Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: konzulátus (általában)

1996. december 27.

Budapesten kicserélték a ro.–m. alapszerződés (→ 1996.09.16) ratifikációs okmányait (→ 1996.12.10, 1996.12.12). A sajtóértekezleten Adrian Severin külügymin. bejelentette, hogy rövidesen megnyitják a kolozsvári főkonzulátust és több, függőben lévő megállapodást véglegesítenek. [Szabadság, dec. 28.]

1997. január 6.

Az RMDSz színeiben két államtitkárt neveztek ki: Molnár Géza György (egészségügy), Kiss János Botond (vízügy és erdőgazdálkodás). [Táj., jan. 7.]

Az EvZ a Ceauşescu-időkre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét (→ 1996.12.27). Az újság megszólaltatta Ioan Şerbănoiut, volt szekus tábornokot, aki a főkonzulátust ellenőrző 30 tiszt tevékenységét irányította; a tábornok szerint a hivatal 16 alkalmazottjából 12 kém volt [!].[RMSz, jan. 9.]

Radu Vasile (PNTCD) kiállt a főkonzulátus megnyitása mellett. [Szabadság, jan. 7.] – Iliescu volt elnök érthetetlen engedménynek nevezte a tervet. [Szabadság, jan. 9.]

1997. január 14.

További 4 államtitkári posztot kapott az RMDSz: Béres András (oktatásügy), Kovács Adorján (mezőgazd.), Borbély László (területrendezés), Bara Gyula (népjóléti min.). [Táj., jan. 14.]

Gabriel Andreescu figyelmeztette Constantinescu elnököt arra, hogy jogtalanul nyilatkozta azt korábban, hogy a kétnyelvű feliratozás az ország belügye, ui. ezt az alapszerződés is tartalmazza, tehát külügy, s az 1201-es ajánlás értelmében ezt végre kell hajtani; az ország külpolitikáját a kormány hajtja végre, az elnöknek nincs joga ellenőrizni azt. [RMSz, jan. 14.]

Az RMDSz felhívta a közvélemény figyelmét, hogy Gh. Funar meg akarta torpedózni a főkonzulátus letelepítését, de a városi tanács 16 tagja kivonult az ülésről, a bent maradt 15 tanácsos pedig nem hozhatott érvényes döntéseket. Ha Gh. Funar aláírásokat akar gyűjteni a főkonzulátus ellen, azt megteheti, de csak a PUNR pénzén, nem a tanácsi költségvetésből. [Táj., jan. 14.]

1997. január 23.

Örsi Imre közgazdát kinevezték az Állami Tulajdonalap Igazgatótanácsába. [Táj., jan. 24.]

M.–ro. konzultáció kezdődött Budapesten az alapszerződés alkalmazásának ügyében (pl. főkonzulátus kérdése). [Szabadság, jan. 24.]

A Bolyai Társaság nyilatkozata emlékeztetett arra, hogy a BTE ügye még függőben van. [RMSz, febr. 5.]

Constantin Degetaru dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé. [Szabadság, jan. 24.]

Mintegy 30 ezer bányász írta alá azt a kérvényt, amelyben Miron Cozma szabadlábra helyezését kérik. [MN, jan. 23.] Niculae Cerveni ügyvéd szerint dokumentumokkal bizonyítható Iliescu bűnössége, a bányászjárás ügyében. [ÚM, jan. 24.]

1997. március 1.

Az RMDSz ÜE tagjai és a szövetség prefektusai és alprefektusai emlékeztetőt fogalmaztak meg Victor Ciorbea és Remus Opriş kormányfőtitkár számára, amelyben javaslatot tesznek a kormányprogram hatékonyabb végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedésekre. [Táj., márc. 3.]

Csíksomlyón Jakubinyi György szentelte föl Tamás József segédpüspököt. (→ 1996.12.17) [Szabadság, márc. 3.]

Adrian Severin fölhívta Gh. Funar figyelmét: hagyjon fel a főkonzulátus létesítése elleni aláírásgyűjtéssel, mert a kérdés megoldása a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik. – Funar tagadta ezt és kijelentette: Severin a saját bőrén fogja tapasztalni a következményeket, amikor útlevéllel fog Kolozsvárra utazni [!]. [Sajtóf., márc. 3.]

1997. július 10.

