|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 40 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: felekezetek általában; vallásügy / jogszabály, felekezeti törvény (egyházügyi, vallásügyi törvény / kultusztörvény) 1996. május 11.A történelmi egyházak képviselői újabb vallásügyi tervezetet készítettek, amely figyelembe veszi az ET 176/1993. sz. ajánlásait is. Az első tervezetet 1990-ben készítették el, de arra még nem kaptak választ. Ügyük érdekében ismét közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. [RMSz, máj. 14.]Fegyverkezési hajszát gerjesztene, ha Ro. nem kerülne szomszédaival egyszerre a NATO-ba, jelentette ki T. Meleşcanu. [Népszabadság, máj. 12.] ● [Ezt a kijelentést korábban Gh. Tincától is hallottuk. A krónikás naiv kérdése: ki fegyverkezne és ki ellen? A megalapozatlan hiedelmek sora még nem ért véget, ]960618.] Kolozsvárott ülésezett a tankönyvtanács orsz. kuratóriuma, amelyen elbírálták a benyújtott pályázatokat. 227 pályamunkából támogatásra javasoltak 112 művet, a többit – különböző okokra hivatkozva – elutasították. [Szabadság, máj. 17.] 1996. december 9.Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.] A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.] Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10) Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.] 1997. március 20.A m. egyházi vezetők tanácskozásán, a meghívottként jelen lévő szövetségi elnök ismertette a kormánykoalíció álláspontját az egyházi vagyon restitúciójáról: ezt a kérdést – a tervek szerint – őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni; vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani. [Szabadság, márc. 21.]Kerekes Károly 6 éve küzd a volt szovjet hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése érdekében, ui. a kártérítést a bíróságok csak a ro. hadsereg katonáinak ítélik meg, a magyaroknak nem. Nicolae Cochinescu főügyészhez írott levelében felszólalt a méltánytalanság ellen, a válasz azonban a bíróknak adott igazat. Kerekes ezután Valeriu Stoica igazságügymin.-hez fordult, aki a megyei bizottságokhoz utasította az RMDSz képviselőjét. A bizottság tagjai elvakult nacionalisták, akik elutasították a kérvényeket. Kerekes végül ügyvédként lépett fel néhány egyedi esetben és ezeket sikerült győzelemre vinni. [RMSz, márc. 20.] Constantinescu fogadta a „sztrájkoló” pártok (→ 1997.03.17) elnökeit. Iliescu megígérte, hogy szenátorai visszatérnek a munkához és nem ellenzik a költségvetés megszavazását sem; C. V. Tudor a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. [Szabadság, márc. 22.] 1997. április 14.Czédly József elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a 27-es törvény alapján az RMDSz-nek joga van mind a pol. pártoknak, mind a kisebbségi szervezeteknek járó összegekhez – az Állami Számvevőszék vétója ellenére is. Az RMDSz megkapta az 1996-ra járó összeget is (→ 1996.10.03, 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28), de csak 1997 tavaszán, ami – az infláció miatt – komoly veszteséget jelent. [Szabadság, ápr. 14.]Victor Ciorbea, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban elmondta: valamennyi közösség elkobzott vagyonát vissza kell juttatni; Ro. még a restitúciós folyamat kezdetén van, a visszaszolgáltatás jogi keretét a kultusztörvény és a kisebbségi törvény jelenti majd. A zsidó és német vagyon egy részét kormányhatározattal is vissza lehet juttatni. [Szabadság, ápr. 14.] A szenátus megszavazta az állami bankok privatizációjának törvénytervezetét. [Szabadság, ápr. 15.] Pető Iván – aki 1992. nov.-től volt az SzDSz elnöke – bejelentette, hogy lemond tisztségéről. [ÚM, ápr. 15.] 1997. július 23.Kolozsvárott megnyitották a M. Köztársaság főkonzulátusát. Az ünnepélyes rendezvényen beszédet mondott a két külügymin. (Kovács László, Adrian Severin) és a Kolozs megyei prefektus is. [Táj., júl. 24.]A vallásügyi államtitkár által összehívott megbeszélésen a megjelent 15 felekezet képviselői a vallástörvény tervezetéről fejtették ki a véleményüket. Az ortodoxok ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos nevük nemzeti egyház legyen. [RMSz, júl. 23.] 