Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-20 | 21-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: csatlakozás Ro.–ET

1993. október 7.

Bécsben ünnepélyesen megtörtént Ro. belépése az ET-be. (→ 1993.09.28, 1993.09.30, 1993.10.04). Teodor Meleşcanu mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. [RMSz, okt. 9.]

1994. január 25.

A KREK nyilatkozatot juttatott el a jan. 25-re tervezett tüntetésről. Eszerint: Tőkés László elvállalta, hogy egy német segélyszervezet adományát közvetíti a Bihar megyei cigány közösségnek. A 15 ezer márkányi összegből a cigányok fölvettek 3000-et, de nem tudtak vele elszámolni, ezért Tőkés zárolta a maradék 12 ezret. A cigányok tüntetéssel fenyegetőztek. – A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést. [ÚM, jan. 25., jan. 26.; Népszabadság, febr. 5.] (→ 1994.08.04)

Az ET pol. biz. ülésén a ro. küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Ro. a tagfelvételkor megszabott pontokat. A legfőbb érv: a tervezeteket a sajtó tanulmányozza[!], azért nem tudta még megvitatni a parlament. [RMSz, jan. 27.]

1994. február 2.

Az RMDSz Emlékeztetőt (Aide Memoire) juttatott el az ET-hez, Ro.-nak a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségeinek betartásáról. A dokumentum felsorolja a nem teljesített vállalásokat (pl. anyanyelv-használat, kétnyelvű feliratok, esélyegyenlőség biztosítása, oktatási törvények elfogadása, a bírói hatalom függetlensége, egyházi javak visszaadása). [RMSz, febr. 2.] (→ 1994.02.05, 1994.03.03)

A KLMT tiltakozott Gh. Funar szobor-módosító tervei (→ 1994.01.14) ellen. [RMSz, febr. 2.]

1994. február 27.

Csíkszeredában tartotta soros ülését az SzKT. A lemondott elnök (Csiha Tamás) helyett Dézsi Zoltánt választották meg. Tőkés László levélben figyelmeztette az SzKT-t, hogy Ro. nem teljesítette az ET-be való belépésekor vállalt kötelezettségeit (→ 1994.03.02), ezért az SzKT felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSz-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzzék napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet; a kormány juttassa vissza az elvett egyházi vagyont. [RMSz, márc. 1., márc. 2.]

Moldovában a parlamenti választásokat a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt nyerte (43,18%; 56 hely a 104 tagú parlamentben), a szocialisták (tkp. a kommunista utódpárt) a 2. helyen végeztek. A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (→ 1991.08.27) bojkottálta a választásokat. – A moldovai vezetés lemondott a Ro.-val való egyesülésről. [MN, márc. 1.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.05)

1994. március 2.

Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]

Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.]

1994. március 27.

Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)

Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.]

A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.]

1994. március 30.

Bukarestben Fr. König és G. Jansson folytatták a meghallgatásokat. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad, az ellenzéki CD ennek az ellenkezőjét állította. Az RMDSz vezetőivel is találkoztak, Markó Béla leszögezte: a kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalt kötelezettségek teljesítésére. [RMSz, márc. 30., márc. 31.] – Gunnar Jansson ismertette a finnországi kisebbségek helyzetét: bár az országnak csak 6%-a svéd, az állam hivatalos nyelvként ismeri el a svédet. Saját egyetemük is van a svédeknek. [Szabadság, ápr. 2.]

Annak okán, hogy Entz Géza m. kormánykitüntetéseket adott át Ro.-ban, Adrian Năstase képviselőházi elnök kijelentette: vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevelek esetében, hogy „megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a ro. állam szuverenitása egész területe fölött”. [Szabadság, ápr. 1.] (→ 1994.04.05) – A ro. külügyi tárca az ellen tiltakozott, hogy a m. államtitkár bejelentés nélkül járt az országban. A m. fél pontosított: idejében közölték a látogatás idejét és útvonalát, még a ro. fél pótlólagos kérését is teljesítették: közölték a kitüntetettek névsorát. [RMSz, ápr. 7.]

1994. április 6.

Az ET két raportőre sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól. Fr. König hangsúlyozta: nem ajánlásokról, hanem a ro. kormány írásban vállalt kötelezettségeiről van szó. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban kiemelte: elfogadhatatlan a m. ny. szakoktatás elsorvasztása, ez tkp. a korábbi helyzethez való visszatérést jelentené. – G. Jansson szerint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. [EN, ápr. 6.]

1994. április 7.

Az RMDSz Feljegyzésben rögzítette Ro. ET-ba történő felvételi kérelmével kapcsolatos ajánlások részleges teljesítését és fölsorolta a nem teljesített ajánlásokat. A dokumentumot és mellékleteit az RMSz közölte. [RMSz, ápr. 7–9.] (→ 1994.04.09)

Az RMDSz elnöki hivatalában sajtóértekezleten méltatták az ET-raportőrök látogatását. Ro.-ban nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére; a háborús veteránok törvénytervezete az intolerancia és a xenofóbia megnyilvánulása; a meghirdetett amnesztia nem volt teljes, Cseresznyés Pált nem engedték szabadon, ez további harcot kíván. [RMSz, ápr. 9.]

1994. április 18.

A Maros megyei közigazgatási bíróság a prefektus javára döntött, aki megtámadta (a 67%-os m. lakosságú) Magyaró község tanácsának kétnyelvű helységnév-tábla felállításáról szóló döntését. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum „hallgatólagosan hatálytalanná vált”. [RMSz, ápr. 22.]

A Le Monde szerint Iliescu elnök elégedett lehet a látogatással, mert Franciaország segít kitörni Ro.-nak abból a „diplomáciai karanténból”, amely 1991 óta elszigetelte az országot. Az örömöt beárnyékolja az, hogy Iliescu még Párizsban volt, amikor kiderült: Ro. nem teljesítette az ET-csatlakozást illető kötelezettségeit. [MN, ápr. 18.]

1996. május 21.

Daniel Tarschys, az ET főtitkára Bukarestben a parlamenti pártok képviselőivel találkozott. A találkozón az RMDSz képviselői szóvá tették, hogy Ro. nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit és szükségesnek ítélték Ro. további monitorizálását. [Táj., máj. 22.] – Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az ET egyik fő feladatának nevezte. A sajtóértekezleten, arra a kérdésre, hogy kötelező-e az 1201-es ajánlás, Tarschys azt válaszolta: Ro. ezt vállalta az ET-be való belépéskor. [RMSz, máj. 24.]

Bukarestben megnyílt az első ro.–m. vegyesbank, a Pater Bank központi fiókja. A bank 99,99%-ban a Budapest Bank tulajdona és célja az országban működő mintegy 1700 vegyesvállalatot kiszolgálni. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1996.10.04)



lapozás: 1-20 | 21-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998