Bitay Károly kolozsvári főkonzul megkapta a működési engedélyt. A hivatal ünnepélyes megnyitóját júl. 23-án tartják. [RMSz, júl. 12.] – Markó Béla bemutatkozó látogatáson fogadta Bitay Károlyt. [Táj., júl. 10.] – A konzulátus feladata: a m. állampolgárok érdekvédelme, vízumügyek, kapcsolattartás az erdélyi magyarokkal, továbbá gazdasági, társad., kulturális kacsolatok fejlesztése a civil szervezetekkel. [RMSz, júl. 16.]

1997. július 18.

Bitay Károly főkonzul bemutatkozó látogatása elől „menekülve” Gh. Funar előbb elutazása miatt hiányzott, majd beteget jelentett. [Népszabadság, júl. 19.]

Szász Jenő fontosnak ítéli, hogy a Cserehát-ügy megoldása folyamán betartsák az önkormányzatiság elveit. A kérdéses telket a városi önkormányzat a hátrányos helyzetű gyermekek iskolája számára ajánlotta fel a svájci adományozónak, ez így szerepel a 3/1993. sz. városi tanácsi határozatban. A kormányzati tényezőkkel folytatott megbeszéléseken megállapították, hogy az ügy megoldása az adományozókon és az apácarenden múlik. [RMSz, júl. 18.]

1997. július 23.

Kolozsvárott megnyitották a M. Köztársaság főkonzulátusát. Az ünnepélyes rendezvényen beszédet mondott a két külügymin. (Kovács László, Adrian Severin) és a Kolozs megyei prefektus is. [Táj., júl. 24.]

A vallásügyi államtitkár által összehívott megbeszélésen a megjelent 15 felekezet képviselői a vallástörvény tervezetéről fejtették ki a véleményüket. Az ortodoxok ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos nevük nemzeti egyház legyen. [RMSz, júl. 23.]

1997. július 24.

Gh. Funar nyilatkozatban tiltakozott a m. konzulátus megnyitása ellen és az elnökhöz címzett levelében azt követelte, hogy távolítsák el az épületről a m. zászlót. [MH, júl. 25.]

Iliescu volt elnök is a konzulátus ellen foglalt állást; erre vonatkozóan Adrian Severin kijelentette: gyakran a politikusok a nép bölcsességszintje alatt helyezkednek el. [Sajtóf., júl. 24.]

Ősztől új tantárgyat iktatnak be a m. ny. iskolák 6. és 7. osztályában: a magyarság történelme és hagyományai címmel. [RMSz, júl. 24.]

1997. július 25.

Bitay Károly szeme láttára levették a zászlót a konzulátus épületéről. A konzul kérdésére a tettes azt mondta: utasításra cselekszik. [MN, júl. 26.] – A m. külügymin. jegyzékben tiltakozott az eset miatt. [Népszabadság, júl. 26.]

1997. július 26.

A rendőrség kézrekerítette a zászlót eltávolító 3 embert, és a nemzeti lobogót ünnepélyesen visszaszolgáltatta a kolozsvári főkonzulnak. A tettesek a polgármesteri hivatal dolgozói, de – vallomásuk szerint – nem utasításra cselekedtek, hanem önszántukból (ennek ellentmondóan nyilatkozott egyikük felesége). C. V. Tudor pénzjutalomban részesítette a delikvenseket. A prefektus kijelentette: az ügyészégen feljelentést tett Funar ellen, s ha a bíróság bűnösnek tartja, kezdeményezni fogják a leváltását. [Népszabadság, júl. 28.]

1997. július 28.

A három zászlótolvaj beismerte, hogy főnökeik utasítására cselekedtek. [Népszava, júl. 29.] – Ion Iliescu pártja nyilatkozatban ellenezte a zászlótolvajok felelősségre vonását. [Népszabadság, júl. 29.]

1997. július 30.

A m. főkonzulátus épületéről ezúttal egy darus kocsi segítségével próbálták eltávolítani a zászlót. A helyszínre érkező Grigore Blaga ezredes felszólította Gh. Funart, hogy tartózkodjon a zászlót érintő újabb akcióktól. [RMSz, aug. 1.]

A. Fărcaş, Kolozs megyei prefektus – felbujtás és ellenséges hangulatkeltés vádjával – feljelentést tett az ügyészségen Gh. Funar ellen, a 3 munkás ellen pedig minősített lopás vádjával. [Szabadság, júl. 30.]