1997. október 29.Bukarestben ismét összeültek a Vallásügyi Államtitkárságon az egyházak vezetői, hogy szakértőik bevonásával véglegesítsék a kilencvenes évek elején elkészült, de újabb módosításokkal kiegészült kultusztörvény-tervezetet. Tőkés László szólt a diszkriminációról: amíg az ortodox egyházat milliárdokkal dotálják, a KREK legnagyobb összegű céltámogatása 10 millió lej volt. [RMSz, okt. 31.]Sztrájkba léptek a SIRF diákjai, az oktatás színvonalát befolyásoló súlyos gondok miatt (könyvtár hiánya, kevés tanterem, a tanárok folyamatos változása). Szűcs István rektorhelyettes szerint a nehézségek fő oka az egykori ref. püspöki palota tisztázatlan vagyonjogi helyzete. [BN, okt. 30.] (→ 1997.10.31) 1998. január 14.A koalíciós partnerekkel támadt nézeteltérések miatt összehívták a PD orsz. tanácsát, amely úgy határozott, hogy megvonja pol. támogatását a miniszterelnöktől. A PD nem lép ki a kormánykoalícióból, de feltételeket szabott: más kormányfő, más kormány, más program. [RMSz, jan. 16.] – A PNTCD elítélte a PD magatartását, mondván, eddig soha nem fogalmazták meg azokat a vádakat, amelyekkel a miniszterelnököt illették. Új kormány alakítása végtelen tárgyalásokat jelentene, a reform szünetelne, a külföldi befektetők elriadnának. Ilyen körülmények között a válság egyértelműen a PD-t terheli. [Háromszék, jan. 15.]A vallásügyi államtitkárság által kibocsátott dokumentumokból kiderül, hogy az ortodox egyház kapta meg a támogatások 93%-át, a görög kat. egyház többet kapott a tervezetnél, ám a róm. kat. és a ref. egyházak a tervezett támogatás negyedét sem kapták meg. Remus Opriş kormányfőtitkár ígérete szerint a vallásügyi törvény tervezete a tavasz folyamán a kormány elé kerül. [BN, jan. 14.] A BBTE vezetősége sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elfogadták a min. reformprogramját. A reform az egyetemisták létszámának növelését is tartalmazza, ugyanakkor az érettségit megszigorítják. Szilágyi Pál proprektor elmondta, hogy 1997-ben 1800 hallgató részesült m. ny. oktatásban, az új tanévben további 779, az állam által finaszírozott helyet kértek. [RMSz, jan. 14.] Csortán Márton elmondta: Erdélyben csaknem 5000 olyan kultúrház van, amelyhez a magyarságnak valami köze van, ezek egyötöde romos állapotban található. Be kell látni – hangsúlyozta –, ha szükség van magyar kultúrára, akkor tenni is kell érte. Nagyrészt a mai m. közösségtől függ, hogy mikor ér véget Erdély története. [SzFÚ, jan. 14.] 1998. június 25.A kormány elfogadta 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. Ezek közül korábbban 8 tartozott m. egyházak, közösségek birtokába: Nagyváradon a két püspöki palota, Kolozsváron az EMKE székháza és az unitárius nyugdíjpénztár épülete, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, Gyulafehérváron a Batthyaneum, a hétfalusi evangélikus iskola. A rendelet elvi határozatot jelent, amelynek alapján külön-külön bizottságok tárgyalnak az érdekeltekkel (a volt tulajdonosokkal és az épület jelenlegi használóival) a visszaadás folyamatáról. A rendelet nem tartalmaz határidőt. [MTI]A szenátusban véget ért a Securitate dekonspirálására vonatkozó törvényjavaslat vitája. Eckstein-Kovács Péter elmondta: a vita során olyan részeket vettek föl a tervezetbe, amely lerontja a civil társadalom ellenőrzési lehetőségét. [Táj., jún. 25.] A kormány tagjai zárt borítékban nyilatkozatot adtak át a kormányfőnek arról, hogy milyen volt a viszonyuk a Securitatéval. [MTI] (→ 1998.07.06) Az RMDSz képviselői frakciója nyilatkozatban állt ki Bárányi Ferenc mellett: Bárányinak nem kell lehajtania a fejét eddigi közéleti tevékenységéért; elítélik a politikai lejáratási kampányt, amelyet az tett lehetővé, hogy a titkosszolgálat irattárai nincsenek semleges kézben. Sürgetik a Ticu Dumitrescu-féle törvény mielőbbi alkalmazását. [Táj., jún. 25.] A Vallásügyi Államtitkárság a kormány elé terjesztette a vallásügyi törvénytervezetet, amelyet a 15 elismert egyház képviselőinek egyetértését tükrözi, amely 1997–98 közötti 6 találkozó alkalmával fogalmazódott meg. [Szabadság, jún. 25.] 