították. [Szabadság, máj. 17.]

1996. május 29.

Az RMDSz parlamenti csoportja összefoglalót adott arról, hogy mit sikerült elérniük a törvényalkotás során, mit végeztek a bizottságokban. Tk. sikerült kiharcolniuk, hogy az ET-raportőrök minden romániai útjukon találkozzanak az erdélyi m. püspökökkel. [RMSz, máj. 30.]

1996. július 16.

A VET Védnöki Testülete képviseletében öt m. püspök [Csiha Kálmán, Tőkés László (ref.); Mózes Árpád (evang.); Erdő János (unitárius); Tempfli József (kat.)] és Czirják Árpád érseki helynök nyilatkozatban ítélte el Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság főszerkesztőjét, aki „sértő minősítésekkel hamis képet alakított ki” az MVSz-ről. A nyilatkozatot az érintett „ökumenikus exkommunikálásnak” nevezte és hangsúlyozta: azért bírált, hogy jobbá tegye az MVSz-t. [Szabadság, júl. 16.] (→ 1996.07.24, 1996.08.14, 1996.11.21)

1996. augusztus 14.

A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] – A ro. lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]

Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A ro. fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a m. partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.]

Somogyi Ferenc és Marcel Dinu bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült az alapszerződés végleges szövege. Budapesten még tartanak egy tanácskozást, de ott csak a fordítást egyeztetik. Somogyi megerősítette, hogy m. részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. [Szabadság, aug. 15.]

A kormány leváltotta Kolozs megye prefektusát. Grigore Zanc helyét Ioan Rus vette át. [Szabadság, aug. 14.] (→ 1996.08.21)

A BBTE-n új m. ny. szakként indul a kat. teológia–történelem és a ref. teológia–idegen nyelv szak (20–20 fővel); a jogi és közgazdasági karon továbbra sem indul m. ny. oktatás. [RMSz, aug. 14.]

Eckstein-Kovács Péter – Tibori Szabó Zoltán „kiátkozásáról” (→ 1996.07.16, 1996.07.24) – jogászként megállapította, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot; a püspököknek, mint az MVSz védnökségi tagjainak „feladatuk volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás”. [Népszava, aug. 14.]

1996. szeptember 25.

Első ízben fordult elő, hogy a kormány azonnal reagált a m. egyházfők levelére (→ 1996.09.17). T. Meleşcanu levélben biztosította a püspököket, hogy a kommunista rezsim által elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a kormány egyik fontos célkitűzése. Ennek érdekében a CMN kidolgozott egy törvénytervezetet, amelyet a kormány nemsokára benyújt a parlamentnek. ● [Nota bene: a m. egyházak már 1990-ben törvénytervezetben kérték a restitúciót (→ 1990.11.05).] [RMSz, szept. 25.; Szabadság, szept. 28.]

Beiktatták Hargita megye új alprefektusát (→ 1996.09.13), Tankó István gazdamérnököt. [HN, szept. 26.]

1997. január 10.

Tempfli József, egy interjúban elmondta: a róm. és gör. kat. püspökök decemberben ad limina látogatáson voltak a Vatikánban, mindegyik püspök írásbeli jelentés vitt magával, azon kívül magán-kihallgatáson fogadta őket a pápa. – A m. történelmi egyházakkal jó a kapcsolatuk, az ortodox és a gör. kat. egyházzal kevésbé. [BN, jan. 10.]

Letartóztatták Miron Cozmát, az 1991-es „bányászjárás” (→ 1991.09.25) vezérét. [Szabadság, jan. 11.]

1997. március 20.

A m. egyházi vezetők tanácskozásán, a meghívottként jelen lévő szövetségi elnök ismertette a kormánykoalíció álláspontját az egyházi vagyon restitúciójáról: ezt a kérdést – a tervek szerint – őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni; vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani. [Szabadság, márc. 21.]

Kerekes Károly 6 éve küzd a volt szovjet hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése érdekében, ui. a kártérítést a bíróságok csak a ro. hadsereg katonáinak ítélik meg, a magyaroknak nem. Nicolae Cochinescu főügyészhez írott levelében felszólalt a méltánytalanság ellen, a válasz azonban a bíróknak adott igazat. Kerekes ezután Valeriu Stoica igazságügymin.-hez fordult, aki a megyei bizottságokhoz utasította az RMDSz képviselőjét. A bizottság tagjai elvakult nacionalisták, akik elutasították a kérvényeket. Kerekes végül ügyvédként lépett fel néhány egyedi esetben és ezeket sikerült győzelemre vinni. [RMSz, márc. 20.]

Constantinescu fogadta a „sztrájkoló” pártok (→ 1997.03.17) elnökeit. Iliescu megígérte, hogy szenátorai visszatérnek a munkához és nem ellenzik a költségvetés megszavazását sem; C. V. Tudor a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. [Szabadság, márc. 22.]