1997. augusztus 6.

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott a demokratikus államrend ellen szervezett provokációk ellen [konzulátusi zászló-ügy; ]970725, 970730], követelik a tettesek felelősségre vonását; felkérik a kormányt és az illetékes szerveket, hogy a törvény szellemében járjanak el, ne érzelmi alapon kezeljék az ügyet. [Táj., aug. 6.]

Tordaszentlászlón üléseztek a Kolozs megyei RMDSz önkormányzati tisztségvielői. Boros János ismertette a sürgősségi kormányrendelet végrehajtási utasítását a kétnyelvű helynévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. Tisztázták a felmerülő kérdéseket és utasították el az RMDSz polgármestereit, hogy a községekben függesszék ki a kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., aug. 11.]

1999. június 5.

Marosvásárhelyen befejeződött az RMKdP 4. kongresszusa, melyen arról döntöttek, hogy – az új párttörvény kívánalmai szerint – a párt mozgalommá változik: RMKdM (→ 1999.03.10). A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy nem sikerült érvényt szerezni számos követelésnek. Ismét Kelemen Kálmánt választották elnökké; tb. elnök: Varga László. [Népújság, jún. 7.]

Marosvásárhelyen folyik a kétnyelvű helynévtáblák lefestése. [RMSz, jún. 5.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését az EME. Az elnöki jelentésben Benkő Samu kifejtette, hogy az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a ro. politikai közszereplőkre és a m. diplomáciára számíthat. A m. ösztöndíjrendszer ’agyelszívást’ jelentett, ezt az új támogatási rendszer, az Apáczai Közalapítvány igyekszik ellensúlyozni. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József. [Szabadság, jún. 7.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését a KJNT, Pozsony Ferenc elnöki beszámolója a sikereket és gondokat vette számba. [Szabadság, jún. 7.]

Zágonban fölavatták a Mikes Kelemen emlékére faragott térplasztikát, Mónus Béla budapesti művész alkotását. [Háromszék, jún. 7.]

Bukarestben a ro. labdarúgó-válogatott győzött a m. csapat ellen. A meccset megelőzően a nacionalista uszítástól visszhangzott a központi (sport)sajtó. A mérkőzés után Kolozsvárott hajnalig tartó örömünnepet tartottak a szurkolók, melynek során kővel dobálták meg a konzulátus épületét, több ablakát bezúzták és fölvágták egy közelben álló Hargita megyei autó kerekeit. [Szabadság, jún. 7.] – A Mátyás-szobron fürtökben lógtak a fiatalok, nacionalista jelszavakat skandálva; két hullámban támadták meg a M. Színház épületét, több ablakot betörtek és leverték a fényreklámot. Gh. Funar szerint a magyarok saját maguk törték be az ablakokat. [Szabadság, jún. 8.] (→ 1999.06.07)

1999. június 14.

A Transilvania Jurnal szerint két fiatalember személyében azonosították a kolozsvári konzulátus és a M. Színház támadóit és megbírságolták őket. [RMSz, jún. 14.]

A készülő ro.–m. műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély (Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék-épülete) helyreállítása. [RMSz, jún. 14.]

1999. szeptember 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Csapó I. József ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a mezőgazdasági szakbizottságból. (Nota bene: Csapó a tanügyi törvény új formáját is ellenezte; ]990707) [Szabadság, szept. 8.] (→ 1999.09.09, 1999.11.09, 1999.11.20)

A KREK közleménye szerint jogerőre emelkedett a ref. püspökség székházának visszaadására vonatkozó határozat. Az épület egyúttal a PKE székhelye is lesz. [Szabadság, szept. 8.]

Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elmondta: a két vh. közötti 18 ezres közösségnek csak a töredéke él már a városban: a holokausztot mindössze 8%-uk élte túl, s azok nagy része kivándorolt; a városban ma nincs több 300 zsidónál. Az országban mintegy 12-14 ezer zsidó él. [Szabadság, szept. 8.]

Alföldi László veszi át Bitay Károly helyét a kolozsvári m. főkonzulátuson. Alföldi ismerősként tér vissza, ui. a 80-as években ő volt a kolozsvári konzul. [Szabadság, szept. 8.]