1999. február 19.Kolozsvárott a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak a m. püspökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. Eckstein ismertette az egyházi javak visszaszolgáltatásának és a vallásügyi törvénytervezetnek a helyzetét: mindkettő késik; újabb restitúciós listát kért a püspököktől, hogy megkezdhesse egy újabb kormányrendelet kijárási procedúráját. Az egyházi vezetők nehezményezték, hogy a kormány az ortodoxoknak kedvez, ezért nemzetközi fórumokhoz kívánnak fordulni. [RMSz, febr. 23.]Tisztújítás volt a BMC kolozsvári ülésén. Az elnök Jakobovits Miklós maradt, üv. titkár: Dobribán Emil; aleln.: Németh Júlia, Gaál András, Simon Endre. [BL, febr. 19.] 1999. március 5.Pénzbüntetésre ítélte a KREK-et a pénzügyőrség, mert a belső pénzügyvitelt két nyelven vezetik. A KREK nyilatkozatban tiltakozott a határozat ellen, hivatkozva a vallásügyi törvényre, amely lehetővé teszi, hogy az egyházak a hívek nyelvét használhassák működésük rendjében. [Szabadság, márc. 5.]1999. június 22.Néhány órás látogatásra Bukarestbe érkezett Madeleine Albright amerikai külügymin., aki Emil Constantinescu államfővel és Andrei Pleşu külügyminiszterrel folytatott rövid eszmecserét. Az AEÁ nagyra értékeli Ro. magatartását a délszláv válsággal kapcsolatban és kész segíteni a ro. gazdaságot; támogatják Ro. NATO-csatlakozását is. [Szabadság, jún. 23.]Radu Vasile Bukarestben fogadta az egyházak vezetőit. A megbeszélés középpontjában a lelkészek állami költségvetésből való javadalmazására vonatkozó törvénytervezet állt. Anghelescu államtitkár szerint nemsokára a parlament elé kerül a kultusztörvény. [BN, jún. 23.] Tőkés László szerint a találkozóra konjunkturális körülmények került sor (a kormányfő az AEÁ-ba készül, látogatásra). A megbeszélésen szó esett arról, hogy újabb épületeket szolgáltatnak vissza a m. egyházaknak. Az ígéret szépséghibája: az eddigi épületeket csak de jure adták vissza, de facto még egyetlen épületet sem kaptak meg. [RMSz, jún. 25.] 1999. szeptember 9.Csapó I. József nyilatkozatában megindokolta, hogy azért nem szavazta meg a földtörvény képviselőházban elfogadott változatát (→ 1999.09.08), mert az a m. egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az ET vonatkozó ajánlása (1123/1997. sz.) a ’restitutio in integrum’, a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazza, ám a törvény ezzel ellentétes szellemű. [Szabadság, szept. 9.] Markó Béla szerint szó sincs arról, hogy a készülő törvény korlátozó jellegű lenne; ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. A törvény valóban nem tökéletes, de nagy előrelépést jelent az előző, 18. számúhoz képest. [BN, szept. 9.]Markó Béla örömmel üdvözölte a kormány döntését, hogy a Szabadság-szobrot az aradi minoriták gondjaira bízták (→ 1999.09.02), most az emlékpark helyének kijelölése lesz a következő feladat. [Szabadság, szept. 9.] Az RMDSz sajtóértekezletén elhangzott: Ro. a legjobban lemaradt ország a restitúciós folyamatban; a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem folytatható a gazdasági reform. [Táj., szept. 9.] Az anyanyelvű oktatás egészét tekintve az RMDSz elégedett a jelenlegi helyzettel, sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is. Markó Béla viszont nehezményezi, hogy a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok; szerinte ennek a korábban megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelvű szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. [Szabadság, szept. 9.] Hollanda Dénes pontos tervet készített a marosvásárhelyi műszaki egyetemi oktatás megoldása érdekében. 