1997. május 2.

Constantinescu elnök találkozott a romániai egyházak püspökeivel. Az elnöki palotában történt fogadás nem oldotta fel az ellentéteket. Az államfő állást foglalt az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett, de meglátása szerint ennek fokozatosan kell történnie; szavaiból kitűnt, hogy nem fogják az egyházak minden kérését teljesíteni. [Szabadság, máj. 5.] – Jakubinyi György érsek elmondta, hogy a megbeszélésen az elnök kifejtette: a m. egyházak vagyonának visszaadása sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem az 1918-tól elkobzott javak egy része is érintve van. Csiha Kálmán elmondta: az egyházak külön hangsúlyozták a felekezeti iskolák kérdését is. [Sajtóf., máj. 5.]

1997. május 22.

Markó Béla elmondta: a módosított tanügyi törvény parlamenti jóváhagyására sürgősségi eljárást fog kérni a kormány, hogy az minél hamarabb érvénybe léphessen. [RMSz, máj. 22.]

Tőkés László elégedetlen a tanügyi törvény módosításaival. Nem elegendők a jobbítások és könnyítések, az RMDSz által benyújtott tervezetet kellett volna jóváhagyatni. A tb. elnök szerint az RMDSz saját programjával kerül ellentétbe, ha az önálló BTE helyett beéri a m. tagozattal. A mostani helyzet a „rossz emlékezetű politikai magatartást idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel (…) ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni”, mivel – úgymond – kisebb-nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül elértünk volna. – Az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla az RMDSz elleni súlyos támadásként értékelte Tőkés állásfoglalását. [Szabadság, máj. 22.]

Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány budapesti rendezvényén Tőkés László az erdélyi magyarság számára követelt kollektív jogokat, a magyar történelmi egyházak kisajátított javai után pedig teljes körű jóvátételt. A rendezvényen megalakult a Magyar Érdekvédelmi Szövetség, melynek célkitűzései között szerepel az utódállamokban jogsérelmet szenvedett magyarok jogigényeinek felmérése és annak képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon. [RMSz, máj. 26.]

Bukarestben ezrek tüntettek a ro.–ukrán alapszerződés ellen, amelyet a PRM, PUNR és más nacionalista szervezetek rendeztek. [Szabadság, máj. 24.]

1997. május 27.

Göncz Árpád Kolozsvárott villásreggelin fogadta a m. egyházak vezetőit, majd meglátogatta a Szent Mihály-templomot és a Farkas utcai ref. templomot; programon kívül az ortodox katedrálisba is ellátogatott. Délután Marosvásárhelyen megkoszorúzta a székely vértanúk emlékművét és beszédet mondott a város főterén (a zuhogó eső ellenére ezrek hallgatták). A RomLib kiemelte: hét évvel a tragikus események után szimbolikus értékű a két elnök kézfogása. [Sajtóf., máj. 28.]

Budapesten az Országgyűlés elfogadta a m.–orosz, a m.–ukrán és a m.–ro. alapszerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ellenzéki pártok a m.–orosz szerződés kapcsán a műkincs-ügy miatt tartózkodtak. [Népszabadság, máj. 28.]

1997. december 11.

A szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSz álláspontját Szabó Károly ismertette. [Táj., dec. 11.]

Csíkszeredában háromnapos konferencia nyílt az önkormányzatok szerepéről. [Táj., dec. 11.]

A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és elemezni, amikor azt mérlegeljük, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban – mondotta Markó Béla az elnökkel folytatott eszmecsere után. [MTI]

Kolozsvárott az RMDSz oktatási főosztálya szervezésében vitát tartottak az anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójáról, melyet az RMPSz segítségével fognak véglegesíteni. Az elkészülő tervet a szaktárca kisebbségi osztálya elé terjesztik. [Táj., dec. 12.]

A történelmi m. egyházak püspökei arra kérték a gör. kat. egyház vezetőit, hogy közvetítsenek az apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között. [RMSz, dec. 13.]

A székelyudvarhelyi tanács ülésén memorandumot szövegeztek az állam elnökének. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a ro. és nemzetközi közvéleményt. [MTI]

1997. december 24.

A m. történelmi egyházak vezetői nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy a vallásügyi államtitkárság diszkriminatív módon osztja el az egyházaknak járó pénzalapokat. [Szabadság, dec. 24.]

Sepsiszentgyörgyön az Állomás negyedi új kat. templomban karácsonykor tartják az első szentmisét. A fölszentelést májusra tervezik. [Háromszék, dec. 24.]

1998. május 23.

Kolozsváron tanácskoztak a m. történelmi egyházak vezetői. A jelenlévő Anghelescu államtitkárnak ismét felvetették: hagyják az egyházak ügyvitelét m. nyelven vezetni. [Szabadság, máj. 25.] (→ 1998.03.25)


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998