Csíkszeredában a Gábor Dénes Főiskola képviselője a város informatikus szakembereivel tanácskozott. A Főiskola kihelyezett tagozatot szeretne nyitni a városban. Selinger Sándor elmondta: Erdélyben 6 éve működik a Főiskola, 6 városban 500 hallgatója van. Már megtörtént az akkreditálás is. [HN, szept. 9.]

1999. szeptember 17.

Gh. Funar tiltakozó utcai menettel kívánja fogadni Alföldi László kolozsvári főkonzult (→ 1999.09.08). Horváth Gábor m. külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Funar korábban is nagy előszeretettel szervezte meg a m. főkonzulátus elleni provokációkat, de ezek nem tudták megzavarni a m.–ro. együttműködési folyamatot. [Népújság, szept. 17.]

A SzET ülésén Markó Béla azoknak válaszolt, akik úgy ítélték meg, hogy a szövetségi elnök sikertörténetként tartja számon a tanügyi törvényt. Markó biztosította a jelenlevőket: saját maga sincs megelégedve a törvénnyel; a feladat: minél jobban kihasználni a törvény adta kereteket. Veszélyesnek nevezte azt, hogy néhányan állandóan pocskondiázzák az elért (valóban soványka) eredményeket, ismételten a ’nemzethalál’ víziójával fenyegetnek. [Szabadság, szept. 18.]

Öt alapító tag (Bitay Ödön, Nagy Károly, Csucsuja István, Pálfalvi Attila és Péter György) kilépett a Szocdem Tömörülésből. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt ötük és az akkori vezetés között. [Szabadság, szept. 17.]

A legveszélyeztettebb történelmi műemlékek nemzetközi, százas listájáról levették a gelencei templomot (mert ott állagmegóvási munkákat végeztek az utóbbi időben), helyette fölvették a bonchidai Bánffy-kastélyt. [Háromszék, szept. 17.]

1999. szeptember 18.

A m. főkonzulátus kolozsvári épületére 16-án este táblát helyeztek el „Itt található a m. kémfészek” felirattal. A durva provokáció hátterében Gh. Funar állt. Takács Csaba telefonon hívta föl a belügyminisztert és jelezte a diplomáciai konfliktus lehetőségét. Buchwald Péter alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte föl az intézkedésre. Reggelre eltűnt a tábla. [RMSz, szept. 18.]

A marosvásárhelyi SzKT-n elhalasztották a belső választás megtartását: azokat 2000-ben kell majd megtartani, a helyhatósági választások előtt. A területi szervezetek saját hatáskörben döntenek a nyílt vagy elektoros választás mellett. – Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.]

A 105. sz. kormányrendelet kiegészíti és módosítja a háborús kárpótlás korábbi (118/1990. sz.) törvényét. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik a 2. vh. idején etnikai vagy faji okokból üldöztek vagy deportáltak. Kerekes Károly emlékezetetett arra, hogy 1944. aug. 23. után ezrével hurcolták a magyar embereket különféle internáló táborokba (pl. Földvárra); minél több személyes vallomásra és dokumentumra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt m. emberek kárpótlásának ügyét. [Szabadság, szept. 18.]

Szatmárnémetiben mintegy 200 résztvevővel tartották meg az RMKT vándorgyűlését. [SzFÚ, szept. 20.]

A 2800 lélekszámú róm. kat. közösség számára igazi ünnep volt Kaplony új templomának fölszentelése. Az alapkőletétel 1997 májusában volt, az elkészült épületet Reizer Pál püspök szentelte föl. A helyiek bíznak abban, hogy a gyarapodó Kaplony nem jut a környékbeli m. falvak sorsára, ahol megcsappant az életkedv, nagy az el- és az ellenkező irányú bevándorlás. [RMSz, szept. 19.]

1999. szeptember 21.

Alföldi László főkonzul átadta megbízólevelét a ro. külügyminisztériumnak, ezzel megkezdhette hivatalos tevékenységét. [Szabadság, szept. 21.]

Az SzKT elfogadta a SzET által szept. 17-én közzétett állásfoglalását, miszerint a SzET üdvözölte a m. történelmi egyházak püspökeinek szándéknyilatkozatát (→ 1999.09.15) amellyel felvállalják az önálló m. ny. felsőoktatás érdekében egy alapítványi, m. magánegyetem létrehozását Kolozsvár székhellyel. [RMSz, szept. 21.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998