1998-ban bejegyeztette azt az alapítványt, amelynek feladata az egyetem megalapítása. [Népújság, szept. 9.] A kormányülésen nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítési javaslata, melynek értelmében az ortodox vallást államvallásnak nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet minden egyház elfogadott, nem tartalmazza ezt a kitételt. [Szabadság, szept. 9.] 1999. szeptember 11.Tőkés László levelet intézett a m. és a ro. kormányfőhöz, a PKE támogatása ügyében. Orbán Viktortól már érkezett válasz: mintegy 50 millió Ft van elkülönítve a PKE részére, amelyet az Apáczai Közalapítvány révén kaphatnak meg. [BN, szept. 13.; SzFÚ, szept. 14.]A kormány végül elvetette az ortodox államvallás bevezetésére vonatkozó javaslatot (→ 1999.09.09). A m. történelmi egyházak továbbra is elégedetlenek a kultusztörvény-tervezettel, mivel az nem rendezi az elkobzott egyházi javak helyzetét. [Szabadság, szept. 11.] – Teoctist pátriárka levélben tiltakozott Radu Vasile kormányfőnél amiatt, hogy a kultusztörvény tervezetébe nem vették föl az államvallásra vonatkozó javaslatot. A kérdés világi szakértője, a bukaresti egyetem professzora kifejtette: az alkotmánnyal és a nemzetközi normákkal is ellenkezik az ortodox egyház kizárólagossági igénye. [Népújság, szept. 13.] 1999. szeptember 15.A bukaresti Calvineumban a m. egyházak egyeztető tanácsa a kultusztörvényről tanácskozott. Az önálló m. egyetem ügyében nyilatkozatot bocsátottak ki és az alapítást végző alapítvány bejegyzésével megbízták a püspöki értekezlet titkárságát. [BN, szept. 16.] – Tempfli József püspök a tanácskozásról elmondta: „Ha nem lehet állami finanszírozású m. felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre. (…) A SIRF része lenne az új magánegyetemnek.” [BN, szept. 17.]Visy Zsolt, a m. kulturális tárca helyettes államtitkára elmondta: a m. kultuszminisztérium készen áll anyagi és szakmai szempontból támogatni az aradi Szabadság-szobor felállítását. A szobor darabjai megvannak, a 13 tábornokról készült plaketteket a városi múzeum őrzi, de nem találják a kőtalapzat alkotóelemeit. [RMSz, szept. 15.] Az újabb tanügyminisztériumi rendelet szerint jövőtől már nem kötelező az érettségin a történelem, és választható érettségi tantárgy lesz a testnevelés. [Szabadság, szept. 15.] 1999. szeptember 23.Balkáni körútjának utolsó állomására, Bukarestbe érkezett Gerhard Schröder, német kancellár. Megbeszéléseket folytatott az államfővel, a miniszterelnökkel és a német kisebbség képviselőivel, beszédet mondott a parlamentben. [Szabadság, szept. 25.]Csiha Kálmán a m. püspökök találkozójáról (→ 1999.09.15) elmondta, hogy fogadta őket Emil Constantinescu, aki pozitívan viszonyult az egyetemalapítási szándékhoz. Elmondták a lelkipásztorok fizetését illető aggályaikat, ui. az állam azt ígérte, hogy állja a papok fizetését, de most kiderült, hogy csak a lelkipásztorok fele kapna fizetést. Ezt az elnök diszkriminatívnak nevezte és megígérte, hogy közben fog járni. A kultusztörvény tervezetét az egyházak közösen állították össze, több évvel ezelőtt, de most egy másik tervezet került vitára, amelyből hiányoznak az alapvető kérdések: a vagyon restitúciója, az egyházi oktatás állami támogatása, az egyházak egyenlő elbírálása stb. [RMSz, szept. 23.] (→ 1999.10.18) 1999. november 26.A hazai vallási felekezetek képviselői találkoztak a képviselőház emberjogi bizottságának tagjaival, hogy kifejtsék a véleményüket a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A m. egyházak képviselői levélben kérték az államelnöktől a törvénytervezet visszavonását, mert az nem egyezik az eredetileg az egyházak által láttamozott változattal. A nemzetközi fórumok is jelezték, hogy a törvénytervezet nem felel meg az alapvető emberjogi és vallásszabadsági követelményeknek. [Szabadság, nov. 26.]Interetnikai Párbeszéd Egyesület (ADI) – felsorolva a ro. fasizmus rémtetteit – tiltakozott Gh. Funar kezdeményezése ellen, aki szobrot kíván állítani Ion Antonescu marsallnak. [Szabadság, nov. 26.] 