Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-20 | 21-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: csatlakozás Ro.–EU (csatlakozási tárgyalások / feltételek)

2000. november 3.

A ro. hadsereg új vezérkari főnöke, Mihail Popescu tábornok (aki Mircea Chelaru helyébe lépett) azonos azzal az ezredessel, aki 1989. dec. 22-én a 4. Erdélyi Hadsereg tisztjeként a Ceauşescut támogató, és a „temesvári huligánokat” elítélő nyilatkozatot aláírta; bukaresti sajtóforrások szerint a tábornok az elsők között szerzett forradalmi igazolványt. [Szabadság, nov. 3.]

Emma Nicholson, EP-raportőr szerint a 11 tagjelölt ország közül Ro. az egyetlen, amely nem felel meg a koppenhágai szerződés gazdasági, politikai és emberi jogi követelményeinek. [Krónika, nov. 3.]

Kincses Előd független jelölt ellen óvást nyújtottak be a marosvásárhelyi törvényszéken, azzal az ürüggyel, hogy kettős állampolgár, s az alkotmány szerint köztisztségbe csak ro. állampolgárokat lehet választani. [Népújság, nov. 3.] (→ 2000.09.07) – A fellebbezés után a táblabíróság jóváhagyta az elsőfokú döntést. [RMSz, nov. 7.]

2001. március 8.

Adrian Năstase kormányfő arra kérte a parlamentet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, mert ez az egyik feltétele annak, hogy az ország lekerüljön a vízumkötelezettek listájáról és mielőbb csatlakozzon az EU-hoz. Államtitoknak számítanak a honvédelemmel kapcsolatos információk, az altalaj kincseivel kapcsolatos tudományos és gazdasági tevékenységek. [Szabadság, márc. 8.] (→ 2001.03.10, 2001.03.13, 2001.03.16, 2001.04.12)

A pol. pártok aláírták a Ro. NATO-integrációját szorgalmazó közös szándéknyilatkozatot. [Szabadság, márc. 8.]

Victor Ciorbea (ANCD) és Andrei Marga (PNTCD) aláírta a két párt összeolvadásáról szóló megállapodást. A 3 éve kivált Ciorbea így visszatért volt pártja kebelébe. [Szabadság, márc. 8.] (→ 2001.08.28)

2001. április 11.

A költségvetési vitában elvetették az RMDSz kis- és középvállalatokra vonatkozó módosító indítványát. Az RMDSz ettől tette függővé a költségvetés megszavazását. [Sajtóf., ápr. 11.]

Ro. csatlakozásának legnagyobb akadálya az ország nehéz gazdasági helyzete – jelentette ki Adrian Năstase, stockholmi látogatása során. [Háromszék, ápr. 11.]

Mo. katasztrofális demográfiai helyzetben van, amin – nyugati vélemények szerint – csak azzal lehet segíteni, ha az utódállamok magyarságát lassan, de folyamatosan hagynák áttelepedni. Ez viszont azzal a hátránnyal járna, hogy csökkenne az utódállamok magyarsága. [Sajtóf., ápr. 11.]

2001. április 30.

Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa Temesváron helyi elöljárókkal, az üzleti élet és a civil társadalom képviselőivel találkozott. Az EU támogatja a ro. reformokat, de az országnak még sokat kell tennie a mielőbbi csatlakozás érdekében. A ro. határok biztonsága korántsem felel meg az EU-s előírásoknak. [RMSz, ápr. 30.]

2001. június 1.

Veszélybe került Ro. csatlakozása az EU-hoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás pol. kritériumait – állapította meg Emma Nicholson jelentése. [Szabadság, jún. 1.]

Áprilisban a nettó átlagbér 3,025.138 lejre (kb. 103 $) emelkedett. [RMSz, jún. 1.]

A jászvásári ítélőtábla határozata értelmében nincs akadálya annak, hogy Ion Antonescunak szobrot állítsanak Kolozsvárott. A per 1999 októberétől húzódik. Eckstein-Kovács Péter szerint a szobornak semmi keresnivalója Kolozsvárott, de másutt sem. [Szabadság, jún. 1.]

Az orosz törvényhozás külügyi biz. elnöke, Dimitrij Rogozin, bukaresti látogatásán egyértelműen Ro. tudomására hozta Moszkva álláspontját a NATO-integrációval kapcsolatban. Egyúttal javaslatot is tett: amennyiben a NATO nem fogadja Ro.-t, Oroszország kész lesz partneri viszonyt kialakítani, s hosszú távon azt sem zárja ki, hogy egyesüljön a két ro. állam. [HN, jún. 1.]

2002. január 4.

Ro.-t csakis az EU-csatlakozás mentheti meg attól, hogy az utódkommunista vagy a szélsőséges nacionalista erők karmaiba kerüljön; az EU-nak sincs más választása, mint befogadni egy olyan államot, amely nem felel meg a tagság követelményeinek – írja Tony Judt, amerikai történész. [UH, jan. 4.]

Mo.-n az MSzP és az SzDSz – főleg a munkavállalási kedvezmény miatt – támadta a státustörvény ügyében aláírt ro.–m. egyezséget (→ 2001.12.22). Alföldi László főkonzul nem számít arra, hogy a státustörvény alapvetően befolyásolja majd a munkavállalást, hiszen enélkül is évente 15-18 ezer ember kér munkavállalási vízumot. [Szabadság, jan. 4.] – Székely István a Központi Információs Iroda vezetője elmondta: a központi és a megyei státusirodák az RMDSz struktúrájára épülnek. [BN, jan. 4.]

2003. március 24.

Az RMDSz Nyílt fórum az önkormányzatokért c. rendezvényén mintegy 700 személy vett részt: önkormányzati képviselők, polgármesterek, tanácsosok. A marosvásárhelyi tanácskozás megnyitóján Markó Béla kijelentette: az elkövetkező időszak legfontosabb teendői közé tartozik az, hogy a közösséget felkészítsék az EU-csatlakozásra és folytassák az autonómia építését. A konferencia állásfoglásban rögzítette az önkormányzatiság jogszabályi hátterének megerősítését; a központi irányítás hatásának, a prefektus hatalmának csökkentését. [Szabadság, márc. 24.]

2003. május 20.

Günter Verheugen bővítési biztos szerint Ro.-nak nagy esélye van, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz. A tennivalók között szerepel: a közszolgálat, az igazságszolgálat reformja, a gazdaság szerkezeti átalakítása. [Krónika, máj. 20.]

Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a temesvári tűzparancs (1989. dec.) kiadóinak fellebbviteli perében. Mihai Chiţacot és V. A. Stănculescut 1999-ben 15–15 évi szabadságvesztésre és anyagi kártérítésre ítélték, de a vádlottak fellebbeztek. [Krónika, máj. 20.]

Markó Béla a Fidesz kongresszusán (→ 2003.04.19) tk. azt hangsúlyozta: más az erdélyi és más a Mo.-i politika, de azonos a nemzeti cél. Elítélte az erdélyi magyarság egységének megosztási kísérleteit: „Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a pol. egységet. Nekünk nem egymással kell perlekednünk, mert még bőven van visszaperelni valónk a románoktól.” [Krónika, máj. 20.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök átadta a Székelyföldi Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheelenek, az EB Ro.-i delegációja vezetőjének. A tervezet célja nem a különválás, hanem a térség fejlesztése – hangsúlyozta Demeter. [Népújság, máj. 20.] (→ 2003.05.23)

A hivatalos közlönyben megjelent az az okirat, amely a sepsiszentgyörgyi Lábas Házat visszaadja a városnak. Korábban az épületet a Keleti-Kárpátok Múzeumnak akarták juttatni, amelyet a PRM nyomására hoztak létre 1990 után. A magyarság ellenállása miatt az épület ismét városi tulajdonba ment át, cserében a múzeum részére a művelődési felügyelőség székházában biztosítanak helyiségeket. [Krónika, máj. 20.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.11.14)

2003. május 23.

Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: a MÁÉRT budapesti ülésének napirendjén elsősorban a h. t. m. közösségek képviselői által kidolgozott, a kedvezménytörvényre vonatkozó módosító javaslatok megvitatása szerepel. [Szabadság, máj. 23.] (→ 2003.06.24)

A Btk. módosítása során a nemzeti kisebbségek igazságszolgáltatás előtti anyanyelvhasználatáról esett szó. A képviselőház elfogadta az RMDSz javaslatát, ennek értelmében a bíróságoknak tolmácsról kell gondoskodniuk azok számára, akik nem beszélik folyékonyan a ro. nyelvet. [Szabadság, máj. 23.] (→ 2003.06.18)

Adrian Năstase szerint nem kellene bátorítani a Szabadság-szobor felállítását; az emlékmű iránt a ro. kormány nem tanúsít ’különösebb érdeklődést’. [Szabadság, máj. 23.]