1999. december 2.Brüsszelben nyolcadik találkozójukat tartották az EU-hoz csatlakozni vágyó országok parlamenti elnökei. A találkozó résztvevői támogatták az EB javaslatát, hogy újabb 6 országgal, köztük Ro.-val is kezdjék meg a tárgyalásokat. [Szabadság, dec. 2.]A ro. nemzeti ünnepen, Gyulafehérvárott Emil Constantinescu jobbnak látta, ha nem szól a néphez az Egyesülés Temploma előtt, akkora volt a füttykoncert. [Szabadság, dec. 2.] A m. történelmi egyházak vezetői az egyetemalapítás ügyében értekeztek Kolozsvárott; az ülésen újabb levelet fogalmaztak – ezúttal Radu Vasile kormányfőnek – a vallásügyi törvény tervezetével kapcsolatban, melyet diszkriminatívnak tartanak. [Szabadság, dec. 3.] 1999. december 3.Gabriel Andreescu, a Helsinki Biz. elnöke szerint a Gh. Anghelescu, craiovai teológiaprofesszor, vallásügyi államtikár által összeállított vallásügyi törvénytervezet a többségi ortodox egyháznak kedvez. [Krónika, dec. 3.]1999. december 11.Vasile Sălcudean, Kolozs megye prefektusa, hosszas töprengés után a közigazgatási bíróságon megtámadta az Antonescu-szobor fölállításáról hozott városi tanácsi döntést. [Szabadság, dec. 11.]A Romániai Kat. Püspökök Konferenciájának 11 tagja levelet intézett Radu Vasile kormányfőhöz, a vallásügyi törvénytervezet tárgyában és azt kérték, hogy az egyházak által egyeztetett korábbi változatot küldjék a parlamentbe, ui. a jelenlegi változat ellenkezik az egyes egyházak statútumaival, az alkotmánnyal és a nemzetközi elvárásokkal. [BN, dec. 11.; EN, dec. 14.] Temesvárott Anno mirabile címmel tartottak konferenciát az 1989-es forradalmi napokról. Történészek, szociológusok foglalkoztak a komm. bukásának történelmi előzményeivel és következményeivel, a nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával. [Szabadság, dec. 13.] Magyarul is megjelent Lucian Boia: Történelem és mítosz a ro. köztudatban – az a könyv, amelyre „nyolcvan éve vár a romániai társadalom”. [Szabadság, dec. 11.] 2001. február 23.„A Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa” – mondta Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön, körútja 2. állomásán. [Szabadság, febr. 23.] (→ 2001.03.06)Gabriel Liiceanu javaslatára kizárták Gabriel Andreescut a GDS-ből. Andreescut Andrei Pleşuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. A politológus szerint ui. Pleşu és Mircea Dinescu alkalmatlan arra, hogy a CNSAS tagja legyen. Igaz ugyan, hogy mindketten párttagok voltak, de rendszerellenes magatartásuk miatt mindkettőt kizárták a pártból. Horia Patapievici – aki a GDS-nek és CNSAS-nak egyaránt tagja – elmondta: hiába háborognak egyesek, hogy a CNSAS ’tisztának’ találta Ion Iliescut és C. V. Tudort, az a helyzet, hogy az irattárban nincsenek ellenük szóló bizonyítékok. [Szabadság, febr. 23.] A m. egyházak vezetői állandó tanácsának kolozsvári ülése sürgeti a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. A korábbi szövegtervezetet a kormányhivatalokban többször is átírták, így az már elfogadhatatlan a kezdeményezők számára, ezért 1999-ben azt kérték, hogy a módosított tervezetet vonják vissza a képviselőházból. Ismertették azt a minimumot, amelyet a leendő törvénynek tartalmaznia kell. [BN, febr. 23.] – A m. egyházak nem értenek egyet azzal, hogy államvallássá nyilvánítsák az ortodox vallást. Az ellen is tiltakoznak, hogy egy új egyház létrehozásához az ország lakosságának 0,5%-át kellene hívőként nyilvántartani, ezzel ui. veszélybe kerül az unitárius és az evangélikus egyház. [Szabadság, febr. 28.] Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása mintegy 6 milliárd forintjába kerülne a m. államnak, ez az összeg az évi költségvetés egy ezreléke. A státustörvény nem az áttelepülést, hanem az otthonmaradást hivatott szolgálni. [HN, febr. 23.] lapozás: 1-20 | 21-40
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