Jonathan Scheele kijelentette: nem tartja időszerűnek a székelyföldi fejlesztési régió (→ 2003.05.20) létrehozását. Szerinte időveszteség lenne Ro. számára újragondolni az ország 1998-ban kialakított regionális felosztását. Az RMDSz-nek évekkel ezelőtt kellett volna kezdenie lobbizni a székelyföldi régióért. – „A csatlakozási tárgyalások a jelenlegi regionális struktúrákra alapozódnak, ezek megváltoztatása rövid távon késleltetheti a folyamatot, de hosszabb távon a regionalizálás mikéntjének kérdésköre kizárólag Ro.-ra tartozik.” [Krónika, máj. 23., máj. 24.]

2004. május 13.

Adrian Năstase Brüsszelben tárgyal Ro. EU-csatlakozásának kérdéseiről, tk. Romano Prodival és Günter Verheugennel. [Népújság, máj. 13.]

A Hargita megyei törvényszék elfogadta az RNDF listáján szereplő (→ 2004.05.10) MPSz-es személyek elleni óvást; az indoklás szerint Papp Előd két listán is szerepel, ez pedig törvényellenes. [Szabadság, máj. 13.; RMSz, máj. 14.] (→ 2004.05.15)

2004. október 7.

Az EB jelentése kimondja: Ro. és Bulgária 2007-ben csatlakozhat az EU-hoz, amennyiben végrehajtja az előirányzott reformokat. A záradék egy éves halasztást engedélyez arra az esetre, ha a reformok késnek. [Szabadság, okt. 7.]

Az aradi vértanúk emlékünnepségén Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét tapssal honorálta a közönség. Az ünnepség két szabadtéri helyszínen folytatódott: a Vesztőhely mellett a Tűzoltó tér is hivatalos helyszínnek számít, ui. ott áll a Szabadság-szobor. – Emlékünnepségek voltak még tk. Kolozsvárott, a szamosfalvi síremléknél; Marosvásárhelyen, a Postaréten; Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön. [Szabadság, okt. 7.; Krónika, okt. 7.; NyJ, okt. 7.; Népújság, okt. 7.; SzFÚ, okt. 7.; Háromszék, okt. 7.]

2004. december 17.

Az EP határozata szerint az EU 2005-ben aláírja a csatlakozási szerződést Ro.-val és Bulgáriával. A záradék szerint 1 éves halasztásra van lehetőség, ha a két állam nem teljesíti időben a kért követelményeket. [Szabadság, dec. 17.]

Az Alkotmánybíróság érvényesnek nyilvánította Traian Băsescu elnökké választását. [NyJ, dec. 17.]

Újabb program-egyeztető tárgyalást tartott az RMDSz és a DA-szövetség; de a kormány alakításával kapcsolatos végleges döntés még várat magára. [Szabadság, dec. 17.]

Iliescu elnök – mandátumának lejárta előtt – elnöki kegyelemben részesítette Miron Cozmát, a több halálos áldozattal járó bukaresti ’bányászjárások’ vezérét. [Szabadság, dec. 17.] – Az országos felzúdulás nyomán az elnök visszavonta a kegyelmi rendeletet; Adrian Năstase elnézést kért, mondván, úgy írta alá az elnöki rendeletet, hogy előbb nem olvasta el figyelmesen, nem vette észre, hogy Cozma is a listán szerepel. Az ügy zárómozzanata: Băsescu elnök – tiltakozásul Iliescu eljárása miatt – nem volt hajlandó ugyanazzal a géppel repülni Strasbourgba, mint a leköszönő elnök. [Szabadság, dec. 18.]

A Románia Csillaga érdemrenddel kitüntetett, Béke Nobel-díjas Elie Wiesel nyílt levélben közölte: nem kíván olyan kitüntetést birtokolni, amit C. V. Tudor is megkapott a minap. [Szabadság, dec. 17.] – A kitüntetésre érdemesek között szerepelt tk. Markó Béla, Borbély László és Puskás Bálint is, de egyikük sem vette át az érdemrendet. [RMSz, dec. 22.]



lapozás: 1-20 | 21-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998